Tejbe aprítani?

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

A francia Danone-hoz hasonló élelmiszer-ipari óriást szeretne faragni a két évvel ezelőtti csőd után talpra állított olasz tejipari Parmalatból az újdonsült vezérigazgató, Enrico Bondi. A részvényesek egy csoportja azonban a cég feldarabolását akarja elérni.

Korábbi vágyaival ellentétben nem vonulhat vissza toscanai olajfaültetvényére Enrico Bondi, az olasz tejipari Parmalat csődgondnoka. A legnagyobb európai mérleghamisítási botrány következtében csődvédelembe menekült cég élére két évvel ezelőtt csődgondnoknak kinevezett 71 éves pénzügyi szakembert ugyanis a részvényesek a múlt héten megerősítették tisztségében, immár vezérigazgatóvá választva. A tulajdonosok a másfél éves szünet után alig egy hónapja a milánói tőzsdére is visszatért Parmalat új tízfős igazgatótanácsának az összetételéről is döntöttek, a testületbe ismert olasz üzletembereket nevezve.

Az új vezetés megválasztása nem ment simán. Legalább tucatnyi részvényes - köztük számos hazai és külföldi pénzintézet - a rendkívüli közgyűlés előtt jelezte, hogy nem támogatja Bondit, ám ellenjelöltet sem állít. Ezek ugyanis - éppen Bondi kezdeményezésére - perben állnak a Parmalattal, ám egyúttal részvényesei is a csődbe ment vállalatnak, miután hiteleiket tulajdonrészre váltották. Ily módon kényes helyzetbe kerültek: részvényesként nem állt érdekükben a Parmalatot az utóbbi két évben talpra állító Bondi megbuktatása, hiszen a bizonytalan helyzet árfolyameséshez, részesedésük elértéktelenedéséhez vezethetett volna. A lázadó részvényesek végül távolmaradásukkal protestáltak.

Bondi azért perelte be a bankok egy részét, mert úgy vélte, hozzájárultak az egykoron a legnagyobb olasz tejipari vállalatnak számító, harminc országban jelen volt, 32 ezer főt foglalkoztató Parmalat 2003. december végi csődjéhez (HVG, 2004. január 3.). Szerinte ugyanis a pénzintézetek hitelekkel és kötvénykibocsátások szervezésével finanszírozták a súlyosan eladósodott, csőd szélén álló Parmalatot, jóllehet tudomásuk volt arról, hogy az alapító, Calisto Tanzi és társai a cég pénzügyi helyzetének elfedését célzó manővereket folytattak. Ezen az alapon indított eljárást az amerikai Citigroup és Bank of America, a német Deutsche Bank, valamint a svájci Credit Suisse First Boston, illetve a Grant Thorton és a Deloitte & Touche könyvvizsgáló cég ellen. A sor időközben 45 olasz és külföldi pénzintézettel egészült ki, amelyek ellen Bondi összesen 13 milliárd euró követelést nyújtott be.

A megvádoltak tagadják, hogy törvénytelenséget követtek el, és azt sem ismerik el, hogy tevékenységükkel elősegítették a csődöt. Mindeközben a Parmalat többükkel tárgyalásokat folytatott az adósságok rendezéséről, és végül - részvénycsere révén - 20 milliárd eurónyi tartozástól meg is szabadult. Olasz pénzintézetek 17,4, külföldiek pedig 9,7 százaléknyi tulajdonrészt szereztek benne.

A pereknek még nincs vége. A csalással, mérleghamisítással, üzérkedéssel, csődbűntett elkövetésével vádolt alapító és 15 társának - köztük a cégvezetésbe bevont két gyermekének - ügyét csak szeptemberben kezdték tárgyalni. Az illetékes milánói bíróság az "európai Enronként" emlegetett csalási ügyben az első ítéletet idén júniusban hozta meg: a cég tíz egykori vezetőjét bűnösnek találta, és háromtól harminc hónapig terjedő börtönbüntetést szabott ki. Rács mögé azért egyiküknek sem kell vonulnia, mert az olasz törvények szerint a három évnél rövidebb büntetést házi őrizetben is el lehet tölteni. Az alapító azonban aligha számíthat ilyen enyhe ítéletre: 5-15 éves szabadságvesztés vár rá.

Bondi viszont már túl van a nehezén, igaz, vezérigazgatóként sem lesz egyszerű a helyzete. Az utóbbi két évben átszabta a társaságot: megvált az alaptevékenységhez szorosan nem kötődő részlegektől, köztük a ráfizetéses utazási irodától és a Parma futballcsapattól. Eladta a veszteséges tejipari részlegeket is, ily módon kivonult Thaiföldről, Mexikóból, Chiléből és Argentínából, és most elsősorban Európára koncentrál. Tevékenységét 12 országra kívánja szűkíteni, az alkalmazottak száma így közel a felére, 15 ezerre apad. Több európai érdekeltségét ugyanakkor átadta helyi cégeknek. Ez történt a magyarországival is: a tavaly április óta felszámolás alatt álló székesfehérvári Parmalat Hungária Rt. november 1-jén az Alföldi Tejértékesítő és Beszerző Kft. tulajdonába került, amely tárgyalást folytat az olasz céggel, hogy a várhatóan 2006-ra befejeződő felszámolás után is használhassa a márkanevet.

Az átalakítás eddig eredményes. A cég 3,9 milliárd eurós forgalom mellett 145 millió eurós nyereséggel zárta a tavalyi évet, és az idén még nagyobb profitra számítanak. Bondira azonban még éles részvényesi csaták várnak, hiszen a francia Danone-hoz hasonló élelmiszer-ipari konglomerátumot akar faragni a Parmalatból. A tulajdonosok egy része - köztük bankok sora - a cég feldarabolása és egyes egységeinek eladása mellett kardoskodik. Bondi csak akkor érhet az évi 14 milliárd euró forgalmú Danone nyomába, ha meg tud kaparintani néhány nagy múltú olasz élelmiszer-ipari céget, mint az édességgyártó Ferrero vagy a tésztáiról, önteteiről híres Barilla. Ehhez azonban szüksége lesz a bankok segítségére.

TÁLAS ANDREA