Tetszett a cikk?

Románia legnagyobb privatizációs ügylete köttetett meg pár nappal karácsony előtt: az osztrák Erste Bank nyerte a BCR privatizációs versenytárgyalását. Az Erste ezzel az uniós tagságra készülő ország vezető külföldi pénzintézetévé vált, és a hazai piacon is az első helyre rukkolt.

A legoptimistább bukaresti becsléseknél is többet, 3,751 milliárd eurót fizet az osztrák Erste Bank a romániai bankszektor koronaékszerének nevezett Román Kereskedelmi Bank (BCR) 61,88 százalékos részvénycsomagjáért. A tavaly év végén a 370. fiókját is megnyitó romániai bank piaci értéke ezzel 6 milliárd euróra ugrott, és a vevő minden egyes ügyfélért 1212 eurót ad. A privatizációs szerződés értelmében az Erste az eddig 36,88 százalékos részvénycsomagot birtokló román államnak 2,235 milliárd eurót fizet. A fennmaradó összeg a 25 százalékos tulajdonos Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD), illetve a Világbankhoz tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaságot (IFC) illeti, amelyek igencsak jól járnak: 2003-ban együttesen befektetett 222 millió dollárjuk mintegy nyolcszorosát kapják.

A vételárat sokan túl magasnak tartják, még Calin Popescu Tariceanu román kormányfő is elismerte: nem számítottak ekkora összegre. Az Erste azonban úgy véli, megérte. Andreas Treichl bankelnök szerint a román piac még messze nem olyan telített, mint a régió más államaié, így ott könnyebb nagyobb nyereséget elérni: 2009-re már azt tervezi, hogy a BCR adózott eredménye eléri a 600 millió eurót. Az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva azt is elmondta, hogy valószínűleg 50 fiókot bezárnak, és még az idén hozzálátnak a 12 ezres létszám csökkentéséhez. A szerkezetátalakítás - melynek során a BCR nevet megtartják, de jelzik, hogy a bank az Erste-csoport része - költségeit 90 millió euróra teszik.

A 30,12 százalékos pakettet birtokló öt befektetési társaság kérésére került bele a privatizációs szerződésbe, hogy a győztes nem dönthet egyedül fúzióról, felszámolásról, nagyobb eszközeladásokról, illetve tőkeemelésről, viszont a bank részvényeit három éven belül tőzsdére viszik. (Szerepelt hasonló kitétel a Romtelecom telefontársaság 1998-as privatizációs szerződésében is, de a görög OTE ezt a mai napig sem teljesítette.) A Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett befektetési vállalatok részvényeinek mindenesetre jót tett a privatizáció, árfolyamuk átlagosan 176 százalékkal nőtt. Jól jártak a BCR alkalmazottai is, akik 2004 végén részvényenként 0,28 euróért vehették meg a pénzintézet 8 százalékát, most pedig az Erstétől 7,65 eurót kapnak egy papírért.

Nem kedvez viszont a magas ár a romániai privatizációs folyamatnak, a külföldi befektetőkkel szembeni elvárások ugyanis jelentősen megnőttek. Ezt a szintén privatizáció alatt álló, 1407 fiókkal mindössze 5 százalékos piaci részesedést elérő Takarék- és Letéti Pénztár (CEC) pályázói - köztük az egyik legesélyesebbnek tartott OTP Bank - érzékelhetik majd, akiknek jól jön ugyan, hogy az Erste kiszáll a versenyből, az ár azonban akár 10-15 százalékkal is megugorhat. Annak ellenére, hogy a román kormányfő jelezte: a hamarosan lezáruló CEC-eladástól távolról sem remélnek annyit, mint a BCR-étől.

Egyesek politikai érdekeket is sejtenek az Erste-győzelem hátterében. A Cotidianul című bukaresti lap arra utal, hogy Románia uniós csatlakozásának időpontjáról éppen a most kezdődött osztrák EU-elnökség idején döntenek. A Románia felvételét korábban a leghevesebben ellenző Ausztria hozzáállása érezhetően megváltozott, miután az osztrák OMV tavaly megszerezte a Petrom olajtársaságot; nyilván a BCR-Erste ügylet is javíthat az esélyeken.

Az 53 esztendős Andreas Treichl, aki 8 éve áll az 1819-ben alapított Erste élén, 4,5 millió eurós fizetésével a legjobban kereső osztrák bankárok listavezetője, most bankját is a csúcsra vitte: 160 milliárd eurós mérlegfőösszegével az Erste az eddig vezető, 156 milliárdos BankAustria-Creditanstalt elé került Ausztriában. Az Erste a többi osztrák banknál később, csak az ezredfordulón látott hozzá nagyobb lendülettel kelet-európai bankok begyűjtéséhez, de akkor igencsak intenzíven. Miután 1997-ben megszerezte a magyar Mezőbankot, a továbbiakban összesen 2,5 milliárd euróért vette meg újabb érdekeltségeit, először a Ceská sporitelnát, aztán a Slovenská sporitelnát, majd a horvát Rijecka Bankát. 2003 telén következett a magyar Postabank, tavaly nyáron pedig a szerb Novosadska banka. A térségben az utolsó nagy fogásnak számító BCR-ért fizetett majd 3,8 milliárd euró rekord a régióban, mint ahogyan osztrák cég sem tett le eddig ennyi pénzt egyetlen privatizációban sem. A terjeszkedés eddig bejött: a kelet-európai leánybankok az Erste mérlegfőösszegének egynegyedét, nyereségének viszont több mint kétharmadát adják.

Osztrák szakértők mégis sokallják a vételárat, figyelmeztetve, hogy a fennmaradó hányad megvétele még további legalább 2,4 milliárd euróba kerül majd, amihez az Erste a bécsi tőzsdén kíván hozzájutni. Két legnagyobb tulajdonosa, a 32 százalékot birtokló saját magánalapítványa, valamint a 7 százalékon ülő takarékbanki csoport már jelezte, hogy lépést tart a tőkeemeléssel, az Erste dolgozói pedig 2-ről 5 százalékra növelik hányadukat.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

KRÁLIK LÓRÁND / NAGYVÁRAD

Bár intim probléma, muszáj beszélni róla

Bár intim probléma, muszáj beszélni róla

Barack Obama életrajzi könyve a hvg360-on: A hotelszoba, ahol minden kezdődött

Barack Obama életrajzi könyve a hvg360-on: A hotelszoba, ahol minden kezdődött

Camel festésű B-csoportos régi Lancia vár új gazdára

Camel festésű B-csoportos régi Lancia vár új gazdára