Egyre nagyobb szerepet játszik a munkaerőpiacon a kölcsönfoglalkoztatás, amit az is jelez, hogy az ágazat világelsője, a Magyarországon is jelen lévő, svájci központú Adecco újabb cégfelvásárlással erősített.

Grandiózus ajánlatot tett a napokban a szakembereket közvetítő német DIS AG-nek a humán erőforrást forgalmazó cégek világelsője, a svájci székhelyű Adecco. Az elemzők által túl magasnak tartott, 636 millió eurós ajánlat az Adeccónak a hírek szerint azért éri meg, mert ezzel a második számú szereplővé lép elő a hatalmas német munkaerő-közvetítő piacon, ráadásul a legnagyobb hasznot hajtó szegmensben, a különleges tudással rendelkező szakemberek közvetítésében erősít. A 75 országban - köztük Magyarországon 1990 óta - jelen lévő, összesen 6600 irodát működtető, a zürichi, a New York-i és a párizsi tőzsdén jegyzett Adeccót az a Klaus J. Jacobs vezeti, akinek neve az egykori svájci Jacobs Suchard kávé- és csokoládébirodalom tulajdonos-igazgatójaként vált ismertté.

A 33 ezer alkalmazottal dolgozó, világszerte több százezer munkavállalót közvetítő Adecco vállalati elemzéssel, menedzsmentértékeléssel, kiszervezéssel is foglalkozik, bevételeinek 90 százaléka azonban a munkaerő-kölcsönzésből származik. A munkaerő-kölcsönzés világszerte hatalmas tempóban fejlődő üzletág, az Adecco hazai piacán, Svájcban például közel ezer ilyen céget tartanak nyilván. Magyarországon is jelen vannak a szakma további nagyjai, így a korábbi világelső amerikai Manpower, illetve a Kelly Services vagy a holland Randstad. Az európai kereslet olyan nagy az átmeneti alkalmazottak iránt, hogy szinte nincs olyan jelentkező, akit a szakcégek ne tudnának elhelyezni. A munkaerő-kölcsönzést a vállalatok általában akkor veszik igénybe, ha valamilyen rövid távú feladatot - például szezonális munkát, váratlan nagy megrendelést, határidős feladatot - kell teljesíteniük, vagy betegség, hosszabb szabadság miatt átmenetileg kiesik egy-két szakemberük. Előnye, hogy a dolgozót nem kell állományba venni, így hosszabb távon kevesebb fix költséget emészt fel - a járulékokat a kölcsönző cég fizeti -, nem terheli a bérköltséget, és például létszámstop esetén is alkalmazható. A közvetítő cég a nemzetközi gyakorlat szerint a nála állományba kerülő kölcsönmunkásnak fizetett bér 1,5-2-szeresét kéri szerződésben a foglalkoztató vállalattól, a ránézésre nagynak tűnő résből azonban fedeznie kell az összes járulékot, valamint a saját költségeit. Nyugat-Európában a kölcsönzők 15-20 százalékos, Kelet-Európában egyelőre ennek felét is alig elérő profitrátával dolgoznak.

A szakszervezetek sokat támadták korábban az üzletágat, mondván, az általuk csak "nomád csoportoknak" nevezett kölcsönmunkások letörik a béreket, az ilyen dolgozókban nincs vállalati kötődés, arról nem is beszélve, hogy alkalmazásukkal a cégek megússzák a nyugdíj- és egészségbiztosítási terheket. Az utóbbi időben azonban e vádak halkultak, nem kis részben azért, mert időközben egyre nőtt a kikölcsönzöttek alkalmazási ideje, és általános tapasztalat szerint minden ötödik kölcsöndolgozóból állandó alkalmazott válik. Ezt a piaci szabályok liberalizálódása is segíti, Svájcban például három hónap után a vállalatok mindenféle büntetés, jogi konzekvencia nélkül leigazolhatják az eredetileg csak kölcsönbe kapott szakembereket. Az EU-n belüli adatok is azt jelzik, hogy a kölcsöndolgozók 43 százaléka egy éven belül státushoz jut. További előny, hogy ily módon iskolából frissen kikerültek, nők, munkanélküliek, nyugdíjkorhoz közeledők is találnak munkát.

Az ágazatban a legnagyobb hasznot a magasan kvalifikált szakemberek, főként mérnökök, kutatók kiajánlása adja, e téren az igények éves növekedése 10 százalék feletti. Az Adeccónál azonban egyelőre a "tömegáru" a meghatározó, legyen szó autóiparról, idegenforgalomról vagy gépgyártásról. A cég a német DIS megszerzésétől a nagy tudású szakemberek piacán remél erősödést.

A kölcsönmunka erősítésével az amerikai McKinsey tanácsadó cég egyik tanulmánya szerint az EU-ban évi 1 százalékkal lehetne növelni a foglalkoztatást. Ehhez azonban - mivel e területen nincsenek egységes uniós szabályok - a nemzeti rendeleteket kellene tovább lazítani. Miközben a kölcsönmunkások aránya Hollandiában az 5 százalékot is meghaladja, Görögországban csak egy éve szűnt meg e foglalkoztatási forma tilalma. Az 1 százalékos növelés 2010-re 4,3 millió új munkahelyet jelentene az EU-ban, ami azt eredményezné, hogy a "nomádok" aránya a 25-ök foglalkoztatottjainak 3,7 százalékára nőne. Most az arány az EU régi tagállamaiban valahol 2-3 százalék között mozog, míg az újonnan csatlakozóknál - így Magyarországon is - alig éri el a 0,1-0,2 százalékot.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Zalaegerszeg fideszes maradt

Zalaegerszeg fideszes maradt

Nyíregyházát vitte a Fidesz-KDNP

Nyíregyházát vitte a Fidesz-KDNP

Itt vannak a megyei jogú városok részeredményei - Borkai vezet

Itt vannak a megyei jogú városok részeredményei - Borkai vezet

Karácsony Gergely: Köszönöm, Budapest!

Karácsony Gergely: Köszönöm, Budapest!

Jól indul: sokan szavaztak reggel 7-ig

Jól indul: sokan szavaztak reggel 7-ig

Kormányon marad a Jog és Igazságosság Lengyelországban

Kormányon marad a Jog és Igazságosság Lengyelországban