Világszerte egyre kedveltebbek a tányéron egzotikusan mutató garnélarákból készült fogások. A megnövekedett keresletet a halászat nem tudja kielégíteni, a fehér húsú ízeltlábúak tenyésztése viszont súlyos környezeti károkat okoz.

A vietnami Tu Can az utóbbi években sok ezer dollárt bukott a rossz időjárás miatt. A délkelet-ázsiai ország déli csücskén, a Mekong folyó deltájában fekvő Soc Trang tartományban garnélarák-tenyésztéssel foglalkozó farmer másfél hektáros telepének állományát hol az aszály, hol a szennyezett víz pusztítja. De nem csak őt érik a csapások: a szomszédos Bac Lieu tartományban volt olyan év, amikor a rákfarmok 40 százaléka kiszáradt. A térség tenyésztőinek azonban az időjáráson kívül immár a rákexportot érintő nemzetközi korlátozások miatt is aggódniuk kell. Pedig becslések szerint Vietnamban mintegy 2 millió embernek ad munkát a garnélarák-tenyésztés, amely - mint az ActionAid brit jótékonysági szervezet közölte - az ország egyes térségeiben a hazai össztermék (GDP) felét adja.

A nyugati világban egyre népszerűbb fogásnak számító garnélából a Globális Vízgazdálkodási Szövetség (GAA) adatai szerint évente 2 millió tonna kerül piacra, és a mennyiség évente 10-15 százalékkal bővül. A legnagyobb szállítók a dél- és délkelet-ázsiai, valamint a latin-amerikai országok.

Valósággal felkavarta azonban az egyre bővülő világpiacot, hogy az USA - mely évi félmillió tonnás importjával a legnagyobb felvásárló - tavaly büntetővámot vetett ki hat ország termékeire. Az intézkedést az USA déli államaiban dolgozó ráktenyésztők szövetsége kényszerítette ki. A társaság 2003-ban tett panaszt, mondván, gazdasági érdekeiket sérti, hogy Thaiföld, Vietnam, Kína és India dömpingáron ontja termékeit az amerikai piacra, amelynek forgalmából egyébként jóval több, mint 80 százalékkal részesülnek a külföldi beszállítók. A vásárlók örömére, de a tenyésztők bánatára két év alatt 60 százalékkal estek az árak. 2000-ben az USA-ban tenyésztett összes rák piaci értéke még 1,25 milliárd dollár volt, 2002-ben már csak 550 millió. A panasz nyomán előbb Kínát és Vietnamot büntették, majd Thaiföldre, Indiára, illetve Brazíliára és Ecuadorra is kiterjesztették az országonként eltérő, akár 112 százalékot is elérő vámot. Az import csaknem 90 százalékát adó hat ország ugyanakkor állítja: alacsony áraik a hatékonyabb módszereknek, a nagyobb termelékenységnek köszönhetők.

Nem sok eredménnyel jártak a korlátozási törekvések. A világpiacon is vezető Thaiföld - ahol a rákfarmok mintegy harmadát elpusztította az egy évvel ezelőtti cunami - például továbbra is a legnagyobb beszállító maradt. Ecuador bővíteni tudta részesedését az USA piacán, Indonézia pedig feltört a 3. helyre az amerikai garnélaimportban.

A kereslet növekedése egyre több országot vonz a szó szerint sokszínű - 342 különböző, egyebek közt fehér, barna, rózsaszín és fekete fajtát felvonultató - garnélarákpiacra. Kínának például kifejezetten jól jött, hogy az EU 2004-ben enyhítette az onnan származó állati eredetű élelmiszerekre két évvel korábban egészségügyi megfontolásokból elrendelt behozatali tilalmat, a tavalyi első fél évben pedig már az EU fő beszállítójává vált. Egyedül a kontinens legnagyobb importőre, Spanyolország 10 ezer tonnát vásárolt onnan. A távol-keleti országból 3,31 euróért lehet beszerezni 1 kiló rákot, jó 2 euróval olcsóbban, mint máshonnan. Pedig tavaly éppen növekedésnek indultak a világpiaci árak, amelyek amúgy az utóbbi években stabil lejtmenetet produkáltak: Franciaország például 2001-ben még közel 8, tavaly viszont már csak kevesebb mint 4,5 euróért vásárolta a garnéla kilóját.

Az egyre népszerűbb garnéla tenyésztése azonban mind súlyosabb ökológiai károkat okoz. A Környezetvédelmi Igazság Alapítvány (EJF) nevű, londoni központú zöld szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy antibiotikumok, fertőtlenítők és más vegyszerek kerülhetnek a természetbe, a ráktenyésztéshez használt tengervíz sótartalma megváltoztatja a talaj összetételét, szennyezi az ivóvízkészleteket. A legnagyobb gond pedig a trópusi mangroveerdők kiirtása. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint a mocsári erdők gyorsabban pusztulnak, mint az esőerdők, az utóbbi néhány évtizedben több mint egyharmaduk semmisült meg, holott a tengeri halak mintegy 70 százaléka e területeken hozza világra utódait. A délkelet-ázsiai SEAFish for Justice regionális szövetség adatai szerint a térségben összesen 700 ezer hektárnyi mangroveerdőt pusztítottak ki, hogy rákfarmok jöjjenek létre a helyükön. Az ebből fakadó kár a legszerényebb becslések szerint is évi 5,5-7,6 milliárd dollárra tehető, miközben az ágazat termelőinek bevétele évente 4,5 milliárd dollár körül mozog - jóval kevesebb, mint az általuk okozott veszteség.

POÓR CSABA

Nemzetközi gazdaság

Feketekaviár

"Európa tele van illegális kaviárral" - idézte a minap a Financial Times londoni üzleti napilap John Sellart, a...

Orbán: Mindig megtiszteltetés a magyaroknak, ha Bakuba látogathatnak

Orbán: Mindig megtiszteltetés a magyaroknak, ha Bakuba látogathatnak

A Boeing és a Porsche nevéből összerakható, milyen nagy dobásra készülnek

A Boeing és a Porsche nevéből összerakható, milyen nagy dobásra készülnek

Vizsgálódnak a Borkai-ügyben Horvátországban

Vizsgálódnak a Borkai-ügyben Horvátországban

Tóth József XIII. kerületi győzelménél nem volt nagyobb az országban

Tóth József XIII. kerületi győzelménél nem volt nagyobb az országban

Letartóztattak több embert, aki kapcsolatban állt a párizsi késelővel

Letartóztattak több embert, aki kapcsolatban állt a párizsi késelővel

Igaz, hogy 21 milliárd forint ez a lakás, de adnak hozzá egy Aston Martin Vulcant

Igaz, hogy 21 milliárd forint ez a lakás, de adnak hozzá egy Aston Martin Vulcant