Hosszas vita után a piacnyitást sürgetők és a protekcionisták közti kompromisszum jegyében fogadta el a múlt héten az Európai Parlament a szolgáltatások liberalizálásának irányelvét, amelyet az eredeti szöveghez képest alaposan kilúgoztak.

Nem szegte kedvét az Európai Szakszervezetek Konföderációja (ETUC) hívására Valentin napján Strasbourgban összesereglett 30-40 ezer tüntetőnek, hogy látványos megmozdulásuk lényegében okafogyottá vált. Szemlátomást lelkesen és derűsen sípoltak, doboltak, forgatták a kereplőket az elzászi főváros utcáin az Európai Parlament (EP) épületéhez vonulva. "Egyenlő munkáért mindenütt egyenlő bért", "Nemet mondunk a cowboygazdaságra!", "Szociális Európát" - hirdették a transzparensek különböző nyelveken, köztük magyarul is (lásd Magyar skizofrénia című írásunkat). A leggyakrabban előforduló szót persze fordítás nélkül is mindenki értette: Bolkestein. A Romano Prodi vezette előző Európai Bizottság (EB) egységes belső piacért felelős holland tagja, Frits Bolkestein dolgozta ki és terjesztette elő ugyanis 2004 januárjában a szolgáltatások szabad áramlását biztosítani hivatott irányelvet, ami ellen azóta is tiltakoznak a szakszervezetek.

HVG

Pedig az EU-nak alapvető gazdasági érdekei fűződnek ahhoz, hogy a tagállamok összesített hazai össztermékének (GDP) mintegy 70 százalékát adó szolgáltatási szektorban is lebontsa az országok közti korlátokat. Az EB előrejelzése szerint ez 2,5 millió fővel csökkenthetné a munkanélküliek jelenleg 19 milliós uniós táborát, és legalább annyira ösztönözné a gazdasági növekedést, mint korábban az áruk piacának egységesítése. A közös piac működését garantáló négy alapszabadság között a szolgáltatások szabad áramlása már a római szerződésben is szerepelt. Más kérdés, hogy - a pénzügyi, a telekommunikációs és a közlekedési tevékenységek kivételével - a szolgáltatások liberalizálása mindeddig enyhén szólva is lassan haladt, az unió 2004-es bővítése pedig újabb félelmeket ébresztett. A régi tagállamokban sokan "szociális dömpingtől" tartanak, a szakszervezetek azzal riogatnak, hogy az új tagországokból érkező szolgáltató cégek - alacsonyabb adó- és járulékterheik miatt - versenyelőnyre tesznek szert.

Az EB eredeti javaslata csak azokat a tevékenységeket vonta volna ki az irányelv hatálya alól, amelyekre külön szabályozás érvényes (pénzügyi és elektronikus szolgáltatások, kommunikációs hálózatok és közlekedés). A megannyi hányattatás után a múlt héten az európai képviselők elé került tervezet azonban már csak árnyéka volt az eredetinek. Bővült a kivételek köre, ide sorolták például az egészségügyet és a szociális jóléti célú szolgáltatásokat éppúgy, mint az ideiglenes munkaközvetítést vagy a szerencsejátékokat is. Kikerültek a liberalizálandó körből a közérdekű gazdasági szolgáltatások, méghozzá azzal a további engedménnyel, hogy a tagállamok határozhatják meg, pontosan mit tekintenek ilyeneknek az eleve nevesített postai, áram-, gáz- és vízszolgáltatás, valamint a hulladékkezelés mellett. Ily módon az érintett szolgáltatások már csupán a közösségi GDP harmadát "fedik le".

Késhegyig menő vita folyt arról is, mely tagállam jogszabályai vonatkozzanak a szolgáltatókra, és melyik gyakorolja felettük a hatósági ellenőrzést. Ez volt a Bolkestein-direktíva legvitatottabb eleme, "a származási ország elve", mely szerint a szolgáltatást nyújtó cégeknek csak a saját országuk előírásainak kellett volna megfelelniük. A néppártiak és a liberálisok ezt teljes mellszélességgel támogatták, a szocialisták, más baloldaliak és a zöldek viszont a fordítottját, "a rendeltetési ország elvét" szorgalmazták.

A néppárti-szocialista kompromisszum végül átvágta a gordiuszi csomót: a származási ország elve egyszerűen kikerült a szövegből. Helyette a tagállamok a szolgáltatásnyújtás szabadságát csak olyan előírások teljesítésétől tehetik függővé, amelyek megfelelnek a diszkriminációmentesség, a szükségszerűség és az arányosság együttes követelményének. Hét korlátozás alkalmazására is tilalmat mondtak ki, így például a tagállamok nem kötelezhetik a szolgáltatókat arra, hogy telephelyet hozzanak létre a saját területükön, vagy nem kényszeríthetnek olyan szerződéses megállapodást a szolgáltatóra, illetve kuncsaftjára, amely megakadályozná vagy korlátozná egyéni vállalkozók részvételét a szolgáltatás nyújtásában (ez az EU keleti fertályán nem ritka). Maradt egy jókora kiskapu is: a fogadó országok belpolitikai, közbiztonsági, környezetvédelmi és közegészségügyi megfontolásokra hivatkozva mégiscsak korlátozhatják a másik tagállamból érkezett szolgáltatókat.

HVG

A leghevesebben - még Berlinben is - tüntető német szakszervezetek elégedetten meg is állapították: sikerült elkerülniük a legrosszabbat, a származási ország elvének alkalmazását. Az ugyanis - riogatták a közvéleményt - maga lett volna a katasztrófa, hiszen elképzelni is rossz, mi történne, ha például egy lengyel vízvezeték-szerelő a saját országa előírásai szerint szabadon vállalkozhatna Németországban. Az érvek között ott szerepelt ugyan a fogyasztók érdekvédelme is, nem is teljesen megalapozatlanul, hiszen az esetleg pórul járt megrendelő könnyebben érvényesíti minőségi kifogásait a szigorú szakmai szervezetekbe tömörült német iparossal szemben, mint az esetleg már hét határon túl járó külföldi mester esetében. Ám az elsődleges ok mindenki számára nyilvánvalóan a kenyérféltés volt. "Már azon gondolkodtam - nyilatkozta az EP-döntés után egy hamburgi takarítóvállalat tulajdonosa -, hogy a cégem székhelyét áthelyezem Gdanskba vagy Varsóba."

A viták valódi tétje egyébként az volt, mely tagállam munkaügyi és társadalombiztosítási szabályai vonatkozzanak a szolgáltatók alkalmazottaira - hiszen ez meghatározó költségtényező. Az EU-nak van egy 1996-ban kelt hatályos irányelve, amely szerint a szolgáltatás keretében kiküldött munkavállalókra a fogadó országban előírt minimális munkajogi szabályok vonatkoznak. Elsősorban az új tagállamok képviselői mégis szerették volna korlátok közé szorítani a fogadó országok munkaügyi ellenőrzési jogkörét, mert ebben protekcionista védőintézkedések lehetőségét látják, ám az EP a kérdést félresöpörve úgy döntött, a túlkapások elleni garanciákat majd az úgynevezett kiküldetési irányelvbe kell beépíteni - ami persze a jövő zenéje. Egyebek közt ezért szavazott végül nemmel a néppárti frakcióban az új tagállamok képviselőinek zöme.

A strasbourgi szavazás végeredményét a néppárti és a szocialista tárgyalók egyaránt saját győzelmükként ünnepelték, igaz, ki-ki pártállása szerint hozzátette: továbbra is sok, illetve kevés az akadály, valamint a kivétel. Abban már inkább egyetértettek, hogy az ellentmondásos és felemás kompromisszum alig növeli a jogbiztonságot a szolgáltatási piacon. A küzdelem mindenesetre folytatódik. A parlament véleményének figyelembevételével a bizottság hamarosan - valószínűleg áprilisban - újabb tervezetet tesz le a tagállamok kormányait tömörítő tanács elé, amelynek minősített többséggel kell majd állást foglalnia, mielőtt az új szövegváltozat visszakerül az EP elé. Az unió belső megosztottságát mutatja, hogy a voksolás előtt hat tagállam - köztük Magyarország - Charlie McCreevy belső piaci biztoshoz intézett közös levélben emelte fel a szavát a szolgáltatási irányelv felvizezése ellen. Közben viszont McCreevy és José Manuel Barroso EB-elnök félreérthetetlen célzásokat tett arra, hogy a régi és új tagállamokat szembeállító, átpolitizált vita mielőbbi lezárása érdekében minden olyan megoldást támogat, amely számottevő többséget kap - a protekcionista megközelítés felé hajló francia, német, osztrák és belga kormány legnagyobb örömére. Csakhogy a hírek szerint még a biztosok között sincs egyetértés, ráadásul a bonyolult procedúra miatt a szolgáltatási irányelv a legjobb esetben is csak 2009-ben, de inkább egy-két évvel később léphet életbe, addigra pedig további új tagok kerülhetnek be az unióba.

VIDA LÁSZLÓ / STRASBOURG

Ezért akarják a légitársaságok, hogy az utasok egy része vonattal menjen

Ezért akarják a légitársaságok, hogy az utasok egy része vonattal menjen

Minotto Barchetta, egy Ferrari V12-es, ami nem is létezett

Minotto Barchetta, egy Ferrari V12-es, ami nem is létezett

Támogatni kellett Harvey Weinsteint a bírósági meghallgatáson

Támogatni kellett Harvey Weinsteint a bírósági meghallgatáson

Olyan rossz volt az idő, hogy a NASA inkább elhalasztotta az új űrhajója kilövését

Olyan rossz volt az idő, hogy a NASA inkább elhalasztotta az új űrhajója kilövését

Jót nevethetnek most a Facebooknál a Gazdasági Versenyhivatal büntetésén

Jót nevethetnek most a Facebooknál a Gazdasági Versenyhivatal büntetésén

Tömeghalál egy indiai gyártűzben

Tömeghalál egy indiai gyártűzben