Az utóbbi évtizedek legnagyobb munkavállalói sikerének nevezte György Károly, a Magyar Szakszervezetek Országos...

Az utóbbi évtizedek legnagyobb munkavállalói sikerének nevezte György Károly, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) nemzetközi titkára, hogy az Európai Parlament (EP) a múlt héten számottevően felhígította a szolgáltatások szabad áramlását megkönnyíteni hivatott uniós jogszabálytervezetet. Nem világos azonban, hogy a szavazást megelőző, egyes régi tagállamok munkavállalói szervezetei által generált strasbourgi nyomásgyakorló tüntetésen miért meneteltek együtt a magyar szakszervezetisek külföldi harcostársaikkal - hacsak azért nem, hogy előrelátóan megnehezítsék a közösségi piacra 2007-ben vagy 2008-ban belépő román és bolgár kollégáik sorsát.

Az eredeti javaslatban ugyanis már eleve szerepelt, hogy az új szabály nem csorbítja az úgynevezett kiküldött dolgozók jogállásáról szóló törvényt, mely szerint az egyik tagállam vállalkozója által a másik megrendelőjének nyújtott szolgáltatás végzésére ideiglenesen külföldre kihelyezett munkavállalókra a célország munkajogi előírásai érvényesek. Kétségtelen, hogy például a munkáltatója által Nagy-Britanniába kiküldött magyar dolgozó sztrájklehetőségei a csatornán túli korlátozott sztrájkjogokra tekintettel szerényebbek, mint idehaza, ám nem érvényes ugyanez arra, akit mondjuk Németországba delegáltak valamilyen feladatra. A helyi minimálbért pedig mindenütt meg kell kapnia a magyar alkalmazottnak. "Nekünk az a legfőbb problémánk - mondta a HVG-nek György Károly -, hogy a magyar cég bekasszírozza ugyan német megrendelőjétől a kollektív szerződés szerinti 12,5 eurós bér fedezetét, de a magyar melósnak ennek csak a negyedét adja tovább, a többit zsebre teszi."

A hazai szakszervezetisek azt remélik, a szolgáltatási direktíva szigorú ellenőrzésre kötelezi majd a célország közigazgatását. Csakhogy a mostani változat inkább gyengíti, mint erősíti a kiküldött magyar munkavállalók hatósági érdekvédelmét. A szolgáltatásnyújtás keretében más tagállamba küldött munkavállalók szabályos foglalkoztatásának ellenőrzését az EP a fogadó ország jogává tette. Budapesti kormányhivatalokban most azért aggódnak, ha a jogszabály így marad, folytatódhatnak a magyar munkavállalók időnkénti külföldi vegzálásai. Az Európai Ügyek Hivatalában (EÜH) remélik, a tervezetet legalább részben "visszaliberalizálják"; Budapest mindenekelőtt azt igényli, hogy szűkítsék az EP által kitágított értelmezési lehetőségeket, amelyek továbbra is széles mozgásteret hagynak az egyes kormányoknak a külföldi szolgáltatásnyújtók piacra lépésének megnehezítésében.

A budapesti skizofréniát jellemzi, hogy az utóbbi hónapokban a magyar EP-képviselőkkel folyamatosan egyeztető kormány - több tagországgal együtt - a strasbourgi vita előtt felszólította Charlie McCreevy belső piaci biztost: ne engedjen az EP baloldaláról jövő liberalizációellenes nyomásnak. Eközben a múlt héten a magyar szocialisták mégis megszavazták a kormányállásponttal ellentétes módosításokat, a Fidesz viszont nem.

A liberó némi korlátozása persze a magyar kormánytól sem idegen. A hivatalos álláspont például nem terjesztené ki a szabadságot az egészségügyre, holott - a kormány megrendelésére a Kopint-Datorg által tavaly végzett hatástanulmány szerint - a működés megkönnyítése szaporíthatná a Magyarországra települő külföldi egészségügyi vállalkozások számát, mind az itteni, mind saját hazájukbeli betegek javára, s persze előnyös lenne a külföldi vállalkozás beindítását fontolgató magyar orvosok, fogorvosok számára. Még akkor is - derül ki a tanulmányból -, ha a hazai egészségügyi vállalkozókra ugyanaz jellemző, mint más, a direktíva hatálya alá tartozó szolgáltatási ágazatban, például az építőiparban, az informatikában, a turizmusban, az oktatásban dolgozó társaikra. Nevezetesen, hogy külföldi kalandozásaikat ma még elsősorban nem a szolgáltatási irányelv által eltörölni tervezett jogi-adminisztratív akadályok nehezítik, hanem a tőkeszegénység, a megfelelő szolgáltatástermék hiánya, az alacsony migrációs készség, a gyenge nyelvtudás, az információk és a piacon való érvényesülési technikák ismeretének hiánya. A válaszadó cégek elsöprő többségének még a két éve napirenden lévő jogszabálytervezet létezéséről sem volt fogalma.

KOCSIS GYÖRGYI

Nemzetközi gazdaság

Fél fogadás

Hosszas vita után a piacnyitást sürgetők és a protekcionisták közti kompromisszum jegyében fogadta el a múlt héten az Európai Parlament a szolgáltatások liberalizálásának irányelvét, amelyet az eredeti szöveghez képest alaposan kilúgoztak.

Öt ember halt meg egy lengyelországi üdülőközpontban

Öt ember halt meg egy lengyelországi üdülőközpontban

Egy egyetemista tette influenszerré Gyurcsányt

Egy egyetemista tette influenszerré Gyurcsányt

Törölheti a túl fiatal felhasználókat az Instagram

Törölheti a túl fiatal felhasználókat az Instagram

Tóta W.: Skywalker él, Lenin halott, és a Fidelitas sem érzi jól magát

Tóta W.: Skywalker él, Lenin halott, és a Fidelitas sem érzi jól magát

Marabu Féknyúz: Ilu néni afféle régimódi pedagógus

Marabu Féknyúz: Ilu néni afféle régimódi pedagógus

Szájer szerint annak az országnak, ahol először volt Aranybulla, nem kell leckét elfogadnia

Szájer szerint annak az országnak, ahol először volt Aranybulla, nem kell leckét elfogadnia