Új lendületet adhat a pangó ukrán repülőgépiparnak, hogy a múlt héten Lipcsében szolgálatba álltak azok az AN-124-es ukrán-orosz szállítógépek, amelyek 2012-ig meghatározó szerepet játszanak a NATO és az EU légi teherszállításában.

Nem volt igazán nehéz dolguk a NATO által 2004-ben kiírt stratégiai légi szállítási tender elbírálóinak. Az ukrán Antonov Airlines és az orosz VolgaDnyepr légitársaság nyertes konzorciumának tulajdonában lévő AN-124-esek, népszerű nevükön Ruszlánok teherbíró képessége ugyanis

HVG
jóval meghaladta a versenytársakét. Míg az 1980-as években üzembe állított - a száz éve született Oleg Antonov által tervezett - gép 120 tonna hasznos terhet képes magával vinni, az amerikai Boeing C-17-ese 77 tonnát. Az is az ukrán-orosz repülőgép mellett szólt, hogy a tehertér ajtaja jóval nagyobb, mint más gépeken, ráadásul a Ruszlánnak az eleje és hátulja is nyitható.

A NATO egyik polgári cégével, a NATO Maintenance Support Agencyvel (NAMSA) hét évre kötött megállapodás a HVG kijevi értesülései szerint 600 millió eurónyi bérleti díjról szól. Az Antonov tervezőiroda tulajdonában lévő Antonov Airlines és orosz partnere egy-egy Ruszlánt állandóan üzemkész állapotban tart a lipcsei repülőtéren, és kötelezettséget vállalt arra is, hogy további két gépet 72, másik kettőt pedig 96 órán belül a NATO által meghatározott kiindulási helyre juttat. A szerződés szerint a Ruszlánok nem repülnek be harci zónákba, és amikor az átlagosnál nagyobb veszély leselkedik a szállítógépekre - például az afganisztáni fuvarok esetén -, a megrendelő terhére kiegészítő biztosítást kötnek. Az Antonov Airlines hat, a Volga-Dnyepr hét Ruszlánt üzemeltet, így a légitársaságok - tájékoztatták a HVG-t Kijevben - továbbra is ki tudják elégíteni az eddigi megrendelők igényeit is.

Bár a NATO és az ukrán-orosz konzorcium közti szerződés 2012-ig érvényes, Valerij Kulbaka, az Antonov Airlines kereskedelmi igazgatója a HVG-nek nyilatkozva elmondta, hogy arra számít, az észak-atlanti szövetség meghosszabbítja a megállapodást. Nem valószínű ugyanis, hogy rövid időn belül más gyártók is forgalomba helyeznének hasonló égi óriásokat.

A Ruszlánok iránti kereslet növekedése miatt egyre több szakértő sürgeti az új, továbbfejlesztett óriásgépek sorozatgyártásának a megkezdését. Az egyenként 150 millió dollárba kerülő gépek gyártása nagy lendületet adhat a jelenleg komoly gondokkal küszködő, teljes egészében állami kézben lévő ukrán repülőgépiparnak. Sem a harkovi, sem a kijevi gyár nem működik teljes kapacitással, nincs elég pénz ugyanis a berendezések modernizálására. A gyárak adatai szerint az 1922-ben alapított harkovi üzemben 1999-2004 között 19 gép készült, tavaly további öt. Nagyobb a forgalma az 1920-ban épített kijevi gyárnak, amely 1982 óta 370 közepes méretű AN-32-es teherszállítót épített. A gyárban ugyan azt remélték, hogy megkezdik az AN-70-es katonai szállítógép, valamint az AN-148-as, illetve a TU-334-es utasszállítók sorozatgyártását is, ám a tervek egyelőre nem valósultak meg. Ukrán vádak szerint egyébként az AN-70-esek építése azért késik, mert Oroszország - amely részt vett a gép kifejlesztésében - az utóbbi években bojkottálja a sorozatgyártás megindítását.

Az új generációs AN-124-esek építése valószínűnek tűnik, ám a HVG értesülései szerint arra is van esély, hogy legalább még egy készüljön a világ legnagyobb, jelenleg csak egy példányban létező teherszállítójából, a Mrijaként (Álom) is ismert AN-225-ösből. A hat hajtóművel repülő gép teherbírása 250 tonna, fő feladata az volt, hogy Föld körüli pályára állítsa a Szovjetunió által épített űrsiklókat. A Buran-program azonban az államszövetség 1991-es széthullása után hamarosan leállt, így a 300 millió dolláros Mrija hétköznapi teherszállítóvá vált. Most azonban úgy tűnik, Oroszország és az USA is érdeklődik az űrsiklók új generációjának pályára állításában részt venni képes gépek iránt, így a tervezők már készítik az új változatot.

A kijevi kormány egyébként az ukrán repülőgépipar valamennyi elemének egy holdingban való összevonásával igyekszik megkönnyíteni az iparág talpra állását. Az érdekeltek - a kijevi és a harkovi gyár mellett az Antonov tervezőiroda, amely a Szovjetuniótól örökölt hagyományoknak megfelelően maga is rendelkezik a prototípusok építéséhez szükséges kapacitással -, valamint néhány kisebb üzem februárban létre is hozta az Antonov holdingot. A közös vállalatban - melynek alkotóelemei részben megőrzik önállóságukat - az új típusok kifejlesztésében, a gyártósorok korszerűsítésében, az új berendezések beszerzésében, valamint a marketingben működnek majd együtt.

Bár több szakértő szerint legalább részben privatizálni kellene az ukrán repülőgépipart, a magánosítás egyelőre nem szerepel a tervek között. Kijev ugyanis nem akarja külföldi kézbe adni a stratégiai fontosságúnak ítélt iparágakat, az ukrán tőke pedig nem igazán érdeklődik a hatalmas befektetést igénylő üzemek iránt.

NÉMETH ANDRÁS / KIJEV

Három idei Nobel-díjas tudós is a klímavédelem fontosságáról beszélt

Három idei Nobel-díjas tudós is a klímavédelem fontosságáról beszélt

Meggyanúsították az öt éve elhunyt Welsz Tamás egykori üzlettársát

Meggyanúsították az öt éve elhunyt Welsz Tamás egykori üzlettársát

A "béke szigetének" átadása sem mérsékli az izraeli-arab ellenségeskedést

A "béke szigetének" átadása sem mérsékli az izraeli-arab ellenségeskedést

Kisajátított egy szakmát, mert abból senki más nem tud megélni

Kisajátított egy szakmát, mert abból senki más nem tud megélni

Nő az infláció, Matolcsyék máris máshogy mérnék. De igazuk van?

Nő az infláció, Matolcsyék máris máshogy mérnék. De igazuk van?

Népszavazást kezdeményez a Jobbik: börtönbe csuknák az állatkínzókat

Népszavazást kezdeményez a Jobbik: börtönbe csuknák az állatkínzókat