A kelet-európai - így a magyar - pénzpiacot is megrázta a napokban az egyik legkisebb lélekszámú európai országot, Izlandot fenyegető pénzügyi-gazdasági válság. A növekedését az utóbbi években főként hitelből finanszírozó Izland teljesítőképességét jóval meghaladó mértékben eladósodott.

A gejzír- és vulkánkitöréseken megedződött izlandiaknak az utóbbi hetekben nem a természeti fenyegetések okoztak izgalmat. Nemzetközi hitelminősítő intézetek március közepén a

HVG
túlzott eladósodottságra figyelmeztetve visszaminősítették az ország adósságát, aminek nyomán megrendült a nemzeti valuta, a korona árfolyama, zuhanásnak indult a tőzsdeindex, a bizalmukat vesztő külföldi befektetők pedig tőkekivonásba kezdtek.

Az észak-európai gejzírkitörés ezúttal más feljövőben lévő piacokat is megrengetett, elsősorban a kelet-közép-európai országok valutája - így a forint - árfolyamára hatott kedvezőtlenül, az izlandihoz hasonló folyamatokat indítva el a régióban. A reykjavíki jegybank múlt heti kamatemelése csak tüneti kezelésnek bizonyult - bár a nyomában némi korrekcióra sor került -, elemzők szerint a válság java még hátravan.

Pedig a mindössze 300 ezer lakosú, Magyarországgal nagyjából azonos területű Izland az utóbbi években inkább eredményeivel, mintsem válsággal hívta fel magára a figyelmet. Olyannyira, hogy Olafur Grimsson államfőt tavaly díszvendégnek hívták a londoni City legbefolyásosabb üzletembereit tömörítő elitklubba, a Walbrookba, elismerve, hogy a nemrég még kizárólag halászatból élő Izland vállalatai egyre nagyobb befolyásra tesznek szert a brit gazdaságban. Nagyarányú terjeszkedéseik nyomán - élelmiszer-feldolgozó cégektől kezdve szupermarketláncokon, tőzsdei brókertársaságokon át fapados légitársaságig - az izlandiak a tulajdonukba került több tucat brit cég révén ma már mintegy 65 ezer embert foglalkoztatnak a szomszédos szigetországban. További külföldi - főként svéd, orosz és francia - vállalatfelvásárlásaikkal együtt összesen 100 ezer embernek adnak munkát, ami nem sokkal kevesebb, mint az összes hazai foglalkoztatott.

Vége szakadhat az izlandi vállalatok tengerentúli terjeszkedésének azonban egy időre. Az utóbbi évek dinamikus növekedése folytán mára túlfűtötté vált a gazdaság, felgyorsult az infláció, az eladósodottság finanszírozhatatlanná vált, a hazai fogyasztás nekilódulásával pedig megbillent a külgazdasági egyensúly. A külföldi befektetők pénzeinek kivonásában persze az is szerepet játszott, hogy az amerikai és az európai kamatemelések nyomán csökkent a kamatmarzs, így egyre kevésbé érte meg a kockázatos piacon tartani a tőkét.

A lavinát néhány hete a Fitch hitelminősítő intézet indította el azzal, hogy az izlandi devizaadósságot stabilról negatívra minősítette, míg a Moody's a három legnagyobb bank egyre bizonytalanabb pénzügyi helyzetére figyelmeztetett. Az elemzők szerint tarthatatlan a hazai össztermék (GDP) közel 300 százalékára rúgó külföldiadósság-állomány.

HVG
Nem is szólva a külgazdasági egyensúlytalanságról: a kereskedelmi mérleg hiánya a GDP 10, a folyó fizetési mérlegé pedig közel 20 százalékát éri el. Az izlandi pénzintézetek jövőre lejáró adósságállománya az ország GDP-jének az 1,3-szereséhez, 18 milliárd dollárhoz közelít.

A jegybank a pénzügyi válság megelőzésére és a korona árfolyam-összeomlásának a megállítására az utóbbi másfél évben 14-szer emelt kamatot - legutóbb a napokban 75 bázisponttal -, s Európa-rekordot döntve 11,5 százalékra tornászta fel az alapkamatot. A befektetők bizalmát azonban nem sikerült visszaállítani, a reykjavíki tőzsde irányadó indexe - mely 2003 februárja és 2006 januárja között 400 százalékkal emelkedett - a múlt héten egy nap alatt közel 5 százalékot esett, amire 13 éve nem volt példa. Hasonló vesszőfutáson ment keresztül az utóbbi években látványosan erősödő, így túlértékeltté vált korona, amelynek az euróval és dollárral szembeni árfolyama is 13 százalékkal gyengült az idén.

A mostani válsághoz elemzők szerint az izlandi gazdaság rendkívül dinamikus, ám elsősorban hitelből finanszírozott növekedése mellett az is hozzájárult, hogy két éve megváltoztatták a jelzálogkölcsön-rendszert. Immár nemcsak az állami házalap folyósíthat hitelt a ház- vagy lakásvásárláshoz, hanem a kereskedelmi bankok is. A versengő pénzintézetek kedvező jelzálogkölcsönei igen keresetté váltak, az ingatlanpiac soha nem látott fellendülésnek indult; aki csak tehette, saját otthon teremtésébe fogott. Ennek nyomán az ingatlanárak az utóbbi egy évben 38 százalékkal ugrottak meg.

Pedig a jégországként is emlegetett Izland az utóbbi évtizedben soha nem látott fejlődésen ment át: a gazdasági növekedés az utóbbi négy évben az OECD-átlag kétszeresére rúgott. Bár az egykor egyeduralkodó halászat továbbra is a GDP 60 százalékát adja, új iparágak sora (alumínium- és gyógyszergyártás, biotechnológia, idegenforgalom) honosodott meg. A legnagyobb löketet az alumíniumipar adta. A szigetország természeti viszonyaiból adódóan olcsó, még érintetlen geotermikus energiakészlete - amivel egyébként az ország teljes energiaszükséglete, így az összes lakás fűtése is biztosított - ugyanis felkeltette a külföldi befektetők, köztük az amerikai Alcoa érdeklődését, és az északi országrészekben alumíniumkohókat hoztak létre. Az állam eközben kivonult a gazdaságból, magánkézbe adták egyebek között a pénzintézeteket, a távközlési vállalatot. A vállalkozásokat a társasági adó felére csökkentésével ösztönözték, a belső fogyasztást pedig a személyijövedelemadó-terhek jelentős mérséklésével élénkítették.

Mindezek nyomán már az ezredfordulón a világ egyig legmagasabb életszínvonalú országaként tartották számon Izlandot, az egy főre jutó GDP-t tekintve Luxemburg, az USA, Norvégia, Svájc és Dánia után a hatodik volt. Az alacsony népsűrűségű északi ország világelső az internethez való hozzáférésben: a lakosság 80 százaléka így tartja a kapcsolatot a külvilággal. Hasonlóképpen élen állnak a mobiltelefon-használatban, illetve az egy főre jutó személyautók számában. A luxusterepjáró is mindennapos látvány az ország lakossága mintegy felének otthont adó főváros, Reykjavík utcáin, de a globalizáció még nem érte utol az országot, alig találni például gyorséttermet. A helyiek inkább az esténként rendre megtelő kisebb éttermekbe, kávézókba járnak. Az élet még nyugat-európai összehasonlításban sem olcsó Izlandon, ennek ellenére évente legalább 370 ezer turista keresi fel. Egyre gyakoribb, hogy az izlandiak külföldi, főleg amerikai és angliai egyetemekre küldik tanulni gyerekeiket, az angolt szinte mindenki beszéli, jóformán második hivatalos nyelv.

TÁLAS ANDREA

Nem tud határidőre Pestre költözni a Semmelweis Egyetem összes klinikája

Nem tud határidőre Pestre költözni a Semmelweis Egyetem összes klinikája

Újra az utakon egy zöld-sárga Volvo Hungarocamion

Újra az utakon egy zöld-sárga Volvo Hungarocamion

Girl power kis feketében: a legfontosabb minisztériumok élére kerültek nők Finnországban

Girl power kis feketében: a legfontosabb minisztériumok élére kerültek nők Finnországban

Figyelmeztetnek a tudósok: egyre több embert mérgeznek meg az illóolajok

Figyelmeztetnek a tudósok: egyre több embert mérgeznek meg az illóolajok

Hét év börtönt kértek a nőre, aki kokain hatása alatt halálra gázolt egy férfit Zuglóban

Hét év börtönt kértek a nőre, aki kokain hatása alatt halálra gázolt egy férfit Zuglóban

EP: Veszélyes útra lépett a magyar kormány Kovács Zoltán Twitter-posztjaival

EP: Veszélyes útra lépett a magyar kormány Kovács Zoltán Twitter-posztjaival