Hosszas huzavona után a napokban zárul le a szlovák villamos művek privatizációja, a kétharmados részvénycsomagot megvásárló olasz ENEL nehéz tárgyalópartnernek bizonyult.

"Nem akarom, hogy az erőművekben lopjanak. A privatizáció átláthatóbb gazdálkodást teremt" - érvelt Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő a Szlovák Villamos Művek (SE) magánosítása mellett egy tavalyi vitában. A gyorsra tervezett privatizációs folyamat azonban igencsak elhúzódott, a 66 százalékos részvénycsomag eladásáról szóló szerződést tavaly februárban aláírták ugyan, de a vitás pontok tisztázása miatt az ügylet csak most áprilisban zárul le.

A szlovák gazdaság nagybetegének számító és éveken keresztül a pénzügyi összeomlás szélén táncoló villamos műveket a Dzurinda-kormány 1998 után kezdte rendbe rakni, és 2002-ben készítette elő privatizációra. Leválasztották a tartós állami tulajdonba szánt gerincvezeték-hálózatot, illetve a három nagy távfűtő céget. Az így létrehozott SE két atomerőműben 1320 megawatt, két hőerőműben 1842, 34 vízi erőműben pedig 2399 megawatt teljesítménnyel rendelkezik. Ezek közül azonban nem mindent kínálhattak fel eladásra. Szlovákia ugyanis az EU-csatlakozás során vállalta, hogy a főként Ausztria által támadott apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőmű két blokkját az évtized végén leállítja. A bősi erőművet pedig a hágai per miatt kellett időlegesen kivonni a leltárból.

A nemzetközi pályázatra hárman jelentkeztek. A cseh CEZ és az olasz ENEL vette komolyabban a versenyt: 840 millió, illetve 690 millió eurót ajánlottak, jóval elmaradt tőlük az orosz RAO 547 milliós vételi szándéka. A jobboldali kormány az ár mellett politikai szempontokat is figyelembe vett. Két kormánypárt is kifogásolta, hogy a cseh és az orosz cég állami tulajdonú, miközben Olaszországban éppen folyt az állam kivonulása az ENEL-ből. Felvetődött ugyanakkor, hogy az SE megszerzése csak ugródeszka az ENEL számára, mely máris a szlovák cégnél kétszer nagyobb CEZ esetleges későbbi privatizációjára számít.

A kormány arra számított, hogy a privatizációt 2005 júniusára lezárhatja. A végül győztesnek kinyilvánított ENEL azonban kemény tárgyalópartnernek bizonyult: 2005 februárjában befizette ugyan a vételár 20 százalékát, utána viszont egyéves tárgyalássorozat kezdődött az egyéb feltételekről. Ezek lényegében három kérdéskörbe sorolhatók: az SE által kötött előnytelen szerződések, a mohi atomerőmű befejezése és a tervezett beruházások állami támogatása.

A garamszentkereszti (Ziar nad Hronom) Slovalco alumíniumkohó tulajdonosa, a Norsk Hydro akár a nemzetközi bíróság bevonását is kilátásba helyezte, mivel a gerincvezeték-hálózat leválasztása óta fizetnie kellene az áramszállításért, ami szerinte ellentétes az 1994 óta érvényes szerződésével. Végül olyan kompromisszum született, hogy a hálózatot üzemeltető állami cég az SE számára két éven keresztül megtéríti a veszteség egytizedét, összesen 460 millió koronát. A CEZ azonnal kifogást emelt, mondván, a terhet is figyelembe vették az árképzés során, így ezt a feltételek utólagos módosításaként értékelik. Hasonló történt a mohi atomerőmű esetében is. A gazdasági miniszter annak idején megüzente az érdeklődőknek, hogy a sikeres pályázat előfeltételének tekinti a 3. és a 4. blokk befejezését. Az ENEL viszont csak annyit vállalt, hogy egy éven belül elkészíti az ezzel foglalkozó megvalósíthatósági tanulmányt. Eszerint a továbbépítés optimális esetben is csak 2008-ban kezdődik, a leállításra kerülő két blokk pótlására szánt kapacitás pedig 2012-től állhat rendelkezésre. Egyelőre az sem világos, mennyibe kerülne a beruházás, az ENEL 63 milliárd, az SE 45 milliárd koronára becsüli.

Az atomerőművek kérdése egyébként az utolsó pillanatokig izgalmakat okozott. Az ENEL arra sem volt hajlandó, hogy fedezze az erőművek majdani felszámolási költségeiből a teljes állami tulajdon időszakára eső részt. Márpedig a szlovák kormány 15 év kivárás után csak néhány éve képez tartalékalapot. A tárgyalások eredményeként az áram árát 0,05 koronával megemelve húsz év alatt 15 milliárd koronát felhalmozó nukleáris alap létrehozását javasolták. Ezt is több hónapos tárgyalás előzte meg, mivel az olaszok eredetileg tíz év alatt szerették volna rendezni a kérdést, ami viszont 0,12 koronás áremeléssel járna. Az utóbbi hónapok kormányválsága azonban az ügylethez kötődő törvény parlamenti elfogadását is veszélybe sodorta, mivel az ellenzék nagy része teljesen elutasította a privatizációt. Március közepén végül mégis sikeresen rendeződött az ügy, miután a koalíciót robbantó kereszténydemokraták állták a szavukat, és lehetővé tették a törvény parlamenti elfogadását.

A harmadik tárgyalási csomag az ENEL által tervezett beruházások állami támogatása. Ennek legnagyobb részét az adja, hogy a kormány beleegyezett: a cég a nyereséget 2012-ig visszaforgatja beruházásokba. Erre szükség is lesz, mivel az utóbbi két évben az állam jócskán megpumpolta az SE-t: 2004-ben az amortizációs szabályok megváltoztatásával 1,65 milliárd koronát, 2005-ben pedig a tervezett javítások elhalasztásával 1,3 milliárd koronát emelt ki belőle. 2006-ra a korábbi átalakítások kedvező hatásának és az áremelésnek köszönhetően 2,4 milliárd korona nyereségre számítanak - ennek tervezett visszaforgatását a CEZ szintén rejtett támogatásként értékeli. Ez a jó időszak azonban nem tart sokáig, 2007-ben a bohunicei atomerőmű leállítása miatt már közel 1 milliárd koronás veszteséggel számolnak.

TUBA LAJOS / POZSONY

Kiugrott a Óbudai Egyetemen a negyedik emeletről az egyik hallgató

Kiugrott a Óbudai Egyetemen a negyedik emeletről az egyik hallgató

Mészáros Lőrinc újabb milliárdos szemétmegbízást nyert

Mészáros Lőrinc újabb milliárdos szemétmegbízást nyert

Rászólt a BKK a sofőrökre, hogy ne legyenek bunkók az utasokkal

Rászólt a BKK a sofőrökre, hogy ne legyenek bunkók az utasokkal

A pénzügyminisztérium szerint elismerés az IMF Magyarországról szóló jelentése

A pénzügyminisztérium szerint elismerés az IMF Magyarországról szóló jelentése

Varga Mihály visszavágott az uniós pénzügyminisztereknek

Varga Mihály visszavágott az uniós pénzügyminisztereknek

Nem Trudeau az első, aki kínos helyzetbe került a bekapcsolt mikrofonok miatt

Nem Trudeau az első, aki kínos helyzetbe került a bekapcsolt mikrofonok miatt