Importtilalmat rendelt el Moszkva a moldovai és grúziai borokra, mondván: veszélyes anyagokat tartalmaznak. A zárlat mögött - akár az Ukrajnát és Lengyelországot sújtó tejtermék- és húsimport-tilalom esetében - politikai megfontolások állhatnak. Az új helyzetben az orosz piac megnyílhat a magyar borok előtt.

Többféle féregirtó, köztük az évtizedek óta betiltott DDT, illetve nehézfémek nyomaira bukkantak a napokban az orosz állami közegészségügyi hivatal szakértői a Moldovai Köztársaságból, illetve Grúziából importált borokban, pezsgőkben és konyakokban. Bár az eredményt független laboratóriumokban nem erősítették meg - az orosz borimportőrök szakmai szervezete által végeztetett tesztek pedig semmiféle szennyeződést nem mutattak ki -, Moszkva azonnal teljes és határozatlan idejű tilalmat rendelt el a két volt szovjet tagköztársaságból származó nedűk importjára.

A lépés hatalmas károkat okoz Moldovának és Grúziának, hiszen a két ország borainak mintegy 80 százaléka eddig Oroszországban talált piacot. Grúziai statisztikák szerint tavaly a kaukázusi országban előállított 59 millió palack borból 40 millió került Oroszországba, ami közel 90 millió dolláros bevételt eredményezett Grúziának. Moldova még nagyobb veszteséget kénytelen elkönyvelni: 2005-ben 288 millió üveg bort szállított az orosz piacra, amiből 250 millió dollárnyi bevételre tett szert. A két országban százezrek dolgoznak a szesziparban - Grúzia exportbevételeinek 12 százaléka származik borkivitelből, Moldovában pedig a bor- és konyakgyártás a vezető iparág -, így elemzők attól tartanak, ha a zárlat nem ér véget egy-két héten belül, tömeges elbocsátásokra kerülhet sor. Moldova 26 borkombinátja közül 12-ben máris leállt a termelés, a többi üzem pedig 25 százalékos kapacitással működik.

Tbiliszi és Chisinau ugyan azonnal alternatív piacok után nézett, de a hatalmas orosz piacot aligha lehet néhány hónap alatt pótolni. Elsősorban Ukrajnában és Kazahsztánban szorgalmazzák az import növelését, Mihail Szaakasvili grúz államfő pedig minapi pekingi tárgyalásait is felhasználta a grúz borok népszerűsítésére. A két ország egyúttal nemzetközi segítségért folyamodott: brit, olasz, román és lengyel intézeteket kértek fel a borok bevizsgálására. Tbilisziben felmerült, hogy nemzetközi döntőbíróság elé citálják Moszkvát, a grúz borok nemzetközi tekintélyének okozott károkra hivatkozva. Hasonló lépést tervez Moldova is, melynek bortermelői büszkén hirdetik, hogy a Purcari-borvidék italai a brit királyi udvarba is eljutottak.

Sokak szemét szúrja egyébként az intézkedés Oroszországban is. A mintegy háromszázezer főt alkalmazó moldovai szeszipar ugyanis legalább 70 százalékban orosz befektetők érdekeltségébe tartozik. Az orosz importőrök pedig egyelőre nem tudják, mivel elégítsék ki az olcsó, de viszonylag jó minőségű importborok hoppon maradó vásárlóit. Rosszul járnak a hamisítók is, akik az utóbbi években tömegesen koppintották a még szovjet időkben népszerűvé vált grúz és moldovai borokat. A hamisítás mértékére csak becslések vannak, de grúziai szakértők szerint a kaukázusiként árult pancsolt italból jóval több fogy, mint az eredetiből.

Bár moszkvai illetékesek azt állítják, hogy kizárólag a fogyasztók egészségének a védelme vezérli őket, sokan azzal magyarázzák a zárlatot, hogy Grúzia és Moldova az utóbbi években szembefordult Moszkvával. Tbiliszi a volt szovjet tagköztársaságok többségét tömörítő Független Államok Közösségében (FÁK) rendre támogatja a Moszkva-barát kormányok politikai ellenfeleit, Chisinau pedig kereskedelmi zárlatot vont a Moldovától a kilencvenes években kiszakadt, Oroszországhoz hű Dnyeszter-menti Köztársaság köré. Moszkva - emlékeztetnek megfigyelők - nem először vezet be importstopot vele politikai vitában lévő országokkal szemben: jelenleg is érvényben van az ukrajnai tejtermékeket, illetve a lengyelországi húst sújtó behozatali tilalom.

A hiány máris érzékelhető a boltokban, a tiltás ugyanis a raktáron lévő készletekre is vonatkozik, és a kereskedők nem tudták egyik pillanatról a másikra új áruval feltölteni az üresen maradt polcokat. Jól jött ugyanakkor a zárlat más országbeli - így a magyar - bortermelőknek. A moldovai és a grúz borok kivonása ugyanis hatalmas piacot nyit meg, az összes oroszországi boreladás közel felét adták eddig a két ország termékei. A polcokat így most ellepik a más forrásból származó - igaz, borsosabb áron kínált - palackok, élükön a bolgár és magyar nedűkkel. Ugrásra készen állnak természetesen a nemzetközi piacon egyre erőteljesebben jelen lévő chilei és argentin termelők is. Az alternatív külföldi szállítók helyzetét ugyanakkor nehezíti, hogy Oroszországban éppen most vezetnek be új zárjegyeket, és a regisztráció meglehetősen hosszadalmas: akár hónapokba is beletelhet, mire egy importőrcég megkapja a jogosítványt az új jövedéki zárjegyek elhelyezésére.

A zárlat nyomán egyébként ismét megerősödtek azok a hangok, melyek szerint eljött az ideje, hogy Grúzia kilépjen a FÁK-ból. "Ha mi vagyunk az egyetlen olyan tagállam - jelentette ki a múlt héten Nino Burdzsanadze parlamenti elnök -, ahonnan Moszkva megtiltotta a citrusfélék, a tea, és most a bor importját, és amely ellen vízumkényszert vezetett be, felmerül a kérdés: van-e egyáltalán értelme a tagságunknak?"

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Ingyen kampány a győri fideszes polgámester-jelöltnek

Ingyen kampány a győri fideszes polgámester-jelöltnek

Újabb izraeli légicsapást Gázában

Újabb izraeli légicsapást Gázában

Hatvanméteres szakadékból mászott ki egy négyéves ikerpár, miután balesetet szenvedtek

Hatvanméteres szakadékból mászott ki egy négyéves ikerpár, miután balesetet szenvedtek

Az utolsó meccsén is kikapott a női kézilabda-válogatott

Az utolsó meccsén is kikapott a női kézilabda-válogatott

Adventi mesenaptár - december 9.

Adventi mesenaptár - december 9.

A pórázánál fogva az utcán vonszoltak egy kutyát Vácon

A pórázánál fogva az utcán vonszoltak egy kutyát Vácon