Elkelhet a legnagyobb amerikai kórházlánc, melynek vevője abban bízik, hogy a lakosság öregedésével több nyeresége lesz az átláthatatlan árképzésű egészségügyi szektorban.

HVG
Tizenhét év után megdőlt az óriáshitellel történő cégfelvásárlás amerikai rekordja: az RJR Nabisco dohánygyár 1989-es bekebelezését a múlt héten taszította le a ranglista éléről egy új ügylet. Az akkori vevő, a Kohlberg, Kravis, Roberts ezúttal két társsal, a szintén magántőke-befektetési társaság Bain Capitallel, valamint a Merrill Lynch brókerház egyik befektetési alapjával tett ajánlatot a HCA kórházcsoportra. Az USA legnagyobb profitorientált kórházláncáért 21,3 milliárd dollárt kínálnak, átvállalva 11,7 milliárdnyi adósságot, a finanszírozáshoz pedig 15 milliárdos hitelt vesznek fel. Az 1968-ban alapított tőzsdei cégnek az USA 22 szövetségi államában, valamint Angliában és Svájcban összesen 182 kórháza, illetve 94 sebészeti klinikája van.

A kórházakat eddig általában szakmai befektető vagy - tőzsdei jegyzés esetén - orvosokból és menedzserekből álló vezetés birtokolta, illetve üzemeltette. A pénzügyi befektetők - így a nagypénzű magántőke-befektető társaságok - újoncok a szektorban, amelynek sajátosságai miatt nem várt nehézségekre is számíthatnak.

A nyereségérdekeltségű amerikai kórházláncok formailag ugyanúgy működnek, mint más magán- vagy tőzsdei cégek, mérleget készítenek, bevétel- és nyereségadatokat közölnek. Gazdasági környezetükben ugyanakkor gyakran egyedi szabályok érvényesülnek. A bevétel csaknem azonos megoszlásban - nagyjából 45-45 százalékos arányban - a két legnagyobb megrendelőtől: a szövetségi költségvetéstől, valamint az egyes államoktól, illetve a vállalatok és magánbiztosítók csoportjaitól származik. A többi a szolgáltatásokért készpénzben fizetőktől, illetve az ellátásra rászoruló, egészségbiztosítással nem rendelkezők befizetéseiből ered.

A kórházi ellátásokért kapott összeget a vállalatok és a magánbiztosítók esetében alkuval állapítják meg. A két nagy állami program - a 65 éven felüliekről gondoskodó Medicare és a meghatározott jövedelmi szint alatt élők egészségbiztosítását finanszírozó Medicaid - által fizetett ellátási díjat pedig a szövetségi költségvetés, illetve az egyes államok pénzügyi helyzete határozza meg. Amikor a büdzsé bajban van, a Medicare és a Medicaid kevesebbet fizet ugyanazért az ellátásért. Az 1997-ben a szövetségi költségvetés kiegyensúlyozása érdekében elfogadott törvény például megnyirbálta a kórházak bevételeit. Az idén pedig az apasztja a kasszát, hogy a Medicare-en belül többet szánnak az idősek gyógyszertámogatására. A kieső bevétel ellensúlyozására a kórházak időnként trükkökkel próbálkoznak: súlyosabb betegség kezelését számítják fel, vagy felesleges laborvizsgálatokat írnak elő. Ezzel persze le is bukhatnak. A második legnagyobb lánc, a Tenet Healthcare néhány hete térített vissza 900 millió dollárt túlszámlázások miatt, a HCA pedig korábban 1,7 milliárd dollárt kényszerült kifizetni.

Még kevésbé átlátható a kórházak árképzése. Az állami programok szabott, illetve a vállalatok és magánbiztosítók kialkudott árainak többszöröséről nyújtják be a számlát a készpénzzel fizetőknek, illetve a biztosítás nélkülieknek. Előfordult például, hogy koponya- és bordatörés utáni 18 napos kórházi ellátásért egy biztosítás nélküli betegnek csaknem 250 ezer dollárt számláztak ki. Az intenzív osztályon eltöltött 14 nap mindegyike 5800 dollárjába került, miközben egy magánbiztosító betegétől hasonló ellátásért csak 50 ezer, illetve 2300 dollárt kértek.

A kórházlobbi eddig sikeresen akadályozta meg, hogy ellátási árlistát kelljen közzétenni, noha ezt nemrég George W. Bush amerikai elnök is sürgette. A Fehér Ház szerint így lehetne megnyitni az olcsóbb kórház választásának lehetőségét az egészségbiztosítással nem rendelkezők előtt, akiknek akár el is árverezhetik a házát a kifizetetlen számlák miatt. A kórházak pénzbehajtó hajlandósága az utóbbi időben egyébként némiképp mérséklődött. Nemcsak a közvélemény nyomására, hanem azért is, mert a profitorientált kórházak leírhatják adóalapjukból a nem biztosított betegek kifizetetlen számláinak összegét. A 6 ezer amerikai kórház 85 százalékát kitevő nonprofit intézmények is gyakran hivatkoznak a behajthatatlan tartozásokra, amikor működésükhöz adományokat gyűjtenek.

A pénzügyi befektetők két okból látnak lehetőséget a kórházláncokban. Az 1945- 1965 között született úgynevezett babyboom-generációhoz tartozó 75 millió polgár öregedésével nőhet a páciensek száma és emelkedhet a drágább kezelések aránya. A bevételeket az is gyarapíthatja, ha az immár 46 millió biztosítás nélküli amerikai számára valamilyen finanszírozási programot indítanak.

NAGY GÁBOR

Molnár Zsolt nem lesz alpolgármester

Molnár Zsolt nem lesz alpolgármester

Elképzelhető, hogy csak hétfőn lesz végeredménye a győri újraszámlálásnak

Elképzelhető, hogy csak hétfőn lesz végeredménye a győri újraszámlálásnak

Ajánlom magomat: Nemzeti Swingerklubot javasol mindenhová Kovács András Péter

Ajánlom magomat: Nemzeti Swingerklubot javasol mindenhová Kovács András Péter

Alföldi Róbert is vállalná a főpolgármesteri posztot, de csak egy feltétellel

Alföldi Róbert is vállalná a főpolgármesteri posztot, de csak egy feltétellel

Nincs meglepetés, még mindig az Apple a világ egyik legértékesebb márkája

Nincs meglepetés, még mindig az Apple a világ egyik legértékesebb márkája

Újraválasztották a bajor CSU elnökét

Újraválasztották a bajor CSU elnökét