A magyar OTP Bank és a görög Ethniki Trapeza maradt állva az utolsó nagy, még állami kézben lévő román kereskedelmi bank, a CEC szeptemberben záruló privatizációs tenderén.

HVG
Tíz külföldi bank szállt versenybe tavaly nyáron Románia akkor negyedik legnagyobb pénzintézetének, a 150 éves múltra visszatekintő Takarék és Letéti Pénztárnak (CEC) a megszerzéséért, mára azonban csak kettő maradt. Az ő augusztus végéig benyújtandó végleges, kötelező érvényű árajánlatuk alapján dől el, ki lesz a győztes. Az eredeti pályázók közül a Bank Austria Creditanstalt, a holland Rabobank, a francia Société Générale, az osztrák Erste Bank, az olasz Banca Monte dei Paschi di Siena, a belga Dexia és a görög EFG Ergasziasz időközben sorra visszalépett. A legmeglepőbb az EFG Ergasziasz idő előtti kilépése, mert kiszivárgott, hogy a tavaly őszi, nem kötelező érvényű ajánlatok közül az övék volt a legjobb. A többiekhez hasonlóan a görög bank is azzal érvelt, hogy túlzottan elhúzódott a CEC privatizációja, és időközben más akvizíciók kötötték le forrásaikat. Ez igaz volt az utóbbi időben a térségben szintén lendületesen bevásárló három, júliusban árajánlatot benyújtó vevőjelöltre is, a magyar OTP Bankra, az osztrák Raiffeisenre, valamint a görög Ethniki Trapezára (más néven National Bank of Greece, amely neve ellenére kereskedelmi pénzintézet, és nem az athéni jegybank). Mostanra a mezőny kétszereplősre szűkült, az osztrák Raiffeisen Zentralbank - ismeretlen összegű - árajánlatát ugyanis a kiíró hatóság a múlt héten elégtelennek minősítette. A tét egyébként a CEC esetében nagyobb, mint egy ukrán, orosz vagy szerb banknál, mert a harc egy hamarosan az EU-ba belépő ország korábban még piacvezető pénzintézetéért, a romániai bankprivatizáció utolsó gyöngyszeméért folyik.

HVG
A gyöngyszem fénye mára azonban kissé megkopott. A rendszerváltáskor még a lakossági betétek 90 százalékát ellenőrző CEC a betéti piacon ma kevesebb mint 10 százalékkal részesedik. Az ügyfelek számát tekintve azonban a második legnagyobb. "A CEC olyan számunkra, mint egy visszautazás az időben" - nyilatkozta nemrég a HVG-nek Hárshegyi Frigyes, a CEC privatizációs versenyében döntőbe jutott OTP romániai leányvállalatának vezérigazgatója. A CEC a mai napig megőrizte a régi takarékpénztári arculatot, nem hasonlít egy modern bankhoz. Informatikai rendszerének komolyabb fejlesztése is csak egy éve indult, s a hálózat gyakran felmondja a szolgálatot. Eugen Radulescu, a CEC vezérigazgatója ezt azzal magyarázza, hogy a hálózatnak 5-6 ezer számítógépet kell egyszerre kiszolgálnia. Az 1999-ben még 1750 fiókot üzemeltető CEC-nek ugyanis ma is 1400 egysége van. A majdani nyertes egyébként a jelenleg mintegy 850 vidéki bankfiókból legalább hétszázat köteles öt éven át működtetni.

HVG
A CEC átalakítása, modern pénzintézetté változtatása legalább 300 millió euróba kerül szakértők szerint. Ezt a privatizációt irányító Sebastian Vladescu pénzügyminiszter nem szívesen említi, inkább a vételárat szeretné felsrófolni, s részben ezzel a taktikával magyarázható a magánosítás elhúzódása. A kormány arról sem szívesen beszél, hogy a CEC körül nem teljesen tiszta a helyzet. Az 1990-es évek végén ugyanis a takarékpénztár szerződésben vállalt felelősséget a 2000-ben összeomlott FNI befektetési alap mintegy 218 ezer befektetőjének a kártalanítására.

A kötelező érvényű árajánlatokat hivatalosan nem hozták ugyan nyilvánosságra, ám annyi azért kiszivárgott, hogy az OTP és az Ethniki Trapeza 500 millió euró körüli összeget ajánlott a felkínált 69,9 százalékos részvénycsomagért. Ez 715 millióra taksálja a bankot, ami 4,4-szerese a 164 millió eurós könyv szerinti értéknek. Pedig a CEC 2004-ig veszteséges volt, és az idén is legfeljebb 15 millió eurós adózott eredményre számíthat. A pénzügyminiszter reméli, hogy az augusztusi tárgyalásokon fel tudja tornászni az árat, bár jelezte: az 500 millió eurót is elfogadhatónak tartja. A javított árajánlatokat augusztus 31-éig lehet benyújtani, eredményhirdetés valamikor szeptember közepén várható. Az OTP görög vetélytársa nemrég vásárolta fel az egyik vezető török hitelintézetet, a Finansbankot, ami miatt 3 milliárd dolláros tőkeemelést kellett végrehajtania. A CEC megszerzése persze az OTP-t is tőkeemelésre kényszerítheti. Mindketten jelen vannak egyébként a román piacon: az Ethniki a 13. banknak számító, 1,9 százalékos piaci részesedésű Banca Romaneasca 87 százalékos részvénypakettjét birtokolja, az OTP pedig két éve a RoBankot vásárolta fel, amely 0,9 százalékos piaci részesedést ért el, s 22. a rangsorban. A CEC privatizációjától függetlenül mindkét bank bővíteni akarja romániai hálózatát.

KRÁLIK LÓRÁND / NAGYVÁRAD

Az Alkotmányvédelmi Hivatal is nyomoz a Karácsony-hangfelvétel ügyében

Az Alkotmányvédelmi Hivatal is nyomoz a Karácsony-hangfelvétel ügyében

A spanyolok idén már másodszor választanak, ám a kormányzással nem törődik senki

A spanyolok idén már másodszor választanak, ám a kormányzással nem törődik senki

Új találmány a mesterséges vér, bármilyen vércsoportú ember kaphatja

Új találmány a mesterséges vér, bármilyen vércsoportú ember kaphatja

Tömegbaleset után kilométeres dugó az M3-ason

Tömegbaleset után kilométeres dugó az M3-ason

Németország nem zárja ki a Huaweit az 5G-s fejlesztésekből

Németország nem zárja ki a Huaweit az 5G-s fejlesztésekből

Karácsony jövő héten tárgyalna Orbánnal

Karácsony jövő héten tárgyalna Orbánnal