Új bányászati törvénnyel igyekeznek megfékezni az aranylázat Mongóliában, ahol a külföldi szerencsevadászok és a helyi pásztorok késhegyre menő harcot vívnak egymással a sárga fémért.

Vadnyugati hangulat tört ki Mongóliában. Az országot aranyat kereső külföldiek hada lepte el, s ők minden eszközzel megpróbálják elzavarni a helyi pásztorokat, akik viszont mindent megtesznek azért, hogy megkeserítsék a kincsrablók életét. A köznyelv által nindzsának nevezett helyi pásztorok éjszakánként rendre rajtaütnek a külföldiek raktárain, és alaposan megcsapolják a készleteket.

A háborúskodás is jelzi, Mongóliában nincs minden rendben a bányászat szabályozásával. Pedig 1997 májusában, a privatizáció mongóliai hajnalán az ulánbátori parlament megszavazta a - befektetők számára a kormány által a világ egyik legjobbjának mondott - bányászati törvényt, amely adómentességet és egyéb jelentős kedvezményeket adott a külföldi befektetőknek. A törvényt utóbb mégis sok bírálat érte, főként mert a helyiek nem részesülnek a bányászatból származó profitból. A külföldiek ugyanakkor szabadon kivihetik nyereségüket, ráadásul még a bányászat után elhagyott területek rekultivációjára sem kötelezték őket. Pedig a bányászat a mongol ipar húzóágazata: az export 40, a GDP 9 százalékát adja, és több mint 12 ezer embernek nyújt munkát.

Nemrég új szabályozás született, hogy közel tíz év után az állam és a lakosság is részesüljön a nyereségből. A törvényt azonban sokan bírálják. Az ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Cahia Elbegdordzs még a tavasszal többször tiltakozott az egykoron általuk hozott törvény megváltoztatása ellen. Végül a tavaszi ülésszak utolsó napján, július elején megszületett az új törvény, amelyet a mongol nemzeti ünnep miatt csak a napokban hirdettek ki, egyes pontjai pedig jövő januárban lépnek hatályba. Az új törvény védi a nemzeti érdekeket, a természeti környezetet, és a befektetők immár nem vihetik ki a teljes profitot. Az új szabályozás szerint a kitermelés után fizetendő bányajáradék 2,5-ről 5 százalékra nő, a befizetett összeg a Nemzeti Fejlesztési Alapba kerül. A külföldi befektetők ezentúl száz helyett legfeljebb 30 évre kaphatnak koncessziót, de ilyen hosszú idő is csak a 300 millió dollárosnál nagyobb projektekre jár.

Azért is szükség volt az új szabályokra, mert az év elejéig 6088 bányászati engedélyt adtak ki összesen 69,8 millió hektárra, ami Mongólia területének közel a fele. A bányászattól főleg a pásztorok szenvednek. Bár a legelő állami tulajdon, a koncessziót elnyert cégek területük mellől rendre megpróbálják elüldözni a legeltető helyieket, mondván, az állatok zavarják a bányászatot. Az általuk kínált szakmunkára viszont az állattenyésztők nem alkalmasak, így a munkaerőt máshonnan toborozzák. A helyi és országos sajtó azt is kifogásolja, hogy a bányák környéken szinte lehetetlen élni, mivel a részeg munkások állandó éjszakai tivornyázása véget vetett az évszázados nyugodt életnek. Ráadásul a körzetek a kitermelőknek jól jövedelmező bányászat ellenére gazdaságilag semmit sem fejlődnek.

A legnagyobb cégek - mint a kanadai Ivanhoe Mines, amely megkapta a Góbi sivatag és a világ egyik legnagyobb rézkincsének és jelentős aranykészletének a bányászati jogát - természetesen tiltakoznak az új törvény ellen, mondván: egy-egy terület feltárása és kibányászása nagy kockázattal jár. A mongol kormány viszont úgy érvel, sok külföldi cég kicsempészi az aranyat az országból, a kitermelt mennyiséget nem adja le mongol nemzeti banknak. Árulkodó, hogy 2006 első öt hónapjában csak 2390 kilogramm aranyat adtak le a banknak, a tavalyinál 693 kilogrammal kevesebbet. Az is hírlik, hogy a határon aranycsempész mongolokat fogtak el, ami szintén azt mutatja, hogy a kibányászott arany a határon kívülre kerül. Virágzik a bányászatitérkép-üzlet is, amelyet oroszok koordinálnak. Korábban ugyanis szovjet kutatók végeztek geológiai felméréseket az országban, és sok cégnek adták át az akkor készített titkos térképeket.

A mongolok többsége üdvözli az új törvényt, abban reménykedve, hogy az adók révén több pénz marad az országban és az adott vidéken, ami talán hozzájárul a kritikus szociális helyzet javulásához is. Ma a 2,7 millió mongol 30 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, többségük a fővárosban, ahol az utóbbi években sok vidékről beköltözött pásztor is tanyát ütött. Sokan pedig abban reménykednek, hogy megfékezik a licenctulajdonos aranyéhes külföldi vállalkozókat, akik el akarják üldözni lakóhelyükről a vidékieket.

OBRUSÁNSZKY BORBÁLA

Győr új fideszes polgármestere: Vannak gyomok, amiket ki kell gyomlálni

Győr új fideszes polgármestere: Vannak gyomok, amiket ki kell gyomlálni

A kínai csodatoronytól a porszívós biciklikig: mi működik és mi nem a szmog ellen?

A kínai csodatoronytól a porszívós biciklikig: mi működik és mi nem a szmog ellen?

Ontja magából a divatterepjárókat a BMW hatalmas üzeme

Ontja magából a divatterepjárókat a BMW hatalmas üzeme

A kormány hat magyarról tud, akik a koronavírussal fertőzött kínai tartományban ragadtak

A kormány hat magyarról tud, akik a koronavírussal fertőzött kínai tartományban ragadtak

Egy ellenpróba bizonyította, hogy eddig alaposan félreértettük a ganajtúró bogarakat

Egy ellenpróba bizonyította, hogy eddig alaposan félreértettük a ganajtúró bogarakat

Márki-Zay: A Fidesz visszaszerezte a szavazóit Győrben

Márki-Zay: A Fidesz visszaszerezte a szavazóit Győrben