Rekordütemben gyűjtik a magántőke-befektetési társaságok az ügyfelektől a pénzt, és azzal egyre nagyobb értékű ígéretes felvásárlási célpontokra csapnak le.

HVG
A jelentős amerikai érdekeltséggel bíró Signet brit ékszerüzlet-hálózat, a Philips holland szórakoztatóelektronikai cég csipgyártó ágazata és az USA legnagyobb kórházláncának számító HCA. Ránézésre semmi közös nincs bennük, ám mindhárom felkeltette a magántőke-befektetési társaságok érdeklődését. Az elsőnél egyelőre felvásárlásról puhatolóznak, a másik kettőre viszont már ajánlatot is tettek, a HCA-ügylet pedig egyenesen az eddigi legnagyobb, hitelfelvétellel végrehajtott akvizíció lehet (HVG, 2006. augusztus 5.). Az elsősorban vagyonos magánemberek, alapítványok és más intézményi befektetők pénzét kezelő társaságok Amerikában, Európában és Ázsiában minden eddiginél vehemensebben kutatják és vásárolják fel az olyan alulértékelt cégeket, amelyek kissé kipofozva csinos haszonnal gyorsan továbbadhatók.

A felvásárlásokat nagy összegű hitelfelvétellel finanszírozzák. A hasonló ügyletek virágkora az 1980-as években volt, majd az 1996-2000 közti internetláz idején feléledt, az utóbbi két évben pedig igencsak erőre kapott ez az üzleti műfaj. Az első szakaszt a bóvlikötvények, a másodikat az internetrészvények piacának összeomlása zárta le. A magántőke-befektetési társaságok új keletű aktivitásának oka, hogy invesztícióik hozama felülmúlja az egyszerű részvényvásárlással vagy a hagyományos befektetési alapokban elérhetőt, ezért könnyen jutnak friss pénzhez. Ráadásul az utóbbi időben a korábbinál olcsóbban kaptak hiteleket is. Az idei első fél évben a legaktívabb amerikai társaságok 98 milliárd dollárt gyűjtöttek, így könnyedén felülmúlhatják tavalyi 179 milliárdos eredményüket. A legnagyobbak közül a Blackstone Group, a Texas Pacific Group és a Kohlberg, Kravis, Roberts & Co. (KKR) jelenleg is egy-egy 15 milliárd dolláros alap feltöltésén dolgozik.

A megvett cégek ára az évezred elején megszokott 1-5 milliárd dolláros sávból az 5-15 milliárdosba emelkedett, és a társaságok étvágya egyre nő. Mivel egyenként az általuk befektetésre összegyűjtött pénznek általában csak a 10 százalékát kockáztatják, az utóbbi két év felvásárlásaiban - hogy a szükséges tőkét össze tudják dobni - arra is hajlandók, hogy alkalmi szövetségekbe tömörüljenek. A társaságokra jellemző a kiváló kapcsolatrendszer. A legjobbal talán a washingtoni Carlyle Group rendelkezik, amelynek irányítója az IBM számítástechnikai céget egykor gyökeresen átformáló Louis Gerstner, és a közelmúltig a tanácsadói között tudta George Bush volt amerikai elnököt, valamint John Major brit exkormányfőt, de jó a viszonya a jelenlegi Fehér Házzal is.

A magántőke-befektetési társaságok célpontjai jellemzően olyan cégek, amelyek kisebb-nagyobb nehézségekkel küzdenek, de napi bevételük tetemes. Ilyenek például a kereskedelmi láncok, mint a játékokkal foglalkozó amerikai Toys R Us vagy a luxuscikkeiről ismert Neiman Marcus, aztán a médiacégek, mint a holland VNU vagy az USA legnagyobb spanyol ajkú tévécsatornáját birtokló Univision Communications, de ide tartozik az autókölcsönzéssel foglalkozó Hertz vagy a HCA kórházlánc is. A befektetési lendület láttán piaci elemzők a következő célcsoportnak a telefontársaságokat is el tudják képzelni, olyannyira, hogy a Wirtschaftswoche című német gazdasági hetilap június végén megszellőztette: a Blackstone Group a Deutsche Telekom felvásárlására gyűjt partnerektől és hitelből 60 milliárd eurót.

A bőséges cash-flow igénye nem véletlen. Az 1980-as években a társaságok megvették a céget, majd a kipofozás után igyekeztek egyszeri nagy haszonnal továbbadni. Most azonban megpróbálják különböző címen minél hamarabb kivenni a maguk, illetve befektetőik által betett pénzt. Az amerikai Burger King gyorsétteremláncot például 2002-ben 1,4 milliárd dollárért vette meg a brit Diageo szesz- és élelmiszer-ipari konglomerátumtól a Texas Pacific Group, a Bain Capital és a Goldman Sachs brókerház magántőke-befektetési alapja. Azóta rendkívüli osztalékként, menedzselési díj fejében és más jogcímeken csaknem 450 millió dollárt vettek ki belőle, nagyjából annyit, amennyivel saját pénzükből járultak hozzá a vételárhoz. A vásárláshoz szükséges hitelt, illetve az osztalék fedezetére a Burger Kinggel felvetetett kölcsönt idén tavasszal egy részvénykibocsátással igyekeztek mérsékelni. Eközben megtartották a gyorsétteremlánc részvényeinek négyötödét, ami értékesítés esetén majd a hosszú távú hasznot hozza. A Burger King eközben veszteséges maradt, mint ahogy deficittel zárta első negyedévét a Hertz is - részben azért, mert 1 milliárd dollár kölcsönt vett fel a céget felvásárló három magántőke-befektetési társaság rendkívüli osztalékára. A hírek szerint ott is tőzsdei bevezetésre készülnek a tartozások lefaragására.

NAGY GÁBOR

Andy Vajna bizalmasa tanácsokat készül adni

Andy Vajna bizalmasa tanácsokat készül adni

Az orvosigazgató szerint hazugság, hogy kényszersterilizáltak volna betegeket

Az orvosigazgató szerint hazugság, hogy kényszersterilizáltak volna betegeket

Nem mondhat le az ukrán kormányfő, Zelenszkij vizsgálatot indított

Nem mondhat le az ukrán kormányfő, Zelenszkij vizsgálatot indított

Bűnügyi felügyelet alatt tartanák Bróker Marcsit

Bűnügyi felügyelet alatt tartanák Bróker Marcsit

A Fábián Juliról készült film úgy beszél a nagyságról, hogy nem épít bálványt

A Fábián Juliról készült film úgy beszél a nagyságról, hogy nem épít bálványt

Lezárják két órára az M1-es autópályát

Lezárják két órára az M1-es autópályát