A sok kicsi sokra megy elvét követve kerültek a németországi vagyonosok listájának első helyeire az Aldi, illetve Lidl diszkontáruházak tulajdonosai.

HVG
Ismét bebizonyosodni látszik a régi bölcsesség: nem biztos, hogy azzal lehet sokat keresni, ha valaki drágán adja a portékáját, nagyobb hasznot ígér olcsón kínálni az olcsón beszerzett árut. Legalábbis ezt bizonyítja a leggazdagabb németek most megjelent toplistája, ahol a dobogó három első helyét nem gyáriparosok vagy bankárok, hanem az olcsóságukról ismert diszkonthálózatokat üzemeltető kereskedők foglalják el. A hamburgi Manager-magazin gazdasági havilap által készített összeállítás szerint Németország leggazdagabb embere a 86 éves Karl Albrecht, akit a listán öccse, a 84 éves Theodor Albrecht követ, mindketten az Aldi bolthálózat tulajdonosai. A harmadik helyre legnagyobb ellenlábasuk, a Lidl áruházláncot birtokló 67 éves Dieter Schwarz került.

Jellemző mindhárom milliárdosra, hogy cégeiket Németországban - és nemzetközi, egyebek között magyarországi terjeszkedésük okán immár külföldön is - szinte mindenki ismeri, őket magukat viszont jószerével senki nem látta. Nem jelennek meg a nyilvánosság előtt, nem szerepelnek a tévékben, még fénykép sincs róluk forgalomban. A listát megjelentető magazin is csak a dpa német hírügynökség által 36 évvel ezelőtt készült fotót tudta megjelentetni Theo Albrechtről.

Boltjaik viszont ott vannak minden valamirevaló német településen, a nagyobb városokban kerületenként nem is egy. A Magyarországon éppen megjelenni készülő Aldiból van több: 3,5 ezer, nagyjából egyenlő arányban megosztva a két testvér egy-egy cége, a Németország déli részét beterítő Aldi-Süd és az északi régiót uraló Aldi-Nord között. Schwarznak ugyan csak 2,5 ezer Lidl-boltja van nagy, de hozzá tartoznak a bevásárlóközpontokban a Kaufland-szupermarketek is.

A két boltbirodalom közül az Aldi a fiatalabb. A két fivér a háború után alapította, anyjuk kis élelmiszerüzletében szerzett tapasztalatokra építve. Későbbi stratégiájuk elemei már akkor megmutatkoztak: náluk volt a legolcsóbb a vaj, amit egyebek között azzal értek el, hogy nem tartottak hűtőberendezést, az esti zárás után lecipeltették az alkalmazottakkal a megmaradt árut a pincébe, megtakarítva ezzel a hűtési költségeket. A nagy áttörést a hatvanas évek hozták: akkor találták ki nevük (Al), illetve a diszkont szó (di) betűiből származtatott márkanevet. A céget máig a szűk, összesen hat-hétszázféle cikkből álló, minden boltban egyforma kínálat jellemzi. Az Aldi-boltok mindenütt a legolcsóbbak, amit a nagy megrendelések árleszorító hatásának és a beszerzéseket intéző ügynökök kőkemény tárgyalási taktikájának köszönhetnek.

A Lidl története az 1930-as években kezdődött, Dieter Schwarz apjának déligyümölcs-nagykereskedésével. A fiú a hetvenes években, apja halála után vette át a vezetést, s hamar kiépítette birodalmát, majdnem pontosan követve az Aldi-stratégiát: nagy tömegű, olcsó beszerzés, korlátozott, minden boltban egységes kínálat. A két hálózat sikerének további titka a Németországban is nehezedő megélhetési viszonyokban keresendő. Míg korábban jobb körökben szinte szégyennek számított Aldi- vagy Lidl-üzletben vásárolni, az euró bevezetésével együtt járt kiskereskedelmiárszínvonal-emelkedés, illetve a korábbi, Gerhard Schröder vezette kormány megszorító csomagja nyomán egyre többeket érdekel, hol lehet a legolcsóbban vásárolni.

Sajátos, hogy az ipari fejlettségére oly büszke országban csak a három kereskedő után következik egy iparos: Susanne Klatten, a müncheni BMW autógyár egyik főrészvényese, aki egyben a vegyipari Altana tulajdonosa is. Őt ismét egy kereskedőcsalád, a hamburgi Otto csomagküldő hálózat tulajdonosa követi. Az új gazdaság reprezentánsának, az SAP szoftvercéget birtokló Dietmar Hoppnak csak a hatodik hely jutott. Utána ismét egy "hagyományos" iparos következik, a szereléstechnikai eszközöket, szerszámokat készítő Würth cég tulajdonosa, Reinhold Würth.

Három család foglalja el a top 10 három utolsó helyét. Az autógyártó Porsche famíla, a Puma sportszergyártót birtokló Günter és Daniela Herz, illetve a vegyiparban, a mosó- és tisztítószerekben érdekelt, különösen a Calgonról ismert Reimann család.

A tehetős németek rangsorának összeállítói azt is megállapították, először fordult elő, hogy az 1 milliárdot elérő vagyonnal rendelkezők száma meghaladta a százat (a tavalyi listán még csak 83-an szerepeltek). A tíz leggazdagabbról alkotott képet kiteljesítheti helyük a világban: az Albrecht fivérek a magazin szerint ott is benne vannak az első tízben, a 8. illetve a 9. helyen.

WEYER BÉLA / BERLIN

Minden kilencedik magyar háztartás bajban van a rezsiszámlákkal

Minden kilencedik magyar háztartás bajban van a rezsiszámlákkal

Nem tetszik a kormányhivatali dolgozóknak, ahogyan megemelik a fizetésüket

Nem tetszik a kormányhivatali dolgozóknak, ahogyan megemelik a fizetésüket

Ünnepek után is milliókért kívánt boldog karácsonyt hirdetésekben a kormány

Ünnepek után is milliókért kívánt boldog karácsonyt hirdetésekben a kormány

Bújtatott reklámmal bombázzák a tiniket egy magyar websorozatban

Bújtatott reklámmal bombázzák a tiniket egy magyar websorozatban

Pár perc alatt tízezer dollárt keresett Hosszú Katinka és Késely Ajna

Pár perc alatt tízezer dollárt keresett Hosszú Katinka és Késely Ajna

Sok városban már nem tudnak több pénzt elkérni az albérletekért

Sok városban már nem tudnak több pénzt elkérni az albérletekért