Az egykori Szovjetunió emblematikus idegenforgalmi cége, az Inturiszt londoni tőzsdei megjelenéssel, félmilliárd dolláros befektetéssel és felvásárlásokkal akarja visszaszerezni régi fényét.

HVG
Az egyik legrégebbi szovjet márkanév, az Inturiszt eladására készül a volt Szovjetunió egykori állami idegenforgalmi vállalatának többségi tulajdonosa, az AFK Szisztyema holding. Úgy szeretne azonban túladni az Inturiszt néven, hogy közben el akarja feledtetni a hozzá kapcsolódó rossz emlékeket. Csakhogy ez nem lesz könnyű, a céget ugyanis köztudomásúan azért hozták létre 1929-ben Joszif Sztálin akkori szovjet vezető utasítására, hogy legyen egy jól ellenőrizhető turisztikai óriás, amely nemcsak beszedi a pénzt az országba látogató külföldiektől, de közben el is takarja a Szovjetuniót a fürkésző turistaszemek elől.

Ennek a küldetésnek az Inturiszt a Szovjetunió 1991-es felbomlásáig eleget is tett. Az országba, elsősorban Moszkvába és Szentpétervárra - az akkori Leningrádba - érkező külföldiek nagy része alig látott valamit a szovjet hétköznapokból. Miközben a hazai lakosság számára elérhető boltokban általában csak szigorúan porciózott ásványvíz, halkonzerv, tej és kenyér várta a betérőket, a költeni vágyó külföldieket a kemény valutáért árusító, gazdagon ellátott Berjozka boltokba invitálták. Az Inturiszt szállodáiban pedig bőséges ellátás és különleges fogások - például vörös és fekete kaviár - várták a turistákat. A szovjet időkben az ország kimondottan drága volt a nyugatiak számára, a szervezett utakban monopóliumot élvező Inturiszt fekete-tengeri nyaralásai legalább 20 százalékkal többe kerültek a külföldieknek, mint egy hasonló spanyol- vagy olaszországi üdülés.

A bevétel egy részét az Inturisztnak a Szovjetunió nemzetközi népszerűsítésére kellett költenie. A propagandautakra érkezett külföldi munkások, illetve értelmiségiek gyakorlatilag ingyen ismerkedhettek a szocializmus vívmányaival: a színházi előadások, éttermi ebédek, kötelező gyárlátogatások után a valóságtól ugyancsak elzárt hazatérők többsége áradozva számolt be tapasztalatairól. Néhány esetben azonban az Inturiszt kudarcot vallott. Az 1947-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett André Gide francia író például éppen egy alaposan megszervezett moszkvai látogatás után vált szovjetellenessé. "Igazi hívőként mentem a Szovjetunióba, hogy megcsodáljam az új világot. Ám ott ugyanazokkal az eszközökkel akartak megvásárolni, mint az általam megvetett régi világban" - mesélte látogatásáról Gide az 1930-as évek közepén.

A Szovjetunió szétesése után az Inturiszt részvénytársasággá alakult, s a cégben 66 százalékos többséget szerzett a távközlésben érdekelt Szisztyema holding. A piacgazdasági körülmények között az Inturiszt szinte azonnal elveszítette meghatározó szerepét, s miközben a nyolcvanas években még évi 3-4 millió vendége volt, most évente csak alig félmillió ügyfelet szolgál ki. A cég ma elsősorban a belföldi utasokkal foglalkozik, amit az is mutat, hogy honlapjának angol nyelvű fejezetei elavultak, az ajánlatok a tavalyi évre vonatkoznak.

Az idei első fél évben 4,6 milliárd dolláros forgalom mellett 310 millió dolláros adózott nyereséget termelő Szisztyema vezérigazgató-helyettese, Vjacseszlav Kopjev azonban szeretné visszaállítani az Inturiszt egykori nagyságát. Kopjev hároméves tervének részeként az Inturiszt jövőre megjelenik a londoni tőzsdén - a Szisztyema papírjai már tavaly óta ott forognak -, és 500 millió dollárt fordítanak a cég fejlesztésére, illetve néhány versenytárs felvásárlására. Az Inturiszt-papírok 18 százalékát tervezik tőzsdére vinni, s Kopjev arra számít, hogy 2007 végére az utazási iroda piaci értéke akár 1 milliárd dollár is lehet.

A tavalyi évet 502 millió rubeles forgalom mellett 13 millió rubel adózott nyereséggel záró Inturiszt feltámadására elemzők szerint akkor van esély, ha Moszkva tesz azért, hogy a külföldiek ismét érdeklődjenek Oroszország iránt. A 143 milliós országba ugyanis évről évre kevesebb turista érkezik, tavaly az egy évvel korábbihoz képest 5 százalékkal, 7 millióra apadt az oroszországi városokra kíváncsi külföldiek száma. Ezt részben azzal magyarázzák, hogy miközben egyre több a luxushotel, folyamatosan fogy az átlagturisták által megfizethető szállodai szobák száma. Az is kedvét szegi sok utazónak, hogy változatlanul nehéz beutazási vízumot szerezni. Moszkva a közelmúltban hároméves programot hirdetett ugyan a város nemzetközi megítélésének javítására, ám a lapok megkérdőjelezik a terv hatékonyságát. A 720 millió rubeles projekt első 150 millió rubeljét ugyanis főként az idegenforgalmi hivatalnokok tapasztalatszerző külföldi útjaira, valamint fogadásokra fordítják. Moszkvai illetékesek eközben azt fontolgatják, hogy beperelik azokat a külföldi bedekkerkiadókat, amelyek rossz színben tüntetik fel a 10 milliós metropolist.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Leszakadt egy kábel, teljes útzár van az M3-as autópályán

Leszakadt egy kábel, teljes útzár van az M3-as autópályán

Ha telefont venne: új márka jelenik meg a mobilpiacon

Ha telefont venne: új márka jelenik meg a mobilpiacon

Az Európai Bizottság szerint túl kockázatos módszer, ezért betiltanák az arcfelismerést egy időre

Az Európai Bizottság szerint túl kockázatos módszer, ezért betiltanák az arcfelismerést egy időre

A Lexus elképzelte, milyen járművekkel közlekedhetnénk a Holdon, ha már ott élnénk

A Lexus elképzelte, milyen járművekkel közlekedhetnénk a Holdon, ha már ott élnénk

Hazánkban a legújabb zöld rendszámos Opel

Hazánkban a legújabb zöld rendszámos Opel

Kétszer vette meg a Magyar Nemzeti Bank ugyanazt az épületet a Budai Várban

Kétszer vette meg a Magyar Nemzeti Bank ugyanazt az épületet a Budai Várban