Tetszett a cikk?

Válságba került a grúz borászat a tavaly elrendelt orosz importtilalom miatt: nem sikerült pótolni a legfontosabb piacot, és továbbra is megoldatlan a minőség-ellenőrzés.

A borszőlő felvásárlási ára egy év alatt 40-50 százalékkal zuhant, az egyik legismertebb grúz vörösbor alapanyagául szolgáló szaperavi fajta kilogrammja például a 2005-ös 1 helyett csak 0,5 lariba (60 forint) kerül - közölte nemrég Tbilisziben újságírókkal Levan Kipriani, a Telliani-völgy borkereskedő vállalat egyik vezetője. Az áresés legfőbb oka, hogy Oroszország tavaly tavasszal - mondván, a grúz borok nagy része veszélyes mérgeket tartalmaz - egyik napról a másikra leállította a grúziai borimportot, s ezzel a legfontosabb piacától fosztotta meg a több ezer éves múltra visszatekintő borászatot (Grúziából 2005-ben 60 millió palack bort vittek külföldre, ennek több mint háromnegyedét Oroszországba).

Bár az orosz borexportból 2005-ben még 63 millió dollárt húzó Grúzia azonnal új piacok keresésébe fogott, nem járt sikerrel. Pedig a borok népszerűsítéséből Mihail Szaakasvili elnök is kivette a részét: ukrajnai és kínai látogatása során is igyekezett vevőket találni. Tbilisziben azzal vádolják ugyan Oroszországot, hogy politikai okokból tiltotta meg a grúz és moldovai borok importját - korábban Grúzia és Moldova is jelezte közeledési szándékát az euroatlanti integrációhoz -, szakértők szerint Moszkva nem egészen alaptalanul döntött. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által tavaly nyáron közzétett jelentés szerint a külföldre kerülő grúz borok 90 százaléka hamisítvány: a palackozott nedű alapanyagául szolgáló szőlő más grúziai körzetekből, illetve külföldről - nagyrészt éppen Oroszországból - származik.

A visszaéléseket a grúziai statisztikai adatok is megerősítik. Bár a Hvancskara és Kindzmarauli márkájú félédes vörösborokból évente hivatalosan 2,4 millió liter készül, exportra mégis több mint 15 millió liter jutott 2005-ben.

Érvényben van ugyan egy minőség-ellenőrzést szigorító borászati törvényt, de még ma is sok a kiskapu, s a termelők változatlanul a híres borvidékek - leginkább Kaheti - nevével visszaélve adják el rosszabb minőségű boraikat. Jócskán vannak olyan "grúz borok" is, amelyek soha nem találkoztak szőlővel: a legrosszabb minőségű, egészségre valóban veszélyes anyagokat is tartalmazó italokat ipari szeszből, vízből, színezőanyagokból és aromákból pancsolják. A legnagyobb gond, hogy változatlanul minden korlátozás és hivatalos engedély nélkül szállítható a tartálykocsiban, illetve hordóban lévő bor, így szinte lehetetlen nyomon követni, milyen alapanyagot használnak fel a palackos borok előállításakor. Tbilisziben egyébként már jóváhagyták egy új ellenőrző szerv létrehozását, amelynek segítségével az állam és a termelők képviselői közösen igyekeznek majd szigorúbban ellenőrizni a borkészítés folyamatát.

A hamisítványok magas aránya mellett az is akadályozza az új piacok meghódítását, hogy az Oroszországban kedvelt félédes vörösborok Nyugat-Európában, illetve Észak-Amerikában nem igazán népszerűek. A grúz száraz fehér- és vörösboroknak pedig éles nemzetközi versenyben kéne növelniük részesedésüket.

Tbiliszinek nincs elég pénze borai külföldi reklámozására, miközben folyamatosan nő az ausztrál, dél-afrikai és chilei versenytársak ismertsége. Félő, hogy Merab Japaridzének, a minőségi borokat termelő és exportáló Georgian Wines and Spirits cég vezetőjének lesz igaza, aki úgy véli: "Túl késő, hogy alternatív piacokat keressünk. Még az előtt tönkremegyünk, hogy meghódíthatnánk a kínai és az amerikai piacot." A Kecsuriani pincészet vezetője szerint a grúz borászat most annak a levét issza, hogy a szovjet, majd az orosz piacnak köszönhető viszonylagos nyugalom időszakában elkényelmesedett, és nem látott neki az átszervezésnek. "A mostani válság azonban kikényszerítheti a váltást" - véli a derűlátóbb Salva Kecsuriani.

A Szovjetunióból 1991-ben kivált Grúzia boripara egyébként már a nyolcvanas évek végén is válságba került. Miután Mihail Gorbacsov akkori szovjet államfő törvényben korlátozta az alkoholfogyasztást, Grúziában megtizedelték a feleslegessé vált ültetvényeket. A "száraztörvényt" hamar visszavonták ugyan, ám az évtizedes tőkék hiányát ma is érzi a kaukázusi ország.

Moldovának viszont sikerült elérnie a borszállítási tilalom feloldását: Chisinau és Moszkva még tavaly év vége előtt megegyezett a moldovai borok minőségének közös ellenőrzésében, a hamisítványok Oroszországba szállításának megakadályozásában. A bortermelésének 80 százalékát az orosz piacra szállító Moldova cserében vállalta, hogy nem akadályozza Oroszország csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO). A moldovai borok várhatóan már ezekben a napokban megjelennek Oroszországban, ám minden bizonnyal a korábbinál magasabb árakon.

Ötöt rúgott a Bayern

Ötöt rúgott a Bayern

És akkor eltűnt a költségvetésből a Budapest-Belgrád vasút ára

És akkor eltűnt a költségvetésből a Budapest-Belgrád vasút ára

Kifosztott egy boltot, majd vonattal menekült két tolvaj Zalaegerszegről

Kifosztott egy boltot, majd vonattal menekült két tolvaj Zalaegerszegről