Beindult a múlt héten a cernavodai atomerőmű második blokkja, ám a Duna alacsony vízállása miatt lehet, hogy máris le kell állítani a reaktort.

Az első blokk beindulása után 11 évvel, augusztus első napjaitól a cernavodai atomreaktor második blokkja is ontja a kilowattórákat a romániai áramhálózatba. A reaktor a tervek szerint október 1-jére éri el teljes kapacitását, hacsak le nem állítják a két blokkot a Duna túl alacsony, az atomerőmű vízellátását veszélyeztető szintje miatt. Ilyen leállásra korábban többször is volt már példa, legutóbb négy évvel ezelőtt. "Nemrég kezdődött egy beruházás a Duna medrének mélyítésére és a víz egy részének átterelésére a cernavodai erőmű által használt ágba. Ez azonban csak jövőre készül el" - fejtette ki a HVG-nek Zsombori Vilmos, a romániai Nukleáris Tevékenységet Ellenőrző Országos Bizottság (CNCAN) elnöke.

A cernavodai erőmű nem a térségben elterjedt, Pakson is használt nyomottvizes technológiát alkalmaz, hanem kanadai nehézvizest. Az atomerőművet eredetileg ötblokkosra tervezték, de valószínűleg csak négy épül meg a Bukarestől 130 kilométerre keletre fekvő Duna-parti kisvárosban. A harmincéves élettartamúnak szánt első blokkot 1996-ban adták át. Valamennyi blokk 708 megawatt kapacitású lesz (a négy paksi blokk egyenként 466-500 megawattos), s minden egyes reaktor beindításához 500 tonna, 180 millió euró értékű nehézvíz szükséges. A nehézvíz előállítására Románia már korábban felkészült, 1988 óta működik a Vaskapu szoros kijáratánál, Drobeta Turnu Severinen (Szörénytoronynál) Európa legnagyobb nehézvízgyártó üzeme, az évi 170 tonnányi deutérium-oxid előállítására képes Romag Prod. Az üzem a cernavodain kívül egy másik térségbeli atomerőművet is el tudna látni, ezért Bukarest korábban sokat lobbizott, hogy a szomszédban, a bulgáriai Belenében épülő új nukleáris reaktorban is a nehézvizes technológiát alkalmazzák, de Szófia az orosz típusú, nyomottvizes megoldás mellett döntött.

A reaktorokban egyenként 4560 fűtőelem található, ami évente 96-108 tonna dúsítatlan uránérc elfogyasztásával jár. A bukaresti kormány által a napokban bejelentett új energetikai stratégia szerint azonban a román uránérctartalékok csak tíz évig fedezik a két reaktor szükségleteit. Pedig tíz év múlva már négy reaktort kéne ellátni, a tervek szerint ugyanis 2015-re már működhet a hármas és a négyes blokk.

Csakhogy az atomerőművet működtető állami Nuclearelectrica vállalat már a kettes reaktor megépítése miatt is jelentősen eladósodott, közel 900 millió eurónyi bankhitelt vett fel. Ráadásul időközben megkezdődött az erőmű részleges privatizációjának az előkészítése - a vállalat 10-15 százalékos pakettjét viszik tőzsdére -, illetve a kormány az értékpapírok 20 százalékát átruházta a szocializmus idején elkobzott, de természetben vissza nem szolgáltatható ingatlanok tulajdonosainak kárpótlására alakult Proprietatea alapra. A két újabb atomerőmű-egység megépítésének finanszírozására ezért más módszert dolgoztak ki. A finnországi Olkiluotóban épülő hármas atomerőblokk mintájára egy szakmai magánbefektetők bevonásával létrejövő projektcég építi a két további egységet. A teljes költséget 2,2 milliárd euróra teszik. Ennek harmadát a magánbefektetők és a Nuclearelectrica által közösen alapított cég alaptőkéje adná, a fennmaradó összeget a közös vállalat kötvénykibocsátásából fedeznék. A Nuclearelectrica várhatóan a papírok harmadát birtokolja majd, természetbeni hozzájárulását - a már elkészült tervezési és előkészítési munkálatokat - ugyanis tavaly 250 millió euróra becsülték. A projektcégnek nem lesz egyetlen többségi részvényese, a versenytárgyalásra jelentkezett 15 pályázó közül az ősszel nyolc-tízet választanak ki, akik legkevesebb 50 millió eurós alaptőke-hozzájárulással vehetnek részt a vállalkozásban.

Az egyes reaktor ma Románia áramtermelésének 9 százalékát adja. Mivel a kormány új energetikai stratégiája szerint a következő években a fogyasztás is fokozatosan nő, 2015-ben - amikor már mind a négy blokk üzemel - a nukleáris energia részaránya 24 százalék lesz. Az atomerőmű bővítése megerősíti Románia térségbeli árampiaci helyzetét. Az ország az előállított áram 5-7 százalékát már ma is exportálja a balkáni államokba, nyolc év múlva pedig a bukaresti kormány reményei szerint az áramkivitel 12-15 százalékra emelkedhet.

KRÁLIK LÓRÁND / NAGYVÁRAD

372 autót motoztak végig a rendőrök egy péntek éjjeli nagy razzián

372 autót motoztak végig a rendőrök egy péntek éjjeli nagy razzián

A momentumos Soproni Tamás nyert Terézvárosban

A momentumos Soproni Tamás nyert Terézvárosban

Rogán Antal leleplezését ígéri Borkai után az "ördög ügyvédje"

Rogán Antal leleplezését ígéri Borkai után az "ördög ügyvédje"

Macron: A török támadásnak azonnal le kell állnia

Macron: A török támadásnak azonnal le kell állnia

Kiszenvedte a magyar válogatott a győzelmet, maradt esély az Eb-részvételre

Kiszenvedte a magyar válogatott a győzelmet, maradt esély az Eb-részvételre

Nyíregyházát vitte a Fidesz-KDNP

Nyíregyházát vitte a Fidesz-KDNP