Az eddigi legnagyobb amerikai tőzsdei bevezetés keretében ment a börzére a Visa hitelkártyacég. A kibocsátás iránti érdeklődés ritka siker a hitelpiaci válság viharában.

HVG
Aggodalom övezte a Visa hitelkártyacég múlt heti tőzsdei bevezetését, mert sokan attól tartottak, a hitelpiaci válságtól és a recessziótól megtépázott piacon a befektetők nem tolonganak majd az új részvényért. A félelem indokolatlan volt: a San Franciscó-i székhelyű cég papírjait a tervezett kibocsátási árfolyamsáv felett, darabonként 44 dollárért jegyezték le, majd az árfolyam az első kereskedési napon rögvest 28 százalékkal megugrott. A sikert látva az akciót szervező bankok másnap további 1,8 milliárd dollárnyi részvényt vettek ügyfeleiknek.

A Visa így összesen 19,7 milliárd dollárhoz jutott. Ez a világ eddigi második legnagyobb értékű tőzsdei bevezetése, a csúcstartó a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC), amely 2006-ban 21,9 milliárd dollár értékű részvényével jelent meg. Az USA-ban viszont eddig az AT&T Wireless mobiltelefon-társaság 2000-es 10,6 milliárdos kibocsátása vezette a listát. A Visa bátorságát mutatja, hogy az idei év első két hónapjában világszerte összesen 12,2 milliárd dollár értékű tőzsdei bevezetést hajtottak végre, aminek csupán 7 százaléka zajlott az USA-ban.

A Visa tavaly októberben alakult részvénytársasággá, korábban a nevét viselő logóval hitelkártyát kibocsátó bankok közös vállalkozása, afféle szövetkezet volt. A mostani részvénykibocsátásra való felkészülés jegyében tavaly összeolvasztották a regionális érdekeltségeket, ám a tőzsdei bevezetésben nem vett részt a Visa európai ága, amely a társaság önálló részvényese maradt, és különállóan működik.

A Visa-papírok iránti lelkesedést az indokolhatja, hogy a céget csak áttételesen érinti a hitelpiaci válság, illetve az esetleges amerikai recesszió. A Visa vagy a MasterCard a mindkettejük riválisának számító American Expresszel szemben nem maguk bocsátják ki a kártyákat, hanem a pénzintézetek, így a visszafizetés kockázata sem őket terheli. A kártyacégek a tranzakciók elszámolását végzik, amiért díjat szednek a rendszerüket használó bankoktól. Világszerte 1,5 milliárd Visa-logóval ellátott kártya van forgalomban, amelyekkel a 2007. június 30-án zárult 12 hónapos időszakban 3500 milliárd dollár értékű ügyletet hajtottak végre. Ebből a kártyacégnek - a 4500 európai bank kezében lévő Visa Europe teljesítményén kívül - 5,2 milliárd dolláros bevétele származott. A 916 millió MasterCard kártyával tavaly 1700 milliárd dollárt költöttek, ami 4,1 milliárd dollár bevételt hozott a New York állambeli Purchase-ből irányított vállalatnak.

A Visa 13 ezer tulajdonosa több mint 10 milliárd dolláron osztozik a kibocsátásból, és korábbi részük csaknem fele megmarad. A legnagyobb tulajdonosoknak, így a JPMorgan Chase-nek, a Bank of Americának vagy a Citigroupnak a hitelpiaci veszteségek miatt a legjobbkor jönnek a dollárszázmilliók. A bevételből 3 milliárd dollárt peres ügyekre tesznek félre, amelyekből bőven akad. A Visa tavaly novemberben egyezett meg, 2,25 milliárd dollár kifizetését vállalva, az American Expresszel, amely egy trösztellenes eljárásban azzal vádolta, hogy kizárta a Visa kártyákat kibocsátó bankok hálózatából. A két éve tőzsdén lévő MasterCard - amelynek részvényei a bevezetés óta az ötszörösükre drágultak - még nem kötött alkut az őt is perlő kisebbik riválissal. Az úgynevezett debitkártyák - amelyeknél az elköltött összeget azonnal leemelik a folyószámláról - kibocsátásának monopolizálása miatt pedig 2003-ban a Visa 2 milliárd, a MasterCard pedig 1 milliárd dollárt fizetett a világ legnagyobb áruházláncának, az amerikai Wal-Martnak, és vállalták díjaik csökkentését is. Az USA-ban számos trösztellenes per folyik ellenük, ráadásul készülőben van egy törvény a kártyahasználók jogainak kiszélesítése érdekében, míg az EU az Európában felszámított nemzetközi bankközi díjaikat sokallja.

NAGY GÁBOR

Nemzetközi gazdaság

Kártyás múlt

A Bank of America 1958-ban dobta piacra a kaliforniai Fresnóban a Visa elődjét, a BankAmerica nevű hitelkártyáját.

Cybertruck lett a Ford egy autójából

Cybertruck lett a Ford egy autójából

A világ legdrágább banánját falta be egy művész

A világ legdrágább banánját falta be egy művész

"A kultúra nem a politikusoké" Ezrek tüntettek a színházak szabadságáért – percről percre

"A kultúra nem a politikusoké" Ezrek tüntettek a színházak szabadságáért – percről percre

A sarkköri kutatóknak összemegy az agyuk

A sarkköri kutatóknak összemegy az agyuk

Magyarországon a VW 300 lóerős kompakt divatterepjárója

Magyarországon a VW 300 lóerős kompakt divatterepjárója

Piroson átrongyoló trolivezető okozott tragikus balesetet Milánóban – videó

Piroson átrongyoló trolivezető okozott tragikus balesetet Milánóban – videó