Margóra szoríthatja a kisebb európai vadászgépgyártókat az egyre erőteljesebb amerikai repülőgépipar. Eközben minden egyes megrendelésért elkeseredett csata folyik.

HVG
Bomba üzlet a vadászgépgyártás: a következő évtizedben a világ katonai légiflottái az előrejelzések szerint közel 3 ezer új vadászgéppel szerelkezhetnek fel. Méghozzá, a hírek szerint, többnyire amerikai típusokkal. Az európai gyártók - az utasszállítók exportsikereivel ellentétben - egyre nehezebben veszik fel a versenyt az amerikai riválisokkal. Bár a nyugat-európaiak részesedése 2000-2005 között majdnem megkétszereződött (33 százalék), a piac több mint felét továbbra is az amerikaiak uralják, a fennmaradó hányad pedig döntően az oroszoké. A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) szerint jelenleg mintegy 23 ezer harci repülőgép áll aktív szolgálatban. Ebből 9 ezer korszerű, 6 ezer koros, de még használható, a maradék 8 ezret pedig a kiöregedett kategóriába sorolják.

Az európai cégek közeli terveiben nincsenek újabb modellek, miközben a két amerikai hadigigász, a Lockheed Martin és a Boeing - dollármilliárdos kormányhátszéllel - már ki is rukkolt legkorszerűbb típusaival. Miután 2004-ben megkezdték az amerikai légierő számára a világ első ötödik generációs vadászgépe, az F-22 Raptor (Ragadozó) szállítását, küszöbön áll a még hatékonyabb F-35 Joint Strike Fighter (JSF - közös csapásmérő harci gép) bevezetése. A lopakodó, vagyis alacsonyan szálló és nehezen észlelhető JSF-t (képünkön) a koros F-16 Fighting Falcon (Harci sólyom), F/A-18 Hornet (Darázs), a minap végleg nyugdíjazott F-117A Nighthawk (Éjszakai sólyom), illetve a brit Harrier típusok felváltására szánják.

A három változatban, nemzetközi kooperációban készülő JSF minden idők legköltségesebb, 300 milliárd dollárosra taksált vadászgépprogramja lesz: az amerikai haderő 2500 darabos igényén túl 2010 után legalább 2 ezer darabos exportot is remélnek. A programba Nagy-Britanniától Olaszországon át Törökországig már egy sor állam bekapcsolódott, s eddig 3 milliárd dollárral járultak hozzá a 20 milliárdos fejlesztési költséghez. Elemzők szerint az F-35 lehet az utolsó olyan vadászgép, amelyet pilóta vezet. A gépre ugyanakkor egyfajta globális iparpolitikai projektként is tekintenek az újszerű, az információtechnológiára és a harc közbeni folyamatos információcserére épülő úgynevezett hálózatalapú hadviselésben - Network-centric Warfare (NCW) - betölthető szerepe okán.

Az amerikai dominancia ellenére az európai szállítók számára is nyílik exportlehetőség. A negyedik generációs Rafale típust kínáló francia Dassault elnöke, Charles Edelstone szerint a világ vadászgépállományából a következő években 8-10 ezer szorul selejtezésre, illetve cserére, s legalább egy tucat állam légiereje, különböző megfontolásokból, a nem amerikai gyártmányokat részesíti előnyben. A Dassault-főnök 2000-2500 darab ilyen gép eladását jósolja, s ebből legalább háromszázat cége szeretne szállítani, jóllehet méregdrága, darabonként 50 millió eurós gépükre - a francia légierő és a haditengerészet 294 darabos megbízásán kívül - eddig csak egyetlen, líbiai rendelést sikerült szerezniük. A versengésben a brit-német-olasz-spanyol Eurofighter Typhoon (Tájfun) némi előnyre tett szert: a korábbi 15 darabos osztrák megbízás után tavaly Szaúd-Arábia rendelt 72 gépet 6,5 milliárd euró értékben.

Az utóbbi két évtizedben 28 vevő akadt a 25-40 millió dolláros, alacsonyabb árfekvésű gépekre (F-16, Harrier, valamint a francia Mirage 2000 és a svéd Gripen). Kilenc ország választotta a közepes árkategóriájú, 40-50 millió dolláros típusokat (F/A-18A/B/C/D, illetve az orosz Szuhoj 27/30), s mindössze három a legköltségesebb, 45-50 millió dollár felettieket (F-15, Eurofighter Typhoon). Az utóbbi évtizedben négyszáz darab kelt el a 25 millió dolláros F-16-osokból, több mint 130 a 35 milliós Mirage 2000-ből, s néhány tucat a 30 milliós Gripenből. Ez utóbbiak gyártója, a svéd Saab - a fejlődő világ mellett - szívósan ostromolja a közép-európai országokat. Magyarországon és Csehországban már lekörözte vetélytársait, a közeljövőben pedig Bulgária dönthet 11-18, Horvátország 12, Románia ötven NATO-szabványú gép beszerzéséről; e megrendelésekért a Gripennek - csakúgy, mint a cseh és a magyar tenderen - az F-16-ossal kell megküzdenie.

Ám az idei év legnagyobb harcigép-csatáját alighanem Indiában vívják: Újdelhi az elöregedett MiG-21-esekből álló flotta lecserélésére 126 többcélú harci gépet készül vásárolni legalább 10 milliárd dollár értékben. A hagyományosan orosz és európai típusokra támaszkodó India ezúttal az amerikaiakat is meghívta a tenderre, de a technológiatranszfer feltételei között szerepel a szupermodern aktív elektronikus letapogatású tömbradar (AESA) átadása, amelynek exportengedélyét Washington vonakodik megadni.

Pályázik az indiai üzletre az orosz MiG is. Előnye, hogy összeszerelő üzeme van Indiában, hátránya viszont, hogy megbízhatósága nem a legjobb: legutóbb Algéria küldött vissza néhány MiG-29-est minőségi hiányosságokra hivatkozva. Az orosz vadászgépexport ennek ellenére ismét nő, a Szuhoj például tíz éven belül 400-450 harci gép eladását tervezi. A hagyományos vevők - Kína, India és Vietnam - mellett több új érdeklődő jelentkezett a fejlődő világból. A megrendeléseket nem egy esetben politikai meggondolások is motiválják, az USA-ellenességéről hírhedt Hugo Chávez baloldali venezuelai elnök például 2006-ban egy nagyobb hadimegrendelés részeként 3 milliárd dollárért 24 darab Szu-30-ast is vásárolt. A Szuhoj ráadásul igencsak előrehaladott állapotban van saját, a JSF-fel azonos képességű ötödik generációs típusának tervezésével, amely - legalábbis a gyártó szerint - nemcsak olcsóbb lesz az amerikainál, de harci képességeiben is felülmúlja azt.

Az amerikaiak nem csupán az ötödik generációs harci gépek fejlesztésében húztak el, vállalati méreteikben is verhetetlenek. A Boeing magába olvasztotta többek között a McDonnell Douglas céget, a Lockheed pedig a General Dynamics vadászgéprészlegével fuzionált. Európában egyelőre - a közös Eurofighter-program ellenére - számos nemzeti gyártó készíti saját gépeit, sokszor nemcsak az amerikai konkurenciával, de egymással is versengve. Ez pedig azzal járhat, hogy a nagy múltú kisebb európai gyártók - mint a francia Dassault vagy a Saab - idővel háttérbe szorulnak.

HEIMER GYÖRGY

Halálos baleset Szőllősgyörökön: árokba csapódott és felborult egy autó

Halálos baleset Szőllősgyörökön: árokba csapódott és felborult egy autó

Több ember megsérült egy balesetben a 44-es főúton, teljes útzár

Több ember megsérült egy balesetben a 44-es főúton, teljes útzár

Krzysztof Zanussi: A populizmus Európa öngyilkosságának harmadik felvonása lehet

Krzysztof Zanussi: A populizmus Európa öngyilkosságának harmadik felvonása lehet

A Honvédkórház közölte, nem igaz, hogy elküldik a töréses betegeket

A Honvédkórház közölte, nem igaz, hogy elküldik a töréses betegeket

A bozóttüzek miatt már Canberrában sem lehet levegőt venni

A bozóttüzek miatt már Canberrában sem lehet levegőt venni

Bővült a sertéspestis miatti fertőzött terület Pest megyében

Bővült a sertéspestis miatti fertőzött terület Pest megyében