Míg a többnyire energiaimportra szoruló fejlett országokban, a 100 dollár körüli olajár miatt, egyre többet kell fizetni érte, egy sor államban szinte ingyen mérik a benzint.

HVG
Igen messzire kell utaznia az európai autósnak, ha olcsón akar tankolni. Az üzemanyagért ugyanis a Közel-Keleten, Dél-Amerikában, illetve Afrikában kérik a legkevesebbet. A csúcstartó a világ egyik legnagyobb kőolajexportőre, Venezuela, ahol egy liter 95 oktános benzinért 2 eurócentnyi bolivárt kell fizetni, azaz egy átlagos személyautó üzemanyagtartályát 260 forintból meg lehet tankolni - ennyiért Európában egyetlen liter benzinhez sem lehet hozzájutni.

A dél-amerikai országhoz hasonlóan egy sor - többnyire olajtermelő - államban, elsősorban politikai, illetve szociális okokból, hagyományosan mesterségesen alacsonyan tartják a benzinárat. A többnyire populista intézkedésként évekkel vagy évtizedekkel ezelőtt kialakított olcsóság megszüntetése a mostani rendkívül magas, hordónként 100 dollár körül mozgó kőolajár ellenére is szinte képtelenség, még akkor is, ha ez a sajátos szubvenció ma már mindenhol igencsak megterheli az állami büdzsét. Ha pedig valahol mégis emelni próbálják az árat, az könnyen tüntetésekhez, utcai zavargásokhoz, akár kormányok bukásához is vezethet.

Venezuelában például 1989-ben megdrágították a benzint, de miután az emiatt kitört utcai zavargásokban több százan vesztették életüket, azóta a kormány nagy ívben kerüli az olcsó üzemanyag árkorrekcióját. Nigériában 1990-ben - mai áron számolva - nagyjából egy forintnak megfelelő összegért mértek egy liter benzint, ezért aztán jól szervezett csempészhálózat juttatta külföldre az olcsó üzemanyagot. Az árak lassacskán egyre feljebb kúsztak, mígnem 2000-ben a kormány 50 százalékkal megemelte a benzin árát - amire öt napra leállt az élet. Az általános sztrájk meghátrálásra kényszerítette a döntéshozókat, s végül beérték 10 százalékos emeléssel. Mianmarban a tavaly augusztusi - véres összecsapásokba torkolló - zavargások kirobbanásához is nagyban hozzájárult az üzemanyag árának 67 százalékos emelése, amivel 80 forintnyira drágult egy liter olajszármazék. A magánfelhasználók azonban még ezen az áron is csak napi nyolc liter benzint vásárolhatnak, ha többre van szükségük, azt jóval borsosabb áron, a feketepiacon kell beszerezniük. Iránban is van hasonló korlátozás, a 20 forintnyi hivatalos literenkénti áron legfeljebb havi 100 liter üzemanyagot adnak (a korlátozás bevezetésekor az elégedetlenkedők több töltőállomást is felgyújtottak), az ezen felüli szükségletet a feketepiacról kell kielégíteni, közel 120 forintnak megfelelő összegért. Korlátlanul lehet viszont tankolni a világ legnagyobb olajexportőr országában, a benzin literjét Iránnál csak néhány forintnyival drágábban mérő Szaúd-Arábiában.

Nyugat-Európában Hollandiában és a világ harmadik számú olajexportőr országában, Norvégiában a legköltségesebb a tankolás (egy liter 95-ös 380 forintba kerül), az EU-átlagnál mintegy 35 százalékkal drágább. A világon a legtöbbet azonban Törökországban kérik a naftáért: ott az ólommentes szuperbenzin literje közel 450 forintnyi török lírát kóstál.

IZSÁK NORBERT

Ingyen kampány a győri fideszes polgámester-jelöltnek

Ingyen kampány a győri fideszes polgámester-jelöltnek

Halálos baleset Szőllősgyörökön: árokba csapódott és felborult egy autó

Halálos baleset Szőllősgyörökön: árokba csapódott és felborult egy autó

Véletlenül vették meg 20 millióért a Rambo késeket

Véletlenül vették meg 20 millióért a Rambo késeket

Meghalt Ormos Mária

Meghalt Ormos Mária

Nyílt levélben tiltakoznak a Színművészeti tanárai az egyetem elleni támadások miat

Nyílt levélben tiltakoznak a Színművészeti tanárai az egyetem elleni támadások miat

Hiába vesztünk évi 27 milliárdot az új állampapíron, megmagyarázták, miért marad minden így

Hiába vesztünk évi 27 milliárdot az új állampapíron, megmagyarázták, miért marad minden így