Tovább növelte svájci jelenlétét az egyik leggazdagabb orosz üzletember, Viktor Vekszelberg, aki lázas üzleteléssel szabja át cégbirodalmát.

Nyugaton vannak, akik félnek Oroszországtól. Ezek az emberek egyáltalán nem örülnek annak, ha orosz befektetők nyugati cégeket vásárolnak, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy országunk az új technológiák révén alapanyag-termelőből fejlett állammá váljon - mondta a napokban Moszkvában Viktor Vekszelberg, az orosz olaj- és fémipar egyik meghatározó üzletembere. A Forbes című amerikai gazdasági magazin becslése szerint több mint 10 milliárd dolláros vagyont felhalmozott oligarcha szavait tettek követték: április első napjaiban 537 millió dollárért másfél millió Oerlikon-részvényt vett, s ezzel 14-ről közel 25 százalékosra emelte részesedését a fejlett, egyebek mellett nanotechnológiákat alkalmazó svájci iparvállalatban.

A tavaly 5,6 milliárd svájci frankos forgalom mellett 470 milliós adózott eredményt elért, 35 országban 20 ezer embernek munkát adó Oerlikonban egyelőre az osztrák Victory Industriebeteiligung AG a fő részvényes a maga 28 százalékos részesedésével. A Bahamákon bejegyzett, Vekszelberg többségi tulajdonában lévő Renova Holding azonban máris bejelentette: ha a svájci versenyhatóságok jóváhagyják, további 7,6 százalékos Oerlikon-csomagot vesz az eddigieket is eladó Deutsche Banktól.

Vekszelberg nem számít újoncnak Svájcban. Tavaly 30 százalékos részt szerzett az ugyancsak modern gyártási eljárásokat alkalmazó, elsősorban olaj- és gázkitermelési eszközöket, illetve gépeket gyártó Sulzerban. Az 51 éves üzletember az ipari beruházások mellett különféle svájci befektetési alapokba is beszállt, így az alpesi ország vált tevékenységének egyik központjává.

A Nyugat-Ukrajnában született, a moszkvai vasútmérnöki karon végzett Vekszelberg az 1991-ben szétesett Szovjetunió végnapjaiban vágott bele az üzleti életbe: máig maga mellett tartott, volt osztálytársából lett üzlettársával, a 20 éves korában, 1978-ban a Szovjetunióból az USA-ba távozott Len Blatavnyikkal együtt számítógépek importjával és eladásával kezdte. A ma már mintegy 11 milliárd dollárnyi befektetést kezelő, több mint negyven vállalatból álló Renova 1990-ben született meg, s a többi mai mágnáshoz hasonlóan Vekszelbergék is az első orosz elnök, Borisz Jelcin korszakában végrehajtott privatizáció során szedték meg magukat. Az irkutszki, az uráli és a szibériai alumíniumkohókat 1996-ban terelték a Vekszelberg-birodalom egyik zászlóshajójának számító SzUAL-holdingba, a másik koronagyémántjuk, a Mihail Fridman érdekeltségi körébe tartozó Alfa-csoporttal 1998-ban közösen megszerzett tyumenyi olajkitermelő vállalat (TNK). Az utóbbiban 2003-ban 50 százalékos részesedést szerzett a brit BP Group, amely a pénz mellett fejlett technológiát hozott a TNK-BP-re átkeresztelt közös cégbe.

Bírálói szerint a terjeszkedés során Vekszelberg nem bánt kesztyűs kézzel üzleti partnereivel. Részben ennek tudható be, hogy életútját számtalan kisebb-nagyobb jogvita kíséri, beperelték például a TNK megszerzésének módját kifogásoló kanadai vállalkozók. Ukrajnai ügyletei miatt is eljárás indult ellene: üzlettársaival együtt állítólag 50 millió dolláros kenőpénz kifizetésével igyekezett elejét venni, hogy a 2004-es narancsos forradalom után hatalomra jutott politikusok visszavonják a nikopoli kohászati üzem privatizációját.

A Svájcban terjeszkedő üzletember otthon sem pihenhet: a többségi állami tulajdonban lévő gázipari monopólium, a Gazprom meg nem erősített beszámolók szerint arra készül, hogy megvegye Vekszelbergtől és Fridmantól, valamint a többi kisebb részesedéssel rendelkező orosz tulajdonostól a kezükben lévő 50 százalékos TNK-BP-csomagot, majd további egy százalékot szerezzen a BP-től is. Bár Vekszelberg - csakúgy, mint a színfalak mögötti tárgyalások többi résztvevője - cáfolja az alkudozás tényét, azt közölte, hogy az orosz tulajdonosok 30 milliárd dollárért lennének hajlandóak megválni üzletrészüktől. A hatóságok célkeresztjébe került TNK-BP-nek az egésze ér 40-45 milliárd dollárt, ráadásul az erő pozíciójából tárgyaló Gazprom állítólag csak 15 milliárdot akar fizetni az orosz csomagért.

Maga a mágnás eközben igyekszik jóban lenni a Kremllel. 2004-ben mintegy százmillió dollárért vásárolt vissza Oroszországnak kilenc, az egykori cári műkincsgyűjteménybe tartozó Fabergé-tojást (2004. február 14.). Moszkvai pletykák szerint pedig beszállt a tavaly bemutatott, 1612 című - a 17. század eleji orosz-lengyel háborút "hazafias módon" megjelenítő - film finanszírozásába is.

Vekszelberg egy másik alkufolyamatban is részt vesz. Miután tavaly a kezében lévő SzUAL - a svájci Glencore-ral együtt - beleolvadt a SzUAL fő vetélytársába, az immár a leggazdagabb orosz üzletemberként számon tartott Oleg Gyeripaszka érdekeltségi körébe tartozó RUSzAL-ba, Gyeripaszka és a 22 százalékos RUSzAL-pakettet birtokló Vekszelberg meg akarja szerezni a világ egyik legnagyobb bányavállalata, a Norilszk Nyikkel (NN) 25 százalékos részesedését. Az utóbbit Mihail Prohorov árulja, aki még tavaly úgy döntött, hogy véget vet a korábbi társával, Vlagyimir Potanyinnal folytatott együttműködésnek (HVG, 2007. február 17.). Prohorov 5 milliárd dollárt kérne, valamint a RUSzAl 11 százalékos csomagját, ám Gyeripaszka és Vekszelberg állítólag sokallja az árat. Alkupozíciójukat rontja, hogy nem ők az egyedüli vevőjelöltek: Prohorov részvénycsomagjára Potanyinnak is fáj a foga, aki egy másik orosz oligarchával, Aliser Uszmanovval fogott össze a nagy falat megszerzéséért.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Poénból kicsit átrendezte a forgalmat két férfi Tószegen

Poénból kicsit átrendezte a forgalmat két férfi Tószegen

Komoly visszaesést jelentett a VW a koronavírus miatt

Komoly visszaesést jelentett a VW a koronavírus miatt

Kiderült, miért voltak lila foltok Orbán Viktor tenyerén

Kiderült, miért voltak lila foltok Orbán Viktor tenyerén

Elment Elton John hangja, félbe kellett szakítania a koncertjét

Elment Elton John hangja, félbe kellett szakítania a koncertjét

Az M1 eddig négyszer ismételte a vasárnapi Orbán-beszédet

Az M1 eddig négyszer ismételte a vasárnapi Orbán-beszédet

Orbán addig feszítette a húrt, hogy most nagyot kell mondania

Orbán addig feszítette a húrt, hogy most nagyot kell mondania