A terrorizmustól, polgárháborútól való félelem sokáig elijesztette a turistákat a földközi-tengeri arab országoktól. A helyzet változóban, Algéria például lassan rákerül a turistatérképekre.

Kalandvágyó turisták tuareg nomádokkal tevegelhetnek Timimún oázisváros vörösen izzó agyagfalainál, az éjszakát pedig sivatagi dűnék közt, a csillagos égbolt alatt tölthetik. Az Algírtól 1200 kilométerre délnyugatra lévő városba azonban nem könnyű eljutni, a legközelebbi reptér száz kilométerre fekszik. Az odautazás sem olcsó Európából: 700 euró, többszöröse annak, amennyiért például Marokkóba el lehet jutni. Mégis egyre többen keresik fel a korábban alig látogatott egzotikus vidéket.

Algéria nemrég felfedezte, hogy érdemes beruházni az idegenforgalomba, az új álláshelyek ugyanis csökkenthetik a két számjegyű munkanélküliséget. Lenne is miből: az olaj- és földgázkitermelés heti 1,5 milliárd dollárnyi jövedelmet hoz, de a szektor alig teremt munkahelyeket. Természeti szépségei, hosszú tengerpartja és ókori műemlékei ellenére Afrika második legnagyobb országába tavaly mindössze 1,4 millióan érkeztek külföldről, többségükben Franciaországban élő, hazalátogató algériaiak. A kormány 2025-re 11 millió - immár "igazi" - turistát remél, ám ehhez komoly infrastrukturális fejlesztések szükségesek. A külföldi érdeklődés máris élénk, a világ egyik vezető hotellánca, a francia Accor például hét év alatt 36 szállodát akar nyitni. De a remélt turistaözönhöz az is kell, hogy Algériában végleg megszűnjön az iszlamista erőszak, és a kormány szándékát tettek is kövessék. Egyelőre ugyanis a szovjet típusú bürokrácia sok külföldi befektetőt elriaszt.

Algéria mellett a hasonló adottságú Líbia lehet az Euromonitor International piackutató cég szerint a jövő turisztikai slágere. Líbia tavaly mindössze 125 ezer turistát fogadott, és bár a befektetők ott is érdeklődnek, a kormány elképzelései egyelőre zavarosak. Miközben Tripoli vonzó célpontként hirdeti az országot, a hatóságok például esetenként megtagadják a belépést azoktól a turistáktól, akiknél nincs arab nyelvű útlevél.

Márpedig a Közel-Kelet és azon belül a Földközi-tenger déli és keleti partvidéke a leggyorsabban fejlődő turisztikai régiók közé tartozik. A Turisztikai Világszervezet (WTO) szerint Ázsia, a Csendes-óceán térsége, Afrika és a Közel-Kelet idegenforgalma tavaly 8-10 százalékkal nőtt, míg Amerika és Európa üteme épphogy meghaladta a 4 százalékot. Igaz, a különbségek még óriásiak: a 2020-ra világszerte prognosztizált 1,6 milliárd turistából csak 69 millió választja a Közel-Keletet.

Algéria és Líbia a tengerparti pihenés és a kulturális látnivalók ötvözetéből álló, Marokkóban és Egyiptomban bevált példát igyekszik követni. Marokkóban tavaly 6 millió turista fordult meg, és az ágazat 3 milliárd dollárral járult hozzá az 50 milliárdos hazai össztermékhez (GDP). Egyiptomba 10 millióan látogattak, három év múlva 15 millió vendéget remélnek. Az idegenforgalom Egyiptomban - a szénhidrogének, a Szuezi-csatorna bevételei és a külföldiek hazautalásai mellett - az ország egyik legfontosabb bevételi forrása, a GDP több mint 10 százalékát adja.

Az eddig csak az európai tömegigényeket célba vevő Tunézia is bővíteni próbálja eddig a napfényre és a tengerre koncentráló kínálatát, s újabban tengervízi kezelést (thalassoterápia) és golfozást kínál, hogy újra növekedési pályára állítsa stagnáló vendéglátóiparát. A szomszédjainál kisebb ország tavaly így is több mint 6 millió külföldi vendéget fogadott.

Az erőszak, úgy tűnik, csak átmenetileg veti vissza a turisták érdeklődését a Közel-Kelet iránt. Rövid távon hatottak csak például az egyiptomi Sarm es-Sejkben 2005-ben, illetve a marokkói Casablancában 2004-ben elkövetett merényletek. Jordániában a 2005-ös ammáni robbantások okoztak megtorpanást, de tavaly már újra nőtt a turisták száma, és elérte az 5 millió főt. Lassabban tért magához az ágazat Izraelben, ahol a második palesztin intifáda 2000-es kitörése óta a hotelek kihasználtsága tavaly októberben érte el először az 1999-es 74 százalékot. Tavaly 2,3 millió turista utazott a zsidó államba, félmillióval többen, mint egy évvel korábban.

Libanon idegenforgalma azonban nem tudta kiheverni a Hezbollah és Izrael közötti tavalyi háborút. Minden bizonnyal az azóta tartó belpolitikai válság is szerepet játszott abban, hogy tavaly egymilliónál is kevesebb vendég utazott oda. Pedig szakértők szerint a természeti szépsége, színes kultúrája, mozgalmas éjszakai élete, híres konyhája, tengerparti strandjai és síparadicsomai, valamint ókori romjai miatt vonzó Libanon akár kétmillió turistát is fogadhatna - ha nem zajlanának az országban éppen most is halálos áldozatokkal járó belpolitikai csatározások.

KERESZTES IMRE

Tarlós soha, Demszky csak kétszer szerzett több szavazatot, mint Karácsony most

Tarlós soha, Demszky csak kétszer szerzett több szavazatot, mint Karácsony most

Berki Krisztián is gratulált Karácsonynak

Berki Krisztián is gratulált Karácsonynak

Nyíregyházát vitte a Fidesz-KDNP

Nyíregyházát vitte a Fidesz-KDNP

Kiadják az oroszok 600 ezer Szovjetunióba hurcolt magyar hadifogoly adatait

Kiadják az oroszok 600 ezer Szovjetunióba hurcolt magyar hadifogoly adatait

Videó: Jakuzziban locsolja a pezsgőt Tornanádaska újraválasztott polgármestere

Videó: Jakuzziban locsolja a pezsgőt Tornanádaska újraválasztott polgármestere

Kommunistázva buzdít szavazásra a Fidesz

Kommunistázva buzdít szavazásra a Fidesz