Nyugat-Európa rovására kelet felé terjeszkedik a nemzetközi autóipar, amit a Mercedes minapi kecskeméti megjelenése is jelez. Az autógyártók új üzemek építése mellett egyre-másra bővítik termelésüket.

HVG
Kipofozza és új csarnokokkal bővíti a Kragujevacban lévő Zastava-gyárat az olasz Fiat, s a 700 millió eurós beruházás végeztével előbb a Seicentót, majd 2010-től az 1936-os Topolino miniautó mai változatát gyártja Szerbiában. A belgrádi kormánnyal nemrég aláírt szerződéssel a torinói cég hosszú évtizedek után tér vissza Szerbiába: először az 1950-es években adta át az akkori farmotoros Fiat 600-as gyártási jogát. A kragujevaci üzemet - melyben a helyi adó fizetése alól mentesülő és a bővítéshez ingyen földterülethez jutó Fiat pályáztatás nélkül szerzett 70 százalékos részesedést 300 millió euróért - az 1999-es NATO-bombázások idején súlyos károk érték. A gyárban dolgozó 4 ezer fő ma a Fiattal való együttműködés alapján Puntókat készít Zastava 10-es márkanéven. Az üzem tervezett kapacitása 10 ezer fővel évi 300 ezer személyautó, aminek 95 százalékát exportra szánják.

A Fiat másik közép-európai gyártóbázisában, a lengyelországi Tychyben az idén már teljes gőzzel ontják az új 500-as típust, valamint a 600-ast, illetve legnagyobb sorozatban továbbra is a Pandát. A gyártókapacitás azonban nem elegendő, a tavalyi 360 ezer után - az amerikai General Motorsszal (GM) közösen tulajdonolt közeli Bielsko Bialában lévű motorgyárban is végrehajtandó bővítést követően - az idén 500 ezer autót akarnak készíteni, de ebbe beleszámolják az Abarth 500-as motorjával futó új Ford Ka kisautót is.

Egyre-másra jelentik be az utóbbi években a nagy autógyárak közép-európai bázisaik bővítését vagy új üzemek telepítését. A Fiat kragujevaci döntését nem sokkal követte a német Daimler bejelentése évi 100 ezer autót előállító, 2500 főt foglalkoztató, 800 millió eurós kecskeméti Mercedes-gyárának felépítéséről (HVG, 2008. június 28.). A csehországi Nosovicében lévő vadonatúj, 1,1 milliárd eurós ráfordítással felhúzott Hyundai-üzemben pedig már hamarosan indul a próbagyártás. A dél-korai cég az észak-morvaországi telepen 2009-től évi 200 ezer autót tervez készíteni, és 3 ezer főnek fog munkát adni.

Alig 100 kilométerrel arrébb, a szlovákiai Zsolnán (Zilina) másfél éve üzemel a Hyundai-Kia csoport 1 milliárd eurós, szintén zöldmezős beruházással felépített gyára (képünkön), ahol az idén 225 ezer cee'd és Sportage modell készül. Jövőre azonban már 300 ezres szériával számolnak Zsolnán, ahol az üzemcsarnokokban lépten-nyomon "Előre a minőségért, legyünk mi is a világ legjobbjai között" feliratú táblák buzdítják a 2700 dolgozót. Zsolnán tavaly 145 ezer új autó gördült ki a kapun, a francia PSA Citroen Peugeot tavaly óta üzemelő nagyszombati (Trnava) gyárából 177 ezer, a német Volkswagen (VW) pozsonyi üzeméből pedig 240 ezer - ezzel Szlovákia az egy főre jutó autógyártás tekintetében világelső. E helyezést minden bizonnyal évekig tartani tudja, egyik gyár sem érte még el ugyanis a teljes kapacitást.

A Skodákat, Audikat és Porschékat is gyártó pozsonyi VW-üzemben is javában tervezik a bővítést. A VW a Skoda márkánál az idén összesen 700 ezres szériát remél, a 2010-es évek elejére pedig 1 millióra akarják felfuttatni a termelést, egyes források szerint összesen 2 milliárd eurós ráfordítással. Az Octavia típus iránt oly nagy a kereslet, hogy az év elején a pozsonyi üzemben is megkezdték a gyártást, és a napokban Ivan Gasparovic szlovák államfő jelenlétében adták át az ötezredik darabot. A típus felfuttatásához úgy szorítottak helyet az üzemben, hogy a Polók termelését visszatelepítették a nyugat-európai egységekbe. Az sem kizárt, hogy a VW up! nevű új törpeautóját sem Németországban, hanem keletebbre - valószínűleg Csehországban - gyártják majd.

A Ford jövőre kisautógyártásba kezd Romániában, miután tavaly 57 millió dollárért megvette a craiovai egykori Oltcit-, majd Daewoo-üzem kétharmadát. Az amerikai cég - melynek tulajdonszerzését Brüsszel bújtatott állami támogatásra hivatkozva késleltette, majd 27 millió euró megfizetésére kötelezte a Fordot - közel 700 millió dolláros beruházással évi 300 ezer darabos termelést tervez, először áruszállítókat, 2010-től pedig egy új kisautót is gyártva. Románia vezető járműgyára egyelőre mégis a francia Renault által 1999-ben megvásárolt Dacia, ahol tavaly 235 ezer készült a legolcsóbb európai autóként emlegetett Loganból.

Az egyre nagyobb szériák is jelzik, hogy a közép-európai régió immár komoly tényező a kontinens autóiparában. Tavaly a térségben több mint 3 millió személygépkocsi készült, ami a mintegy 20 milliós európai össztermelés immár 15 százaléka, s az újabb kapacitásokkal a részarány a következő években jóval 20 százalék fölé emelkedhet.

Az új keletű autóipari konjunktúra részben az autók iránti igény lendületes növekedésére vezethető vissza - állította Eric Stevens, a GM alelnöke egy minapi sajtótájékoztatón a lengyelországi Wroclawban, amelynek közelében, Gliwicében működik a cég fő térségbeli gyártóbázisa. A GM-főnök szerint a régió útjain futó 84 millió négykerekű igencsak elöregedett, átlagéletkoruk több mint 12 év, így a térségben az új autók piaca a korlátozott vásárlóerő ellenére is lendületesen nő, a 2001-es 2,5 millió darabról tavalyra 6 millióra futott fel. A kecsegtető értékesítési kilátásoknak - amelyek ellensúlyozhatják a kontinens nyugati részén lassuló eladásokat - tulajdonítható, hogy a beruházó multik sokszor a nem várt többletköltségeket is hajlandók lenyelni.

Az új közép-európai gyártóművek termelékenysége és minősége egyáltalán nem marad el az anyavállalatokétól. A Kia zsolnai gyárában a karosszériagyártás hegesztési folyamata teljesen automatizált, a háromdimenziós optikai minőség-ellenőrző technológia jóvoltából a legkisebb minőségi rendellenességet is még ebben a fázisban kiszűrik. A modern technológia ugyanakkor a nyugat-európainál jóval alacsonyabb bérköltségekkel párosul. Németország nyugati felében az órabér meghaladja a 25 eurót, míg a lengyelek átlagosan 5,4, a magyarok 4,7, a csehek 4,2, a szlovákok 3,3 eurót kapnak, a szerbek pedig még 3-at sem.

A nagyüzemek nyomában egymás után érkeznek a térségbe a kisebb-nagyobb alkatrészgyártó alvállalkozók is. Ezek nem csak az autógyárak mellé települnek. A magyar határtól pár kilométerre lévő kelet-szlovákiai Kenyhec (Kehnec) ipari parkjában például két éve gyárt sebességváltókat a Ford Getrag, és a napokban kezdi a termelést a régióbeli gyáraknak műszerfalakat és más elektromos alkatrészeket készítő, Fiat-érdekeltségű Magneti Marelli. Az olasz alvállalkozó nem csupán Közép-Európára, de keletebbre is kacsingat. A nagy autógyártók többsége - a GM-től a Renault-n át a japán Toyotáig - ugyanis már a szovjet utódállamokban is színre lépett, s az ottani telítetlen, hatalmas piacok megszerzése alighanem mindennél vonzóbb. Olyannyira, hogy szokatlan együttműködések is születtek: a GM-hez tartozó Chevrolet például a volt varsói FSO-gyárban az ukrán UkrAvto céggel közös tulajdonban gyárt - az egykori Daewoo modell után - Aveókat, és a közeljövőben beindítják a gyártást Üzbegisztánban, Kazahsztánban és az oroszországi Szentpéterváron épülő összeszerelő üzemeikben is.

HEIMER GYÖRGY / ZSOLNA, WROCLAW

Döntött a kormány, tényleg elviszik Debrecenbe a Természettudományi Múzeumot

Döntött a kormány, tényleg elviszik Debrecenbe a Természettudományi Múzeumot

Nem bocsátható feltételes szabadságra a „skálás gyilkos”

Nem bocsátható feltételes szabadságra a „skálás gyilkos”

Vajon mennyire lehetett ittas ez a kamionos?

Vajon mennyire lehetett ittas ez a kamionos?

Visszakapta az ellopott félmillió eurós hegedűjét Lajkó Félix

Visszakapta az ellopott félmillió eurós hegedűjét Lajkó Félix

Maga a Google is a fékbe taposna, jó lenne most már szabályozni a mesterséges intelligenciát

Maga a Google is a fékbe taposna, jó lenne most már szabályozni a mesterséges intelligenciát

Föld alatti alagúton keresztül is át lehet ugrani a Parlamentbe

Föld alatti alagúton keresztül is át lehet ugrani a Parlamentbe