Kormányzati mentőakciót kellett szervezni az amerikai jelzáloghitel-piac két óriási szereplője, a Fannie Mae és a Freddie Mac megmentésére. Bukásuk világgazdasági következményekkel járna.

Régen várták a hétfőihez hasonló izgalomban, merre indulnak el a részvényárfolyamok a New York-i értéktőzsdén. Az irány fölfelé mutatott, amit látva föllélegeztek az amerikai pénzügyminisztériumban, valamint az USA jegybankjának szerepét ellátó Fednél. Az ő beavatkozásukra volt szükség, hogy megfékezzék azt a pánikot, amelynek során a múlt héten a befektetők igyekeztek megszabadulni az amerikai jelzálog-hitelezés központjában álló két hatalmas pénzintézet, a Szövetségi Jelzáloghitel Szervezet, illetve a Szövetségi Jelzáloghitel Részvénytársaság - angol rövidítésük "nevesítésével" Fannie Mae és Freddie Mac - papírjaitól. A gyógymód az volt, hogy Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter bejelentette: a kongresszus sürgős jóváhagyását kérik ahhoz, hogy tőkeinjekcióval és hitelekkel - a becslések szerint összesen 300 milliárd dollárral - siessenek a pénzintézetek segítségére.

A Fannie és a Freddie az amerikai jelzáloghitel-piaci válság két legújabb áldozata, a részvényük a múlt héten 45, az utóbbi egy évben pedig 80 százalékot veszített az értékéből. A lavinát a múlt hétfőn indította el a Lehman Brothers brókerház elemzése, amely szerint a két pénzintézetnek 75 milliárd dolláros tőkebevonásra lesz szüksége ahhoz, hogy szaporodó veszteségeit - nagyságuk a legutóbbi adatok szerint a március 31-ét megelőző kilenc hónapban 11 milliárd dollár volt - ellensúlyozzák, és eleget tegyenek az új szabályok szerint várható tartalékképzési előírásoknak. A részvények már ettől lejtőre kerültek, a zuhanást viszont az indította be, hogy szerdán a Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökségnek adott interjújában William Poole, a Fed volt St. Louis-i igazgatója megjósolta: a Fannie és a Freddie gyakorlatilag fizetésképtelen, és a szövetségi költségvetés arra kényszerülhet, hogy mentőakciót indítson.

Az amerikaiak előtt a két pénzintézet kevéssé ismert, hiszen ők bankoktól vagy takarékpénztáraktól veszik fel jelzáloghitelüket. A Fannie és a Freddie ezeket a jelzáloghiteleket veszi át, garantálja, illetve forgatja át kötvényekké, ezzel likviditást teremtve a jelzálogpiacon, azaz lehetővé téve új kölcsönök folyósítását. Kettejük közül a Fannie az idősebb, 1938-ban hozta létre a szövetségi kormány, hogy a nagy gazdasági világválság után segítsen újraéleszteni a jelzáloghitel-piacot. A következő három évtizedben a bankok által ingatlanvásárlásra nyújtott kölcsönök garantálásában és értékpapírba forgatásában a pénzintézet monopóliumot élvezett. Az amerikai kormány 1968-ban privatizálta, majd a tőzsdére vitte a Fannie-t, 1970-ben pedig, már magáncégként, létrehozta a Freddie-t, hogy versenyt teremtsen.

A két pénzintézet gyökerei miatt a kötvényeikből vásárlókban él a hit, hogy a papírokra, illetve a mögöttük lévő jelzáloghitelekre ki nem mondott szövetségi garancia vonatkozik. Hiába hangsúlyozza a pénzügyminisztérium időről időre, hogy erről szó sincs, a piacok meggyőződését eddig nem lehetett megingatni. Ennek előnyei is vannak: a Freddie és a Fannie a bankoknál jóval kedvezőbben, az állami kötvényeknél alig rosszabb feltételekkel jut finanszírozási forrásokhoz. Most viszont a bizalom eltűnni látszik, ami megnehezítheti, hogy a működésükhöz szükséges pénzt kötvény- vagy részvénykibocsátással előteremtsék, ez pedig tovább apasztja a likviditást az amúgy is ezer sebből vérző amerikai jelzáloghitel-piacon.

A politikusokkal mindig jó viszonyt ápoló Fannie és a Freddie korábban is az amerikai ingatlanhitelezés két legfőbb bástyája volt, az utóbbi egy év pénzpiaci viharában pedig afféle utolsó menedékké is vált. Az idén az újonnan folyósított jelzáloghitelek négyötöde már náluk kötött ki refinanszírozásra, és a washingtoni kormány is bátorította, hogy minél több kölcsönt fogadjanak be, segítve a jelzálogpiac működését. Megrendülésük minden eddiginél pusztítóbb lavinát indítana el az amerikai gazdaságban. Az együttesen saját jogon is 1500 milliárd dolláros adósságállománnyal bíró Fannie és a Freddie a 12 ezermilliárd dolláros amerikai jelzáloghitel-kinnlevőségből több mint 5 ezermilliárdot fogadott be és adott tovább kötvények formájában, elsősorban befektetési, árfolyam-kockázati és nyugdíjalapoknak. Összehasonlításképp: az amerikai államháztartás teljes adósságállománya 9,5 ezermilliárd dollár, az USA hazai összterméke (GDP) pedig 14 ezermilliárd dollár.

A riadalom azért nagy, mert a Fannie és a Freddie bármelyikének, pláne mindkettejüknek fizetésképtelenné válása, a piaci láncreakciót elkerülendő, olyan kormányzati vagy jegybanki szerepvállalást tenne szükségessé, amihez képest a Bear Stearns brókerház megmentésére a Fed által nyújtott 29 milliárd dolláros hitelkeret, illetve garancia aprópénznek tűnhet. A hatás alól nem vonhatná ki magát a dollár sem, és a hullámok elérhetnék a nemzetközi pénzpiacokat is.

Ha a mostani mentőakció kudarcot vallana, egy 1992-es törvény értelmében a két pénzintézet irányítását átveheti az illetékes szövetségi felügyelet, ennek következményei azonban nem világosak. A végső megoldás - amikor már semmi más nem segít - pedig az lehet, hogy a szövetségi kormány úgy tesz, mintha valóban garanciát vállalt volna, és átveszi a több ezermilliárd dolláros kötelezettségvállalást. Az amerikai pénzügyi válságok történetében volt már példa a piacok által feltételezett garancia bevállalására: az 1980-as évek takarékpénztári krízise nyomán a szövetségi betétbiztosító kötelezettségeire szóló, nem kötelező erejű felelősségvállalást a kongresszus 1987-ben egy törvénnyel jogilag kikényszeríthetővé emelte.

NAGY GÁBOR

Nagy László: Egy világversenyen nem szabad azon rágódni, ami volt

Nagy László: Egy világversenyen nem szabad azon rágódni, ami volt

Rendkívüli készültség Berlinben: a világ legfontosabb vezetői érkeznek a fővárosba

Rendkívüli készültség Berlinben: a világ legfontosabb vezetői érkeznek a fővárosba

Elhunyt Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költő

Elhunyt Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költő

Az ország nagy részéről ma eltűnik a köd

Az ország nagy részéről ma eltűnik a köd

Nem tetszik a kormányhivatali dolgozóknak, ahogyan megemelik a fizetésüket

Nem tetszik a kormányhivatali dolgozóknak, ahogyan megemelik a fizetésüket

Okosabb, mint egy nyolcadikos? Most megnézheti a központi felvételi megoldásait

Okosabb, mint egy nyolcadikos? Most megnézheti a központi felvételi megoldásait