Korszakváltást jelez, hogy külföldi cégeket hívtak meg az iraki olajipar fejlesztésére. A csábítást fokozza a még feltáratlan olajvagyon, de gyengíti a politikai bizonytalanság.

HVG
Visszatérhetnek az iraki olajiparba azok a nagy külföldi vállalatok, amelyek az ágazat 1973-ban befejeződött államosításáig az Iraki Olajtársaság (IPC) nevű konzorciumon keresztül monopóliummal rendelkeztek az arab ország szénhidrogénkincse felett. A minap ugyanis a bagdadi kormány hat kőolaj- és két földgázmező hosszú távú fejlesztésére írt ki pályázatokat, amelyekre hat hazai és 35 külföldi vállalatot hívtak meg. Utóbbiak között van az amerikai Exxon Mobil és a Chevron, a brit BP, a holland-brit Royal Dutch Shell és a francia Total, amelyek elődei alkották az IPC-t. A meghívottak körében ázsiai és orosz csoportok is helyet kaptak, így a japán Mitsubishi, a malajziai Petronas, a dél-koreai Kogas, a kínai CNPC és CNOOC, illetve az orosz Lukoil és Gazprom.

Először nyílik meg a külföldi tőke előtt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) egyik tagállamának olajipara azóta, hogy majd négy évtizede államosítási hullám söpört végig a közel-keleti térség szénhidrogénszektorán. A nyugati olajcégek újbóli megjelenésével kapcsolatos nemzeti érzékenység miatt ugyanakkor most úgymond szolgáltatást - például műszaki szakértelmet, mérnökképzést - és nem a kitermelésben való részvételt kérnek a külföldi vállalatoktól.

A jelentkezőknek emellett előírják, hogy legalább 25 százalékos tulajdonrésszel helyi partnert kell találniuk és irodát nyitniuk Bagdadban. Annak idején az IPC-nek a neve ellenére nem volt iraki tulajdonosa, és a vállalatot három évtizeden át a londoni Oxford Streetről irányították (lásd Visszajárók című írásunkat).

A hat meghirdetett kőolajmező az iraki nyersolajtermelés javát adja, ezért Huszein Sahrisztani iraki olajminiszter reményét fejezte ki, hogy a külföldi beruházásokkal a jelenlegi napi 2,5 millió hordós felhozatalt jövőre 3 millióra, 2013-ra pedig 4,5 millióra lehet bővíteni. Bagdad bízik benne, hogy a szerződéseket 2009 júniusáig megkötik. Iparági szakértők szerint a nyugati multik helyzeti előnnyel indulnak, mivel az iraki kormány már tárgyalásokat kezdett velük a rövid távú, egyenként félmilliárd dollár értékű együttműködésről.

HVG
Az ajtó egyelőre csak résnyire nyílt ki, hiszen csupán a meglévő kutak fejlesztéséről van szó, nem pedig új mezők feltárásáról, a külföldi vállalatok szolgáltatásait pedig az iraki kormány vásárolja meg. Bagdad csak az idén várhatóan 70 milliárd dollárnyi bevételre tesz szert a kőolajtermelésből, és a korábbi években 30 milliárdnyi céltartalékot halmozott fel. A pénzre szükség is lesz, hiszen az utóbbi 25 évben annyira lerongyolódott az iraki olajipar, hogy óvatos becslések szerint is minden félmillió hordónyi kapacitásnövelés 15-20 milliárd dollár befektetést igényel. Az 1980-as években - az Iránnal vívott háború miatt - a kutak fenntartására kevéssé ügyelő, túlzott ütemű kitermelés, az 1990-es években a Szaddám Huszein rezsimje elleni szankciók, a 2003-as amerikai inváziót követően pedig a szabad rablás, majd a gerillatámadások okoztak súlyos károkat az ágazatnak.

Az iraki olajkincsre egyre nagyobb szükség van a világ növekvő olajkereslete miatt. A 115 milliárd hordónyira taksált bizonyított tartalék - a szaúdi és az iráni után - a harmadik legnagyobb a világon. Az IPC helyett létrehozott állami monopólium, az Iraki Nemzeti Olajtársaság (INOC) az örökölt tapasztalatok révén 1979-re - Huszein hatalomra jutásának évére - napi 3,5 millió hordóra tornászta fel a termelést, ez azóta is rekordnak számít. Az INOC a lelőhelyek felfedezésében is jeleskedett: 1972 és 1977 között évi 6 milliárd hordóval tudta növelni a bizonyított tartalékok mennyiségét, ez az ütem akkoriban nemzetközi összehasonlításban is a legmagasabbak közé tartozott.

Egyhordónyi nyersolaj termelési költsége 1979-ben Irakban 1 dollár alatt mozgott az USA-beli 10, az északi-tengeri 5 és a szaúd-arábiai 2,5 dollárral szemben. A kutak átlaghozama szintén Irakban volt a legmagasabb, nem is beszélve arról, hogy az ottani olaj jó minőségű és alig igényel finomítást. Csak le kell szúrni egy botot a sivatagban, és már fel is tör az olaj, amely mehet egyenest az autó tankjába - jellemezték annak idején némi túlzással az iraki fekete aranyat.

Ezek azok az adatok, amelyek beindítják az olajmultik fantáziáját, hiszen Irakban 1979 óta nem vagy csak alig fedeztek fel új mezőket. A jelenleg ismert 87 iraki mezőből is mindössze 22 működik, és az ország jelentős részén nem végeztek kutatásokat. Egyes tanulmányok szerint a még feltáratlan tartalék az ismert készletek több mint duplája lehet, ami azt jelentené, hogy az iraki kőolajvagyon a szaúdival lenne egyenértékű. A fejlett országokat tömörítő Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy véli, ha Irak 2030-ig évi 4,9 százalékkal lenne képes bővíteni a termelését, akkor a globális kínálat lépést tarthatna a növekvő kereslettel.

Az iraki olajtengerről szőtt álmokat leginkább az ország politikai helyzete foszlathatja szerte. A bagdadi parlament évek óta képtelen elfogadni az olajtörvényt, mert a három nagy közösség - a többségi síiták, a szunniták és a kurdok - nem tudnak megállapodni a jövedelmek elosztásáról. Az ismert mezők főként a kurdok lakta északon és a síita délen találhatók. Ráadásul a kurd regionális kormányzat ragaszkodik hozzá, hogy az új fúrásokra és termelésre saját jogon is köthessen megállapodásokat, amit a bagdadi kormány elutasít. A kurdok mindenesetre nem tétováztak: már több szerződést is aláírtak, igaz, nem a központi kormánnyal szembekerülni nem akaró nagy olajcégekkel, hanem olyan kisebb társaságokkal, mint például a norvég DNO, a kanadai K Petroleum, a dallasi Hunt Oil vagy a magyar Mol. A magyar vállalat például 100 százalékos részesedéssel rendelkezik a feltárás előtt álló, 889 négyzetkilométeres Akri-Bijeel mezőn.

KERESZTES IMRE

Nemzetközi gazdaság

Visszajárók

A mai Isztambul területén született, örmény származású üzletember, a brit-holland Royal Dutch Shell létrejötténél is...

Videó: így örülnek az ausztrál állatok az esőnek

Videó: így örülnek az ausztrál állatok az esőnek

Kinevezték a női kézilabda-válogatott új kapitányait

Kinevezték a női kézilabda-válogatott új kapitányait

Tovább dagad Palkovics minisztériuma

Tovább dagad Palkovics minisztériuma

Lopott traktor fogtak a határon

Lopott traktor fogtak a határon

Rálőttek egy szenegáli származású német parlamenti képviselő irodájára Halléban

Rálőttek egy szenegáli származású német parlamenti képviselő irodájára Halléban

„Neked és nekem már régóta szexuális kapcsolatban kellene lennünk”

„Neked és nekem már régóta szexuális kapcsolatban kellene lennünk”