Elkeseredett viták folytak Genfben az agrártámogatások, illetve az ipari importvámok enyhítéséről a fejlett és a fejlődő országok között. A fejlődők egymás közt sem tudtak megállapodni.

Csökkentik agrártámogatásaikat a fejlett ipari országok, és ezzel megnyitják piacukat a szegényebb államok termelői előtt, cserébe a fejlődők leviszik az ipari termékek vámját; a világkereskedelem akár évi 200 milliárd dollárral is bővül, a gazdasági növekedés lendületet kap, és talán még a terrorizmus utánpótlásbázisa is apad az életfeltételek javulásával. Papíron szépen hangzanak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2001 novemberében, a katari fővárosban indított dohai tárgyalási fordulójának céljai, ám elérésükhöz a múlt héten kezdődött és erre a hétre, lapzártánk utánra áthúzódott genfi válságtanácskozáson is alig kerültek közelebb.

Márpedig most hosszabb időre lelassulhatnak a tárgyalások. Az ősszel finisébe fordul az amerikai elnökválasztási kampány, és mire a Fehér Ház jövő januárban hivatalba lépő új ura kialakítja kereskedelempolitikáját, további hónapok telhetnek el. Washington álláspontja ráadásul keményebbé válhat, ha a protekcionizmusra hajló demokrata Barack Obama győz. Jövőre megújul az Európai Bizottság is, ami az EU-ban lassíthatja le a döntéshozatalt, a fejlődő országok csoportjának egyik vezetőjénél, Indiában pedig parlamenti választás akaszthatja meg az ügymenetet. Nem újdonság az üresjárat a valószínűleg az előző, 1986-2004 közötti uruguayi fordulónál is hosszabbra nyúló alkufolyamatban. A mostani előtt legutóbb 2006 júliusában sikerült érdemi megbeszéléseket tartani - és azok sem vezettek sehova.

Látszatra jól indult pedig a mostani egyeztetés. Nyitányként az EU azt ajánlotta, a két éve vállalt 54-gyel szemben 60 százalékkal csökkenti agrárvámjait (a mértéket ugyanakkor több uniós tagállam, köztük Írország, Franciaország és Magyarország is elfogadhatatlannak találta, és hivatalosan is tiltakozott Brüsszelnél). Lépett az USA is, amely a korábbi 16,4 milliárd dollárral szemben kész évi 15 milliárdra mérsékelni az agrártermelőinek nyújtott támogatások plafonját, ami most elvileg 48,2 milliárd dollár. Az EU és az USA agrártámogatásait és piacvédelmét eléjük állított akadálynak tekintő fejlődő országok viszont keveslik az engedményt.

Az USA és az EU is kevésnek tartja viszont az ellentételezést. Ezt három tucat, az amerikai agrárállamokat képviselő washingtoni törvényhozó nyílt levélben is nyomatékosította, és az EU soros elnöki tisztét ellátó Franciaország államfője, Nicolas Sarkozy is tudatta: elfogadhatatlan számára az egyezség, ha a fejlődők nem nyitják szélesebbre a kaput az ipari termékek és szolgáltatások előtt. Engedmények e téren is születtek, a vita a mértékről folyik. Brazília például felajánlotta, hogy 35-ről 22 százalékra mérsékli az autók vámját, de az EU még ezt is sokallja. A fejlődők viszont - Brazíliával, Dél-Afrikával és Indiával az élen - azzal érvelnek, hogy kialakulóban lévő iparukra súlyos csapást mérne, ha tovább gyengítenék az amerikai, európai és kínai termékek előtti védelmet. Vasárnap felcsillant az esély a megegyezésre, amikor a kompromisszumkereső Pascal Lamy WTO-vezérigazgató azt ajánlotta: az USA 14,5 milliárd dolláros limitet határozzon meg, az EU 80 százalékot faragjon agrárvámjaiból, cserében a fejlődők korlátozott, de átfogó ipari vámcsökkentéséért. Az alkut viszont ezúttal Kína és India fenyegette, amelyek bizonyos agrártermékeiket külön védelemben részesítenék. Ez viszont egy sor kisebb ázsiai termelő ország érdekeit is sérti. A tárgyalások középpontjába így a korábbi Észak-Dél vita helyébe lassanként az ellentétes érdekű fejlődő országok nézeteltérései kerülnek.

Egyedi konfliktusok is kuszálják az erővonalakat. A legsúlyosabb az EU banánimportrendszere, amely másfél évtizede meghatározója és egyik fő kerékkötője a WTO-tárgyalásoknak. Az ázsiai, csendes-óceáni és karib-tengeri országok csoportjának (ACP) - amelyben elsősorban volt francia gyarmatok találhatók - az unió vámmentes kvótát nyújt, míg a Latin-Amerikából származó déligyümölcsre tonnánként 176 eurós tarifát vet ki. Genfben vasárnap az EU kereskedelmi biztosa, Peter Mandelson és Latin-Amerika képviselői végül megállapodtak, hogy az unió - mely korábban azt ajánlotta, 2009-ig 148 euróra viszi le a vámot - 2016-ig 114 euróra csökkenti a tarifát. A piacvesztéstől tartó ACP-országok nevében fellépő Kamerun azonban ezt elfogadhatatlannak találta, így Genfben nemcsak az EU kényszerült alkudozni a termelőkkel, hanem azok is egymással. A világ legnagyobb banánexportőre, Ecuador által vezetett latin-amerikai csoport egyébként eredetileg 100 euró közeli vámot akart elérni. Ebben támogatja az USA is, amely nem számottevő termelő, de cégei - a Chiquita, a Del Monte és a Dole - tartják kezükben a kereskedelmet.

Az afrikai országok eközben az USA gyapottermelőinek nyújtott támogatásokat szeretnék lejjebb alkudni, a követelésük a szubvenciók 82 százalékos lefaragása. Washington évi 2-4 milliárd dollárral segíti 25 ezer gyapotfarmerét, akik termelésük négyötödét exportálják, ezzel a világpiac 40 százalékát uralják, és a szubvenciókat élvezve lenyomják az árakat. Az agrártárgyalásokon az EU az élelmiszerek elnevezéseiben rögzült származási hely - mint például pármai sonka vagy rokfort (roquefort) sajt - globális védelmét szeretné elérni, erre azonban kevés az esélye. Az USA, valamint Argentína és Ausztrália legfeljebb információs adatbázis létrehozását támogatja, és azt is kizárólag égetett szeszekre és borokra. A fejlődő országok azt akarják kipasszírozni, hogy az USA és az EU gyógyszergyárai tüntessék fel, milyen tőlük származó egzotikus forrásokat - növényeket és tradicionális tudást - használtak fel szabadalmi eljárásba bevont készítményeikhez, és ehhez kérjenek előzetesen engedélyt.

Az érdekek szövevénye annak ellenére fenyegette a sikert, hogy Genfbe nem a WTO összes tagállamának képviselőit hívták meg, csak a legfontosabb három tucatét. A kritikus megbeszélésekre pedig ezt a kört is tovább szűkítették: a legkeményebb alkukban az EU és az USA mellett Ausztrália, Brazília, India, Japán és Kína vett részt. Ez lenne az a grémium, amelynek egyes vélemények szerint az érintett országok megváltozott világgazdasági súlya miatt - szintén Oroszországgal kiegészülve - az USA, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada alkotta G8-csoport helyére kellene lépnie.

NAGY GÁBOR

Nemzetközi gazdaság

Ukrán belépő

A Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) májusban csatlakozott Ukrajna teljes integrációjához további törvények...

Bemutatjuk Putyin háttéremberét, akitől Habony Árpád is tanult

Bemutatjuk Putyin háttéremberét, akitől Habony Árpád is tanult

Gazdát keresnek a világ legrosszabb macskájának

Gazdát keresnek a világ legrosszabb macskájának

Spiegel: Még nem zárják ki a Fideszt az Európai Néppártból

Spiegel: Még nem zárják ki a Fideszt az Európai Néppártból

Valódi olvasztótégely Európa kulturális fővárosa és nincs is messze

Valódi olvasztótégely Európa kulturális fővárosa és nincs is messze

Bezártak egy "kutyagyárat" Madridban

Bezártak egy "kutyagyárat" Madridban

Nincs magyar érintettje a koronavírusnak

Nincs magyar érintettje a koronavírusnak