Nehéz lesz vevőt találni a privatizáció előtt álló európai légitársaságokra. Mindegyikük veszteséges és súlyosan eladósodott, kilátásaik pedig - különösen az emelkedő üzemanyagárak miatt - nem túl biztatóak.

Egyre kevesebb európai nemzeti légitársaság van még állami kézben, de azok többségétől is mintha szabadulni akarnának a kormányok. A mind súlyosabb helyzetben lévő nemzeti légitársaságok közül az osztrák AUA, az olasz Alitalia, a cseh CSA, a szerb JAT és a lengyel LOT privatizációja is napirenden van. A sok helyen stratégiai fontosságúnak tartott állami tulajdon eladásakor esetenként felmerül, hogy a nemzeti befolyás megőrzésére bizonyos hányad hazai befektetők tulajdonába kerüljön, ami tovább rontja a költségcsökkentő intézkedések ellenére is veszteséges, eladósodott légitársaságok vonzerejét.

Az osztrák légitársaság eladásáról a múlt héten döntött váratlan gyorsasággal a kormányzásának utolsó napjait élő, a szeptemberi előrehozott választásokra készülő bécsi kabinet. Az AUA 42,75 százalékos állami tulajdonrészét birtokló osztrák vagyonügynökség (ÖIAG) augusztus 24-éig várja az érdeklődők jelentkezését, s a 46,45 százalékban tőzsdén forgó társaság eladását az év végéig szeretné lezárni. A 157 millió euróra tartott állami pakett eladása nem lesz könnyű. Az indulatoktól sem mentes kormányülésen a koalíciós pártok kikötötték, hogy az AUA-ból, a Lauda Airből és az Austrian Arrowsból álló vállalatcsoport 25 százalék plusz egy darabos részvényhányada maradjon osztrák kézben, vevőként pedig elsősorban stratégiai befektetőt, tőkeerős légitársaságot tudnak elképzelni. A részvényesek közt most is vannak osztrákok: 7,25 százalékot két pénzintézet, a Raiffeisen és a Bank Austria, valamint a Wiener Stadtische biztosító birtokol, 3,55 százalék pedig a dolgozóké.

Tőkeerős külföldi befektető nélkül az AUA gépei aligha maradhatnának sokáig levegőben. A cég pénzügyi helyzete olyannyira ingatag, hogy közel száz gépből (Airbus, Boeing, Bombardier, Canadair Jet) álló flottájának a felét jövőre el kellene adnia, a tavaly ideiglenesen leállított tengerentúli járatokat sem tudná újra működtetni, és szükség lenne a 8 ezres létszám lefaragására is. Az interkontinentális járatok egy részének törlése után elsősorban a kelet-európai célpontokban erős AUA vergődése évek óta tart, újabban - a világ összes légitársaságához hasonlóan - a kerozindrágulás nehezíti a helyzetét (az üzemanyag 74 százalékkal kerül többe a cégnek, mint egy évvel korábban). Az AUA 48,7 millió eurós veszteséggel zárta az első fél évet, az esztendő egészére pedig 90 milliós veszteséget jeleznek.

Bécsben arra számítanak, hogy a német Lufthansa lesz a befutó, bár az érdeklődők között állítólag ott van a francia-holland Air France-KLM, az orosz Aeroflot, a török Turkish Airlines, sőt a kínai Air China is. Meglepte az osztrák közvéleményt, hogy vételi szándékot jelentett be az osztrák gazdasági kamara is, melynek elnöke, Christoph Leitl szerint Ausztria gazdaságának érdeke a nemzeti légitársaság fennmaradása. Az AUA állítólag a Lufthansát látná a legszívesebben, és olyan fúzióban gondolkodik, mint amilyenre 2005-ben a német és a svájci cég között került sor: a Swiss megtarthatta a nevét és - legalábbis látszólag - nemzeti légitársaság jellegét. A Lufthansa kész is a tárgyalásra, különösen az AUA balkáni és kelet-európai viszonylatai vonzóak számára, ám egyelőre kivár.

Nehezíti az eladást, hogy az új tulajdonosnak számolnia kell a Mohamed Bin Issa Al Jaber, osztrák állampolgárságú szaúdi üzletember által indított perrel is. Al Jaber ugyanis 150 millió eurót követel azért, mert tavasszal meghiúsult a beszállása az AUA-ba, miután szerinte a valóságosnál szebb képet festettek neki a légitársaságról (HVG, 2008. március 29.).

A fennmaradás a tétje a csőd szélén álló olasz Alitalia évek óta húzódó privatizációjának is. Az áprilisi választások után hatalomra került Silvio Berlusconi kormánya meghiúsította az elődje által tető alá hozott megállapodást az Air France-KLM párossal a 49,9 százalékos állami részesedés eladásáról, ám az Alitalia bajaira máig nem talált megoldást. Berlusconi elképzelése, hogy az olasz nemzeti légitársaság hazai tulajdonban maradjon, egyelőre csak terv. Eközben a veszteséges Alitalia életben tartására 300 millió euró támogatást nyújtott, ami miatt az EU máris vizsgálatot indított.

A Berlusconi-kormány mozgásterét szűkíti, hogy a légitársaság rendbetételére felkért Banca Intesa pénzintézet az Air France-KLM-nél is radikálisabb - a 11 ezer fős létszám 5 ezres csökkentését tartalmazó - tervvel állt elő. Berlusconi is elismerte a létszámleépítés elkerülhetetlenségét, és elárulta, hogy kormánya egy - meg nem nevezett - nagy külföldi céggel tárgyal az Alitaliáról. Az Il Sole 24 Ore gazdasági napilap tudni vélte, hogy Bécshez hasonlóan Róma legújabb kiszemeltje is a Lufthansa, amit a németek úgy kommentáltak, nem áll szándékukban ajánlatot tenni, de figyelik a fejleményeket. Pénzük mindenesetre lenne mindkét társaságra, 2008-ra a cég 1,5 milliárd euró profitot vár. A Berlusconi egyik testvérének tulajdonában lévő Il Giornale napilap ennek ellenére ismét felvetette az Alitaliánál jóval kisebb olasz Air One légitársasággal való esetleges fúziót, azt állítva, a Banca Intesa hazai befektetők bevonásával 1 milliárd eurós mentőcsomagot készít elő.

Az 1990-es évek elejére az Air France-szal egyszer már pórul járt jobbközép prágai kormány is újból eladásra kínálja a CSA légitársaságot. Reményei szerint a nagy európai légitársaságok mindegyike jelentkezik a még ősszel kiírandó tenderre, de várható az Aeroflot, valamint kínai és dél-koreai érdeklődő is. Prága a legszívesebben a Lufthansa, a British Airways és az Air France-KLM trióból választana, de mivel a brit társaság a napokban állapodott meg a spanyol Iberiával való összefonódásról (HVG, 2008. augusztus 9.), majd együttműködésük a múlt héten az American Airlinesszal bővült, Londonra aligha számíthat. Iparági szakértők szerint Prága kissé meg is késett az eladással, a tavaly még nyereséges CSA az idén ugyanis valószínűleg szintén veszteséges lesz. Hiába nőtt utasforgalma, a magas üzemanyagárak miatt az első négy hónapot 18 millió euró ráfizetéssel zárta. Reménykeltő viszont, hogy 2007 is hasonlóan indult, és mégis nyereséggel végződött, igaz, ebben nagy szerepet játszott, hogy a cég 30 millió euróért több ingatlant értékesített, és repülőinek egy részétől is megvált.

Nem lesz sokkal könnyebb a szerb JAT légitársaság privatizációja sem. Belgrád szeptemberre írta ki a tendert a légitársaság 75 százalékos állami részesedésére. A 150 millió eurós remélt vételár szakértők szerint nem igazán reális, mert bár könyv szerinti értéke nagyjából ennyi, az 1700 alkalmazottat foglalkoztató JAT adóssága 247 millió euró. A lehetséges vevők között egyelőre az Aeroflotot, az izlandi Icelandair nemzeti légitársaságot és az Air Indiát emlegetik.

Lengyelországban előkészítés alatt áll a 68 százalékban állami, az év eleje óta 40 millió eurónyi veszteséget felhalmozott - és a tavalyi nyereség után az idén 80 milliós ráfizetéssel számoló - LOT privatizációja. A tervek szerint a cég privatizációjáról szóló törvény őszre készül el, de úgy hírlik, Varsóban még nem dőlt el, hogy tőzsdén keresztül értékesítik vagy stratégiai befektetőnek adják el a nemzeti légitársaságot.

Nemzetközi gazdaság

Fapados bajok

Az első fél évben nekilódult üzemanyagárak, az európai gazdaságot fenyegető recesszió padlóra küldte a kontinens...

Mínusz 9 fokig is lehűlhet a levegő jövő héten

Mínusz 9 fokig is lehűlhet a levegő jövő héten

Hatvanéves lett Apa, aki 21-szer járt a világ tetején

Hatvanéves lett Apa, aki 21-szer járt a világ tetején

Százmilliárdok hiányoznak az államháztartásból, pedig nem kellene így lennie

Százmilliárdok hiányoznak az államháztartásból, pedig nem kellene így lennie

Hatalmas felháborodást váltott ki egy bungee jumpingozó sertés

Hatalmas felháborodást váltott ki egy bungee jumpingozó sertés

Minden kilencedik magyar háztartás bajban van a rezsiszámlákkal

Minden kilencedik magyar háztartás bajban van a rezsiszámlákkal

Baleset és torlódás az M7-esen a főváros előtt

Baleset és torlódás az M7-esen a főváros előtt