Olajtermelő nagyhatalom lehet Kanada a fekete aranyat rejtő homok révén, amelynek kinyerése a környezetvédők szerint súlyos szennyezéssel jár.

HVG
Megkongatta a vészharangot a WWF nemzetközi környezetvédelmi szervezet, amikor a napokban kiadott jelentésében úgy vélte: Kanada akár környezeti katasztrófa árán is kész olajhatalommá válni. A WWF a Kanada nyugati tartományában, Albertában hatalmas homokmezőkben rejlő, úgynevezett nem konvencionális kőolaj kinyerésének a veszélyére figyelmeztet. A ragacsos bitumenként a felszíni földréteg alatt található energiahordozónak már a kitermeléséhez erdőket kell kiirtani és a tajgán őshonos állatok környezetét megbolygatni, a szállíthatóvá tételhez rengeteg vízre van szükség, a finomítás során pedig nagy mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe, tovább növelve az üvegházhatást.

A lehetőséget viszont csábítóvá tette az olaj drágulása, a kanadai homokból ugyanis 50 USA-dolláros hordónkénti ár fölött már profittal nyerhető ki a fekete arany. A 140 ezer négyzetkilométeres, másfél magyarországnyi kanadai olajhomokmezőkben a becslések szerint 1700 milliárd hordó nehézolaj rejlik, amiből a jelenlegi technológiai feltételekkel és megtérülési mutatókkal 174 milliárdnyi termelhető ki. A hagyományos olajból becsült csaknem 5 milliárd hordós készlettel együtt így Kanada Szaúd-Arábia mögött a világon a második legnagyobb tartalékkal rendelkező ország. Emellett az USA legjelentősebb szállítója, a déli szomszéd olajimportjának az ötödét adja.

Már az indiánok is használták hajóik szigetelésére a fedőréteg alól származó ragacsos bitument, de az iparszerű kitermelés csak 1967-ben kezdődött Albertában, majd 1978-ban a Syncrude konzorcium megnyitotta olajhomokbányáját, amely még ma is a világ legnagyobb ilyen létesítménye. A lendületet nemcsak az olaj gyors drágulása növelte, hanem az is, hogy a brit-holland Royal Dutch Shell leányvállalata, a Shell Canada 2003-ban a legnagyobb tartalékot rejtő, Athabasca folyó menti régióban a korábbinál hatékonyabb technológiával megkezdte a feltárást.

A nehézolajjal átitatott - a folyók medréből származóhoz hasonló állagú - fekete masszát, a felszíni homokréteg eltávolítása után, külszíni bányászattal fejtik: óriási markológépek lapátolják az olajhomokot a gigantikus, két emelet magasságú abroncsokon mozgó, 400 tonna teherbírású billencsekbe. A keletkező gödör 10-60 méter mély, amit a környezetvédelmi előírásokat követve az olajcégek feltöltenek, majd facsemeték millióit telepítik. A környezeti mérleget viszont rontja, hogy a homokban rejlő nehézolaj kinyeréséhez használt víz jó részét hatalmas, mérgező anyagokat tartalmazó ülepítőtavakban tárolják.

A félmillió embert foglalkoztató kanadai olajiparba tavaly 49 milliárd kanadai dollár befektetés áramlott, és a kitermelésben részt vevő cégektől 24 milliárdos bevétele származott az albertai tartományi, illetve az ottawai szövetségi kormánynak - részletezték a HVG-nek a Shell Canada Calgaryban található központjában. A torontói tőzsdén jegyzett vállalatok összértékének negyedét adják az olajcégek, és a fekete arany jelenti a kanadai export 12, illetve a kereskedelmi többlet 92 százalékát. A kitermelés 2004-ben lépte át a napi 1 millió hordót, tavaly 1,2 millió volt, és a várakozások szerint 2020-ra eléri a 4,47 milliót. Ezzel Kanada Szaúd-Arábia mögött a világ második legnagyobb kitermelőjévé lépne elő.

A növekedés mögött a kanadai erőfeszítések mellett a külföldi olajcégek érdeklődése áll: az Alberta keleti részén aktív Syncrude-ban jelen van a világ legnagyobb olajtársasága, az amerikai Exxon Mobil, és a Husky Energyvel kötött megállapodása révén visszatér a brit BP is. Edmonton közelében kitermelési koncessziót vásárolt a norvég StatoilHydro, a kapuknál áll India, és a múlt héten az olajhomok kínálta lehetőséget mérte fel kanadai útján a világ két leggazdagabb embere, a Microsoft-alapító Bill Gates és a szuperbefektető Warren Buffett is.

A 21. századi olajláz központja a mezőkhöz legközelebbi Fort McMurry, amely álmos kisvárosból lett nyüzsgő ipari központ, ahová a világ minden részéről vonzza a munkavállalókat a kiváló kereseti lehetőség. Hasznot húz a konjunktúrából az olajipar kanadai központja, Calgary, ahol az idei energetikai szakmai konferenciára 97 országból 62 ezer résztvevő érkezett - büszkélkedett a HVG tudósítójának Bruce Graham, a város gazdaságfejlesztési bizottságának elnöke, aki maga is Kanada keleti feléből települt át a pezsgő nyugatra. A másfél évtized alatt 500 ezresről 1,2 milliósra hízott városban állítólag Dubai és Peking után a világon a legtöbb toronydaru építi az új felhőkarcolókat, és az olajból származó pénz bőségét nem csupán a nagyszabású építkezések jelzik, hanem az is, hogy az Európából Calgaryval elsőként közvetlen kapcsolatot teremtő német Lufthansa járatain könnyedén értékesítik az első osztály és a business class jegyeit is.

NAGY GÁBOR / CALGARY

Brexit: módosításokkal szavazta meg a Lordok Háza a kilépés törvénytervezetét

Brexit: módosításokkal szavazta meg a Lordok Háza a kilépés törvénytervezetét

FAZ: Egyelőre nem zárnák ki a Fideszt az Európai Néppártból

FAZ: Egyelőre nem zárnák ki a Fideszt az Európai Néppártból

Szeretettel Brüsszelből: Törpapa, a tankelhárító

Szeretettel Brüsszelből: Törpapa, a tankelhárító

Igazi biztonságot szeretne? iPhone-jával védheti Google-fiókját

Igazi biztonságot szeretne? iPhone-jával védheti Google-fiókját

A szaúdi koronaherceg hekkelhette meg a világ egyik leggazdagabb emberének a telefonját

A szaúdi koronaherceg hekkelhette meg a világ egyik leggazdagabb emberének a telefonját

Csontokat találtak a Városháza udvarán

Csontokat találtak a Városháza udvarán