Napi százmillió dollárt veszített az ukrán tranzitstopon az orosz Gazprom, amely a nemzetközi válság és az energiahordozók áresése miatt amúgy is súlyos bevételcsökkenéssel kénytelen számolni.

Visszafogja idei fejlesztéseit a Gazprom orosz gázipari óriás, pedig több mint ezermilliárd rubelt szánt 2009-re ilyen célokra. Igazgatótanácsa (it) azonban 920 milliárdra (csaknem 30 milliárd dollár) kurtította a keretet, amiből 700 milliárdot nagyberuházásokra, például gázvezetékekre és lelőhelyek kiaknázására fordítanának. Alekszej Miller vezérigazgató nemrég kilátásba helyezte, hogy bizonyos programokba külső partnereket is bevonnak, és a több mint felerészben tulajdonos állam segítségére is számítanak. Méghozzá nem is kevésre. A Vedomosztyi moszkvai üzleti napilap nemrég arról számolt be, hogy a társaság egyebek közt 150 milliárd rubeles (közel 5 milliárd dolláros) kedvezményes hitelt kér, a gazdasági tárca azonban úgy véli, a Gazprom elég stabil ahhoz, hogy beruházásainak költségeit saját erőből, az esetleges hiányt pedig piaci kölcsönből fedezze. Alekszandr Stok, a 2K Audit moszkvai üzleti tanácsadó társaság osztályvezetője ugyanakkor biztos abban, hogy az állam kisegíti a Gazpromot. „Ez elkerülhetetlen, mert a cég túl sok költséges projektbe vágott bele” – mondta a HVG-nek a szakértő, aki úgy látja, hosszú távon nincsenek veszélyben a világ legnagyobb gáztársaságának piaci pozíciói.

Pedig a számok igencsak sovány esztendőt ígérnek a 436 ezer főt foglalkoztató gázgigásznak. Idei költségvetése 3740 milliárd rubel bevétellel és 3800 milliárdos kiadással, a deficit fedezésére pedig 90 milliárdos hitelfelvétellel számol. Eközben a cég honlapján közölt adatok 25 milliárd, laphírek viszont 40–50 milliárd dolláros adósságról szólnak, és becslések szerint ebből 5,5 milliárdot, mások szerint kétszer ennyit még az idén kell törleszteni.

A nemzetközi szabványoknak megfelelően készített pénzügyi jelentése alapján a legnagyobb oroszországi vállalat 2007-ben csaknem 2400 milliárd rubelt kasszírozott, tavaly pedig közel 4 ezermilliárdot. Az idén viszont jelentős csökkenés várható, ahogy a 2007-ben még 658 milliárd rubeles, tavaly pedig rekordokat döntögető – csak az első fél évben 610 milliárdhoz közelítő – tiszta profit is valószínűleg jó ideig a múlté marad. Idei büdzséjében a Gazprom eleve azzal számol, hogy az európai eladásokból származó bevétele 30 százalékkal visszaesik, és a gáz éves átlagban ezer köbméterenként 280 dollárba kerül a tavalyi 400 után. Feltéve, hogy a gázárat meghatározó kőolaj ára hordónként 50 dollár, az amerikai valuta árfolyama pedig 31,9 rubel lesz. A terv azonban már most összeomlani látszik, az olajért ma 40 dollár körül adnak, az orosz valuta leértékelődése pedig féktelennek látszik. A múlt héten máris minden korábbinál többet, 32 rubelt kellett fizetni a dollárért, és a prognózisok akár az 50 rubelt is elérő árfolyammal számolnak, miközben az olaj árát tartósan 30 dollár körül várják.

A nemzetközi pénzügyi válság, az orosz tőzsde összeomlása és általában a gazdaság visszaesése felmorzsolta a Gazprom pénzügyi hátterének egy részét is. Miközben tavaly májusban a cég 350 milliárd dollárhoz közelítő kapitalizációjával az amerikai Exxon Mobile és a kínai Petro China mögött a világ harmadik legnagyobb gazdasági társasága volt, mára a 35. helyre csúszott vissza, és most száz rubel körüli árfolyamon jegyzett részvényeinek összértéke alig haladja meg a 80 milliárd dollárt. Stok azonban csak ideiglenes bajokat lát, szerinte „az év végére javul a helyzet a nemzetközi pénzpiacokon, növekedésnek indul az olaj ára, a Gazprom pedig fokozatosan visszanyeri, amit elveszített”.

Az egykori gázipari minisztériumból 1989-ben létrejött holdingban – amely csaknem 30 ezer milliárd köbméternyi gáztartalék, azaz a Föld készleteinek 17 százaléka fölött rendelkezik és a világ kitermelésének ötödét adja – 2004-ben az állam többségi tulajdont szerzett, 50 százalék plusz egy részvényt. A cég a Kreml számára mintatársaság, ám leginkább olyan szocialista nagyvállalatra emlékeztet, amely a korszellemnek megfelelően multinacionális polippá nőtte ki magát. Nemcsak 32 országba exportál gázt, hanem ötven állam legalább száz cégében – odahaza ennél is több társaságban – van érdekeltsége. Teljes légiflottát üzemeltet, médiacsoportjába tartozik egyebek közt az NTV tévétársaság, az Eho Moszkvi rádióadó és az Izvesztyija napilap, többségi tulajdonosa az UEFA-kupa-győztes szentpétervári Zenit labdarúgóklubnak, és fő szponzora a német Schalke 04 csapatának.

A Gazprom elsősorban azért fontos Moszkvának, mert meghatározó piaci szereplő Európában, ahol csaknem monopolhelyzetet élvez, és így az orosz geopolitikai célok megvalósításának gazdasági eszköze. Gyakorlatilag kormányszinten dől el, hogy melyik ország mennyiért kap orosz gázt. Minden bizonnyal ezért is kezelik üzleti titokként az árakat, amelyekről többnyire csak hozzávetőleges adatok kerülnek nyilvánosságra. A Moszkvával jó viszonyban lévő Belarusz például nemrég engedményt tudott elérni, így a tavalyi ezer köbméterenkénti 128 dollárnál drágábban, de a tervezett 200-nál olcsóbban kapja a gázt. Ennek fejében a Gazprom érdekeltséget szerezhetett a helyi gázszállítóban. Örményország is azért juthatott tavaly 154 dollár körüli áron gázhoz, mert a Gazprom növelhette részesedését ottani partnercégében. A Nyezaviszimaja Gazeta című moszkvai napilap szerint a ma már piaci árat fizető balti államok is hasonlóképpen kerülték el a hirtelen áremelkedést. Az Oroszországgal kifejezetten rossz viszonyban lévő Grúzia már tavaly 280 dollárt fizetett, igaz, a Gazprom előszeretettel hangsúlyozza: még az augusztusi, dél-oszétiai háború alatt sem álltak le a szállítások.

A gázóriás és a kormány kapcsolata nem lehetne ilyen szoros, ha nem teremtették volna meg hozzá a személyi feltételeket. Az it-ben nemcsak az elnöki posztot tölti be miniszterelnök-helyettes (az államfővé előrelépett Dmitrij Medvegyev helyét tavaly Viktor Zubkov volt kormányfő vette át), hanem két miniszter is ül a testületben, és a cég többi vezetője közt is bőven akadnak Vlagyimir Putyin miniszterelnökhöz közel állók. Millerrel például még abból az időből ismerik egymást, amikor Putyin a szentpétervári városvezetésben dolgozott. További nyolc, a Néva-parti városhoz köthető tagja is van a cég operatív irányítását végző 17 fős igazgatóságnak – ketten a KGB-ben is kollégái voltak Putyinnak.

POÓR CSABA / MOSZKVA

A magánrepülők piacán is a nagy hatótávolság a sláger

A magánrepülők piacán is a nagy hatótávolság a sláger

Tornádó söpör végig Amerikán, több tízezer háztartásban nincs áram

Tornádó söpör végig Amerikán, több tízezer háztartásban nincs áram

A IV. kerületben is marad az ellenzéki polgármester

A IV. kerületben is marad az ellenzéki polgármester

5200 éves sírrendszert tártak fel Németországban

5200 éves sírrendszert tártak fel Németországban

Több autó ütközött az M5-ösön, hatalmas a dugó

Több autó ütközött az M5-ösön, hatalmas a dugó

Székesfehérváron veszélyes a levegő minősége a szmogtól

Székesfehérváron veszélyes a levegő minősége a szmogtól