Tovább mélyítheti a válságot a protekcionizmus megerősödése a költségvetési élénkítő injekciókkal, bankmentésekkel, iparági támogatásokkal és piacvédő intézkedésekkel kuszábbá tett világgazdaságban.

HVG
Európa nyugati része a keletivel, az új EU-tagok a régiekkel, az amerikaiak az európaiakkal, a fejlett országok a fejlődőkkel kerülhetnek szembe, és szétzilálódhatnak a globalizáció során kiépült kapcsolatok, ha mindenféle összehangolás nélkül folytatódik a világgazdasági válság kezelése – figyelmeztetnek mind hangosabban elemzők. A krízist enyhítő intézkedések kavalkádjában ugyanis csak egyvalami tűnik biztosnak: mindenki a saját országára, saját bankjaira és vállalataira, saját fogyasztóira és munkavállalóira gondol, ami előrevetíti a visszaesést elmélyítő protekcionizmus felerősödésének a veszélyét. Érzi ezt a hét vezető ipari ország – az USA, Japán, Német-, Francia- és Olaszország, Nagy-Britannia és Kanada – csoportja, amelynek pénzügyminiszterei szombaton Rómában megígérték a piacvédelmi intézkedések kordában tartását.

Az EU március 1-jén rendkívüli csúcstalálkozót is tart az eufemisztikusan gazdasági nacionalizmusnak hívott önérdek-érvényesítés feléledéséről. A lépést az unió soros elnöki tisztét betöltő Csehország kormányfője, Mirek Topolánek kezdeményezte – de Berlinben és Párizsban is támogatták –, akit felpaprikázott a francia államfő. Nicolas Sarkozy ugyanis a 6 milliárd eurós autógyármentő hitelért cserébe azt kérte, hogy a Renault és a PSA Peugeot Citroen Franciaországban ne zárjon be gyárat, egy televíziós interjújában pedig megjegyezte: a legjobb az lenne, ha Csehországból is hazatérnének. Felháborodott Robert Fico szlovák miniszterelnök is, aki az országban jelen lévő Gaz de France közszolgáltató kitessékelésével példálózott arra az esetre, ha a PSA nagyszombati (Trnava) gyártóüzeme felszámolására vetemedne. Magyarországon pedig Gyurcsány Ferenc kormányfő beszélt egyelőre körvonalazatlan patrióta gazdaságpolitikáról.

HVG
Kutyaszorítóba került Gordon Brown brit miniszterelnök is, aki – úgy is, mint a piacvédelmi lavina elkerülésére tavaly novemberben ígéretet tett húsz legnagyobb fejlett és fejlődő ország április 2-ai londoni csúcsértekezletének házigazdája – a protekcionizmus ádáz ellenfeleként viselkedik. Odahaza viszont nemcsak a szakszervezetek, de a Munkáspárt egyes képviselői részéről is egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy piacvédő intézkedéseket hozzon. A brit kormány összesen 500 milliárd fontos mentőcsomaggal segítette a bajba jutott bankszektort, amely azóta – a nem titkolt elvárásoknak megfelelően – a hazai hitelezést preferálja. Az olcsóbb olasz és portugál munkaerő ellen egy olajfinomító építkezésén – majd országszerte elszórtan – vadsztrájkokkal tiltakozók pedig két évvel ezelőtt, a miniszterelnöki székbe kerülésekor mondott szavait olvassák Brown fejére, amikor arról beszélt, hogy a brit dolgozóknak brit munkahelyeket teremt.

A válság leküzdésére kidolgozott németországi intézkedések másokkal, például a franciával összevetve kevéssé protekcionizmusgyanúsak. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy Németország tavaly is világbajnok volt – már ami az exportpiacon elért eredményeket illeti. A szövetségi statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint 2008-ban 1295 milliárd dollár volt a német gazdaság kivitele, megelőzve Kínát (1218 milliárd dollár) és az Egyesült Államokat (1162 milliárd dollár). Vagyis egyetlen gazdaság sem függ annyira a piacok szabad hozzáférhetőségétől, mint a német.

Az importot tűnik ösztönözni a berlini kormány által kidolgozott konjunktúracsomag (HVG, 2009. január 17.) azon eleme is, amely 1,5 milliárd eurót szán a 9 évesnél idősebb autók bezúzásának és helyettük új kocsi vásárlásának ösztönzésére. A roncstelepen leadott kocsiért, amennyiben újat vesznek, az állam 2500 eurót fizet, ami segíti a termelés fellendítését – az első jelek szerint a Renault romániai vagy éppen a VW spanyolországi üzemeiben. Bár az akció még csupán az elején tart, az autókereskedők beszámolói szerint erősen megnőtt az érdeklődés a különböző Dacia-modellek, a kis fogyasztású Toyoták vagy a Pamplonában gyártott VW Polók iránt.

Két tűz közé szorult az EU. A múlt pénteken nyilvánosságra hozott adatok szerint a 16 tagú eurózóna gazdasága a tavalyi utolsó negyedévben éves szinten 6 százalékkal zsugorodott, ami jóval nagyobb, mint az USA 3,8 százalékos visszaesése. Ez indokolja a mentőakciókat, sőt az euró stabilitását garantálni hivatott maastrichti kritériumok átmeneti fellazítását is. Ám éppen a francia autós csomag kapcsán próbált erőt fitogtatni Neelie Kroes versenyügyi biztos, amikor figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság továbbra sem nézi el az illegális állami támogatásokat.

Nincs béke az unión kívül sem. Noha néhány hete, a davosi Világgazdasági Fórumot megnyitó előadásában Vlagyimir Putyin orosz kormányfő maga is óva intett a „féktelen gazdasági önzéstől”, Moszkva válságellenes intézkedéseinek a protekcionizmus az egyik alappillére. A múlt héten jelentették be például, hogy 12,5 milliárd rubelt (1 rubel = 6,4 forint) különítettek el a szövetségi kormányzati szervek és intézmények számára kizárólag hazai gyártású autó vásárlására. Az összesen 600 milliárd rubellel megtámogatott orosz járműipar védelmét szolgálta a behozatali vámok január eleji drasztikus növelése is. A hengerelt acélárukra és csövekre ugyancsak megemelték – méghozzá 15-20 százalékkal – az importvámokat, és egy ígéret szerint hasonló intézkedéssel próbálnak ernyőt vonni a krízis által különösen sújtott orosz mezőgazdaságigép-gyártás fölé is.

Félelmeik indokaként a gazdaságtörténészek az 1930-as Smoot–Hawley-féle törvényt emlegetik, amellyel az USA a magasba emelte a vámjait, és ezzel elindította azt a protekcionista háborút, ami elmélyítette a nagy gazdasági világválságot. Most ismét Amerikára figyelnek, amely viselkedésével újfent irányt szabhat a válságkezelésnek. Az európaiak szerint a rossz emlékeket idézte a washingtoni kongresszusban összeállított gazdaságélénkítő csomagnak az a része, amely előírta volna, hogy a központi forrásokból megvalósuló infrastrukturális beruházásoknál amerikai termékeket vásároljanak. A végső változatban (lásd Becsomagolták című írásunkat) ezt ugyan tompították – és a kitétel védői azzal érvelnek, hogy az EU közbeszerzéseiben erőteljesebb a hazai beszállítók preferálása –, ám óvatosságra int, hogy a demokraták és Barack Obama elnök retorikájában felbukkannak piacvédelmi igények. Obama választási kampánya idején feszegette például a Kanadát, az USA-t és Mexikót összefűző Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) felülvizsgálatát, a demokraták pedig hirdetésekben gúnyolták republikánus ellenfelét, John McCaint, mert az arizonai szenátor ellenezte azt a tervet, hogy a washingtoni kormány kizárólag amerikai gyártású járműveket vásárolhasson.

24 kiló marihuanával bukott le egy kamionos Tompánál

24 kiló marihuanával bukott le egy kamionos Tompánál

A tudósok sem értik, hogyan nőhetett 88 méteresre ez a fa

A tudósok sem értik, hogyan nőhetett 88 méteresre ez a fa

Kisiklott egy tehervonat Miskolcon, késések vannak – fotók

Kisiklott egy tehervonat Miskolcon, késések vannak – fotók

Harmadik próbálkozásra sem árulta el a kormány, hány vendégmunkás dolgozik Magyarországon

Harmadik próbálkozásra sem árulta el a kormány, hány vendégmunkás dolgozik Magyarországon

A szomszédban minden zöldebb - miért lett megint Bécs a világ legélhetőbb városa?

A szomszédban minden zöldebb - miért lett megint Bécs a világ legélhetőbb városa?

Üres terekkel is tudott sokat mondani – Rajk László építészöröksége

Üres terekkel is tudott sokat mondani – Rajk László építészöröksége