Felvásárlási láz tört ki a világ gyógyszergyárai körében. A cégek az árakra nehezedő nyomás, a szabadalmi védettségek kifutása és a fejlesztések költségesebbé válása okozta gondokra keresnek orvosságot.

HVG
Máris érződik az amerikai bankmentő csomag hatása – ha nem is úgy, ahogy összeállítói tervezték. A lakossági fogyasztás ugyan még nem pörgött fel, ám e csomag nélkül a Merck gyógyszergyár aligha juthatott volna hozzá 8,5 milliárd dollárnyi hitelhez. Pedig most annak segítségével – valamint készpénzzel és saját részvénnyel – tudja finanszírozni hazai riválisa, a Schering-Plough gyógyszergyár felvásárlását. A 41 milliárd dolláros fúzió mérföldkő a Merck 117 éves történetében: a cég eddig a házon belüli fejlesztésekre esküdött, most szánta rá magát először komolyabb felvásárlásra. Méghozzá nem is akármekkorára, a világ harmadik legnagyobb forgalmú gyógyszergyárává lép elő, a szintén amerikai Pfizer, valamint a svájci Novartis mögé.

Az összeolvadás 2011-től évi 3,5 milliárd dollár megtakarítást hozhat. Ennek azonban meglesz az ára, a két cég összesen 106 ezer alkalmazottja közül 16 ezernek búcsút mondanak. A Merck teljesen bekebelezi riválisát, az új céget is Richard T. Clark Merck-vezér irányítja, s a részvények 68 százaléka a jelenlegi Merck-tulajdonosok kezébe kerül. A szerződésben – egy gyógyszer értékesítési jogának a megőrzése miatt – mégis a Schering-Plough szerepel vevőként. A Schering-Plough ugyanis bevételei 11 százalékára, évi 2,1 milliárd dollárra a Remicade reumatikus fájdalomcsillapító USA-n kívüli forgalmazásából tesz szert, amelyről tulajdonosváltás esetén le kellene mondania az amerikai jogokkal rendelkező Johnson&Johnson javára. A Merck 2004-ben kénytelen volt visszavonni saját fejlesztésű Vioxx fájdalomcsillapítóját, és a mellékhatások miatt 4,8 milliárd dollár kártérítést is vállalt.

HVG
A Merck számára azért is vonzó volt a hozzá hasonlóan az amerikai gyógyszergyártás központjában, New Jersey államban lévő Schering-Plough, mert az a kipróbálás utolsó stádiumában lévő készítményeket hoz a házasságba. A Schering-Plough emellett a Coppertone naptej és a Dr. Scholl lábápolási készítmények márkatulajdonosa, és bevételei 70 százalékát az USA-n kívülről szerzi, amivel a Merck nemzetközi pozícióit erősítheti.

Az ágazat más cégei is a felvásárlásban látják az orvosságot a gyógyszerpiac változásaira. A legújabb fúziós hullámot januárban a világ legnagyobb gyógyszergyára, az amerikai Pfizer indította el, 68 milliárd dollárt ajánlva a szintén amerikai Wyethért. A napokban pedig a svájci Roche 47 milliárd dollárért megvette az amerikai biotechnológiai Genentech részvényeinek 44,2 százalékát, megszerezve ezzel a teljes céget.

Az új gyógyszerek kifejlesztése egyre költségesebb, engedélyeztetésük mind bonyolultabb, így sokszor kifizetődőbb az ígéretes készítményekkel bíró riválisok megkaparintása. Főleg, ha a válság miatt a részvényárfolyamuk a mélybe zuhant. A rendre két számjegyű profitnövekedést elérő gyógyszergyárakra politikai nyomás is nehezedik: legnagyobb és legnyereségesebb piacukon, az USA-ban Barack Obama elnök egészségügyi reformjának egyik célja a szövetségi programok gyógyszerkiadásainak lefaragása az árak leszorítása révén.

A legnagyobb fejfájást az okozza a nagy gyógyszergyáraknak, hogy a következő öt évben összesen 85 milliárd dollár bevételt hozó – jelenleg csak receptre kapható – készítményük szabadalmi védettségét veszítik el. A piacra belépő generikus gyártók ugyanis a korábbinak a töredékére verik le az árakat. A Pfizer például 2011-ben búcsút mondhat a világ legkeresettebb, a cég bevételeinek negyedét adó Lipitor koleszterinszint-csökkentő szer évi 12 milliárd dollárt hozó védettségének, 2014-től pedig potencianövelő kis kék tablettáját utánozhatják legálisan. A Merck legkelendőbb gyógyszere, az évi 4,3 milliárd dollárt eredményező, asztma elleni Singulair szabadalma 2012-ben jár le.

A hagyományos gyógyszervegyészet mellett a gyártók egyre nagyobb figyelmet szentelnek a nehezebben másolható genetikai megoldásokra építő biotechnológiai tevékenységnek. Ezért vette meg a Roche a Genentechet, és ennek jegyében jut hozzá most a Merck a Schering-Plough által 2007-ben 14,4 milliárd dollárért megszerzett holland Organon BioSciences biotechnológiai céghez. A Pfizer viszont a Wyeth révén vakcinákat is megszerez. Az oltóanyagok gyártása is menekvés a generikus versenytől, ezek előállításához ugyanis nem elég molekulákat másolni, komoly – üzemenként akár 600 millió dolláros – befektetésre is szükség van. Profittartalmuk alacsonyabb ugyan, mint a hagyományos gyógyszereké, ám a védőoltások világszerte terjedőben vannak: a piac 85 százalékát ellenőrző öt vezető vakcinagyártó tavaly a két évvel korábbi bevételt harmadával felülmúló, 16 milliárd dolláros forgalmat ért el.

A következő felvásárlási célpont az amerikai Bristol-Myers Squibb lehet, amelynek részvényárfolyama máris meglódult, de vevőjelöltről még nincs hír. Legalább 15 milliárd eurót szán akvizícióra a francia Sanofi-Aventis is, amelyről úgy vélik, az amerikai Biogen biotechnológiai céget szemelte ki. A találgatások felélénkültek, az egyes gyógyszergyárakat felváltva emlegetik vevőként, illetve célpontként, ám abban mindenki biztos, hogy a fúziós hullámnak még nincs vége.

NAGY GÁBOR

Marabu FékNyúz: Az anyjuk kipcsakját!

Marabu FékNyúz: Az anyjuk kipcsakját!

Stábja tagadja, hogy a horvát reality-sztár Borkaiékkal jachtozott

Stábja tagadja, hogy a horvát reality-sztár Borkaiékkal jachtozott

Állószékekkel spórolnának még több helyet a repülőkön – így néznének ki az ülések

Állószékekkel spórolnának még több helyet a repülőkön – így néznének ki az ülések

„Túl kicsi” bikini miatt tartóztattak le egy turistát a Fülöp-szigeteken

„Túl kicsi” bikini miatt tartóztattak le egy turistát a Fülöp-szigeteken

"Egyszerűen nem vette észre a Hableányt" a Viking kapitánya – befejeződött a nyomozás

"Egyszerűen nem vette észre a Hableányt" a Viking kapitánya – befejeződött a nyomozás

Jó nagy átverést terjesztenek a Wizz Air nevével, nehogy lekattintsa

Jó nagy átverést terjesztenek a Wizz Air nevével, nehogy lekattintsa