Új piacokat akar meghódítani az orosz hadiipar. Főként Latin-Amerikában és az arab világban növeli eladásait, és őrzi helyét a világ fegyverexportőreinek élmezőnyében.

„Tetszik nekünk az orosz haditechnika” – indokolta Ali Abdullah Szaleh jemeni elnök a Vremja Novosztyej című moszkvai napilapnak, miért készülnek meglévő MiG–29-es vadászgépeik mellé korszerűbb újabbakat venni. Sőt, az arab ország orosz helikopterekkel és harckocsikkal is bővíti 80 százalékban még szovjet fegyverekből álló arzenálját. Bár az államfő nem említette, a moszkvai sajtó úgy tudja, a tavasszal kötött – más hírek szerint még csak előkészületben lévő – szerződés végösszege az egymilliárd dollárt is elérheti. A jemeni üzlet tovább hizlalhatja az amúgy is fokozatosan növekvő orosz fegyverexportot, amelynek értéke tavaly a Vedomosztyi üzleti napilap szerint 8,3 milliárd dollár volt, az egy évvel korábbinál csaknem egymilliárddal több.

HVG
Az idei növekedés akár 700–800 millió dollár is lehet – mondta a minap a RIA Novosztyi hírügynökségnek Valerij Varlamov, a Roszoboronekszport állami fegyverexportőr cég osztályvezetője. A cégnél 27 milliárd dollárnyi, teljesítésre váró szerződéscsomag van, a teljes hadiipar megrendelésállománya pedig 35 milliárdra rúg. „Több mint húsz cég jogosult közvetlen alkatrész- és szervizszolgáltatás értékesítésére az állami fegyverexportőr által kötött, általában két-három év alatt megvalósuló üzletek nyomán” – magyarázta a HVG-nek Ruszlan Puhov, a moszkvai Stratégiai és Technológiai Elemzések Központjának igazgatója. A legjelentősebb közülük a Szuhoj repülőgépgyár, amely évente egymilliárd dollárt forgalmaz ekképpen, de az élmezőnyben van a hajtóműveket előállító Szaljut is.

A legkeresettebb orosz hadiipari termékek a légi harceszközök. Az export több mint felét adják, jócskán megelőzve a légvédelmi berendezéseket, a szárazföldi erőknek szánt fegyvereket és a haditengerészeti felszereléseket. A Szu–30-as vadászgépek iránt Etiópia, Indonézia, Malajzia és Vietnam is érdeklődik, a MiG–29-esekre pedig Banglades, Eritrea, Mianmar és Szudán is igényt tart. Légvédelmi rakétákból az utóbbi években Kína vett a legtöbbet, harckocsikból pedig India, mely a korszerű T–90C-ből hétszáz darabot szerzett be.

HVG
Peking és Újdelhi sokáig a legaktívabb vásárlója volt a több mint nyolcvan országba szállító orosz hadiiparnak, mostanában azonban változni látszik a helyzet. Olyan államok kerültek fel a komoly partnerek listájára, mint a Moszkvával különösen szoros kapcsolatokat ápoló radikális baloldali elnök, Hugo Chávez vezette Venezuela, vagy Algéria és Szíria. Nagy bevásárlást tervez Líbia is, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek pedig páncélozott szállító járműveinek korszerűsítéséről tárgyal. Szakértők szerint Katar és Bahrein, valamint Bolívia, Brazília, Ecuador, Mexikó, Nicaragua, Peru és Uruguay is célország. A negyedére zuhant viszont, és akár tovább is csökkenhet Kína és India néhány éve még csaknem kétharmados részesedése az orosz exportból – mondta Varlamov.

Kína és India ugyanis immár nemcsak vevőként, hanem eladóként is megjelenik a nemzetközi fegyverpiacon. Oroszországgal is inkább a közös gyártást szorgalmazzák, ami azonban olykor súrlódásokat okoz. Kínával például azért akadoznak több éve a tárgyalások a repülőgép-hordozókra tervezett Szu–33-as vadászgépek szállításáról, mert félő, hogy a vevő le akarja másolni a technológiát. Moszkva vonakodik megegyezni a Belarusznak már megígért SZ–400-as légvédelmi rakéták iránt érdeklődő Törökországgal is – az alkut attól teszi függővé, hogy a NATO milyen álláspontot képvisel a Kelet-Közép-Európába tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer ügyében. Szíriával egy félmilliárd dolláros üzlet bukott meg nemrég. Az arab ország MiG–31-es vadászgépeket vett volna, ám a két éve megkötött szerződést – egyes hírek szerint Izrael nyomására, mások szerint Damaszkusz fizetési nehézségei miatt – Moszkva visszamondta. A vásárló, Algéria állt el egy másik, 1,3 milliárd dolláros vadászgépügylettől. A döntést a gyatra minőséggel indokolták, Moszkva viszont inkább belpolitikai okokat sejt a háttérben. Minőségi kifogásokat hangoztatott nemrég Fali Homi, az indiai légierő parancsnoka is, bejelentve, hogy várhatóan a nyugat-európai Airbus konzorcium nyer az Iljusin céggel szemben egy üzemanyag-utántöltő repülőgépek beszerzésére kiírt tenderen. „A Szovjetunió szétesése óta rendszeresen késnek a szállítások, s gondjaink vannak az alkatrészekkel és a szervizzel is” – mondta a tábornok.

E problémákat az is okozhatja, hogy a hazai megrendelések csekély aránya miatt szinte kizárólag exportból élő cégek túlságosan leterheltek. Az ágazat már-már a teljesítőképessége határára ért – vélekedett a HVG kérdésére válaszolva Puhov. Oroszország, amely 1990-ben még a kutatásigényes termékek 6 százalékát adta a világ fegyverexportjában, tavaly már csupán a 0,2 százalékát.

Az orosz hadiipar azonban mindennek ellenére továbbra is meghatározó a nemzetközi piacon. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) által az export mennyisége alapján készített listán Oroszország az USA után a második helyen áll. Akárcsak az amerikai kongresszusi kutatószolgálat által a fejlődő országokba irányuló fegyverszállításokról összeállított 2000–2007-es rangsorban.

POÓR CSABA / MOSZKVA

Vitray: „Nem tudom, illik-e ilyet mondani, de gondnokság alá helyezett ez az első évfolyam”

Vitray: „Nem tudom, illik-e ilyet mondani, de gondnokság alá helyezett ez az első évfolyam”

Csak a magja egy kilométeres a Naprendszeren kívülről érkezett üstökösnek

Csak a magja egy kilométeres a Naprendszeren kívülről érkezett üstökösnek

Messi: Lenyűgöző volt Zsóri Dániel gólja

Messi: Lenyűgöző volt Zsóri Dániel gólja

Macron őrültségnek nevezte a szíriai török hadműveleteket

Macron őrültségnek nevezte a szíriai török hadműveleteket

Belehalt agysérülésébe egy amerikai bokszoló

Belehalt agysérülésébe egy amerikai bokszoló

Akár ki is hátrálhat a kormány a 3-as metró támogatási szerződéséből

Akár ki is hátrálhat a kormány a 3-as metró támogatási szerződéséből