Tetszett a cikk?

Amerikai–európai kereskedelmi háborúba is torkollhat a Boeing és az Airbus vitája a szabálytalan állami támogatásokról. Az első fordulót, úgy tűnik, az amerikai repülőgépgyártó nyerte.

A döntés megszületett, és bár kiszivárgott, hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, sőt az egész anyagot titkosították: csak az érintett felek tekinthettek bele. Az amerikai Boeing és a páneurópai Airbus repülőgépgyárak évek óta húzódó vitájáról van szó, amelyben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szeptember elején a hírek szerint úgy határozott, hogy az Airbus-konszernben részt vevő európai államok – elsősorban Német- és Franciaország – kormányai részben szabályellenesen nyújtottak fejlesztési támogatásokat a gyártónak. Elutasította ugyanakkor a Boeing számos vádját.

„Azt szeretnénk, ha a repülőgépipar valamennyi szereplője egyenlő feltételekkel indulna a versenyben. A kapott dollármilliárdoknak köszönhetően azonban az Airbus szabálytalan előnyhöz jutott” – reagált a WTO döntésére a HVG-nek a Lufthansa német légitársaság seeheimi konferencia-központjában tartott szakmai rendezvényen Drew Magill, a Boeing utasszállító-üzletágának marketingigazgatója. Az Airbus mögött állók is biztosak a saját igazukban. „Lehet, hogy egy csatát elvesztettünk, de a háborút semmiképpen. Csak a Boeing igyekszik véglegesnek beállítani a WTO-döntést, hivatalos határozat aligha lesz 2012–2013 előtt. Abban is biztosak vagyunk, hogy a WTO jóváhagyja ellenkeresetünket, mert míg mi átláthatóan használjuk fel az állami támogatásokat, ugyanez nem mondható el az amerikai gyártóról” – mondta a HVG-nek az Airbust is magában foglaló EADS páneurópai légikonszern egyik, neve mellőzését kérő francia illetékese.

HVG
A tét óriási. A WTO-hoz fordult amerikaiak szerint az utóbbi két évtizedben az Airbus különféle jogcímeken 205 milliárd dollárnyi támogatást kapott az új gépek kifejlesztéséhez – az A380-as tervezését például 3,5 milliárddal támogatta a német, a francia, a brit és a spanyol kormány –, és ha az Airbus elveszti a fellebbezést, akkor súlyos büntetésre számíthat. A WTO-eljárás időzítése nem volt véletlen. A kétszintes A380-as megjelenésével ugyanis a Boeing zászlóshajója, a 747-es óriásgép versenytársat kapott, és a chicagói székhelyű cég attól tart, ha a WTO nem marasztalja el az Airbust, akkor a Boeing két másik büszkesége, a 777-es és a még el sem készült 787-es Dreamliner is versenyre kényszerül a tervezett és további dollármilliárdokkal megsegített A350-es utasszállítóval. A fejlesztési támogatások felvételét egyébként az Airbus sem cáfolja, de hangsúlyozza, hogy évente átlagosan félmilliárd dollárnyit törleszt, és eddig 40 százalékkal többet adott vissza, mint amennyit kapott – a WTO szerint pedig a kamatostul visszafizetett támogatás nem szabályellenes.

A Boeing haragját az is növeli, hogy az Airbus összefogott USA-beli riválisával, a Northrop-Grummannal, és legyőzve őt megnyerte az új generációs légi kerozintöltő gépek építésére kiírt Pentagon-pályázatot. Igaz, a tender eredményét Washington időközben megsemmisítette, és a védelmi minisztérium új tendert ír ki, valószínűleg a WTO végleges döntésének közzététele után.

Az Airbus ellenkeresettel fordult a WTO-hoz, mondván, a Boeing is komoly és szabálytalan kormányzati segítséggel tervezte a 787-est. Az amerikai gyár nem csupán szövetségi pénzekhez jutott, több államban adómentességet is élvez. Sőt, a tokiói kormány is beszállt, a 787-es szárnyai és egyéb alkatrészei ugyanis részben japán üzemekből kerülnek ki. Az Airbus szerint a Dreamliner kifejlesztését eddig 7 milliárd dollárnyi állami támogatás segítette. Az ellenkereset ügyében jövő nyáron várható hivatalos döntés, az egész ügyben pedig jó két évvel később.

HVG

Semmi újdonság nincs az állami pénzek repülőgép-ipari felhasználásában. 1992–2004 között a két óriás tartotta magát ahhoz a megállapodáshoz, amelynek értelmében az Airbus az új gépek kifejlesztési költségeinek harmadát vehette fel visszatérítendő támogatásként, míg a Boeing összforgalmának 3 százalékáig kaphatott hasonló segítséget. Az amerikaiak 2004-ben azért hátráltak ki a megállapodásból, mert az Airbus felgyorsította az A380-as építését.

A kölcsönös feljelentgetések akár amerikai–európai kereskedelmi háborúhoz is vezethetnek. Elemzők szerint csak azért nem valószínű a vita végletekig való kiélezése, mert a globális pénzügyi válság időszakában egyik cég sem akar újabb kellemetlenségeket magának. A csetepaté végén várhatóan az 1992-es megállapodáshoz hasonló új alku születik, amely ismét rögzíti majd, hogy milyen kormányzati segítséget kaphatnak a gyártók.

A vita tétje nem pusztán a két óriás csatája, hanem a feltörekvő versenytársak visszaszorítása. Az utóbbi években Kína és Oroszország is felgyorsította repülőgépipara fejlesztését, és mindkét kormány állami pénzekkel is támogatja az új gépek piacra dobását. Az új játékosok kezdetben vélhetően csupán a rövid hatósugarú, regionális repülőgépek piacán jelennek meg, ám ágazati szakemberek arra számítanak, hogy 2030-ra megtörik az Airbus és a Boeing nagygépek terén élvezett duopóliuma. Vagy akár még hamarabb. Az állami tulajdonú kínai Aviation Industry Corp of China nemrég, a hongkongi légikiállításon, bemutatta vadonatúj, 170–190 férőhelyes C919-es sugárhajtású kereskedelmi gépének modelljét, ami igencsak hasonlít az Airbus A320-asaira, de azoknál olcsóbb és takarékosabb lesz. A középtávon repülőgépekből is önellátásra törekvő Kína ezzel nyíltan hadat üzent a nagy külföldi cégeknek. Amelyek – így a Boeing és a Kínában 2007 óta gépeket gyártó Airbus – eddig abban bíztak, hogy a világ leggyorsabban bővülő repülőgéppiacán való mind erőteljesebb jelenlétükkel javíthatják pénzügyi mutatóikat.

NÉMETH ANDRÁS

Nemzetközi gazdaság

Kettős vereség

Az Airbus–Boeing-csatához hasonló párharcot vívott az 1990-es évek végén a kanadai Bombardier és az akkoriban...

Rendszerváltók30 – Békesi László: Miénk a kevés pénzzel gazdálkodó háziasszony szerepe

Rendszerváltók30 – Békesi László: Miénk a kevés pénzzel gazdálkodó háziasszony szerepe

És akkor rájöttünk, vannak nagyobb bajok is a koronavírusnál

És akkor rájöttünk, vannak nagyobb bajok is a koronavírusnál

Szívrohammal kellett kórházba szállítani Brian Mayt

Szívrohammal kellett kórházba szállítani Brian Mayt