szerző:
HVG

Zágráb az elnökválasztási kampány idején is folytatta annak kivizsgálását, hogy a magyar Mol miképp növelte részesedését az INA horvát olajipari cégben. Magyarország közben kiszorulhat az oroszok által kezdeményezett Déli Áramlat gázvezetékprojektből.

Két fronton is támadják a Mol magyar olajtársaságot Horvátországban. Stjepan Mesic távozó államfő és az ellenzék szerint a kormányon lévő Horvát Demokrata Közösség (HDZ) élén álló politikusok nyomást gyakoroltak a versenyhivatalra, hogy az INA-ban 47 százalékos részesedést szerzett magyar cég érdekeinek megfelelő döntést hozzon. Vagyis, ne követelje a 2007-ben megvett Tifon benzinkúthálózat eladását, és járuljon hozzá, hogy a csupán relatív többséggel bíró Mol szava érvényesüljön az igazgatótanácsban és a felügyelőbizottságban. A Nacional című zágrábi hetilap nyilvánosságra is hozta a versenyhivatal első, tavaly áprilisi, nem hivatalos elemzését, amelyben a végleges, májusi döntéssel ellentétben még a Mol–INA- ügylet jóváhagyásának feltételéül szabta volna a Tifon eladását. Igaz, vannak, akik hamisítványnak tartják a Nacionalban közzétett dokumentumokat.

HVG
Az időzítés nem véletlen. A vádak mögött részben az áll, hogy Horvátországban javában zajlik az elnökválasztás, és az ellenzéki szociáldemokraták fő célja volt, hogy ráégessék a korrupció bélyegét a HDZ-re. A horvát sajtó ennek részeként azt sugallja: a Podravka élelmiszer-ipari cég privatizációja során elkövetett szabálytalanságok miatt már lemondásra kényszerült miniszterelnök-helyettes – az INA felügyelőbizottságának volt elnöke –, Damir Polancec (HVG, 2009. november 28.) feltűnő határozottsággal állt ki a magyar érdekek mellett. Az erőfeszítések nem voltak hiábavalók. A HDZ jelöltje, Andrija Hebrang a tavaly december 27-ei első fordulóban a harmadik helyen végzett – és ezzel kiesett – a 32 százalékot szerzett szociáldemokrata Ivo Josipovic, illetve a 15 százalékos támogatottságú Milan Bandic zágrábi polgármester mögött, akik január 10-én csapnak össze újra.

Miközben a horvát sajtó már azt is kiderítette, hogy a Mol és az INA közti megállapodásokat ugyanaz a Polancechez köthető zágrábi ügyvédi iroda kezelte, mint a meghiúsult Podravka-ügyletet, a HVG értesülései szerint a magyar társaságot eddig sem a horvát főügyészség, sem a korrupciós ügyleteket kivizsgáló állami hivatal nem kereste meg. A menedzsment fölötti ellenőrzés Mol-kézbe adása nem számít különlegesnek: a magyar cég Irakban 20, Pakisztánban pedig 10 százalékos tulajdon mellett rendelkezik a helyi vegyesvállalatok irányítási jogával. A csaknem 45 százalékos INA-csomagot birtokló horvát állam kezéből nem csúszott ki teljesen az INA ellenőrzése, a stratégiai kérdésekben a kisebbségi tulajdonosnak vétójoga van.

A vizsgálatokkal párhuzamosan újabb támadások is várhatók. A horvát lapok az utóbbi napokban arról írnak, hogy a Mol abszolút többséget akar szerezni. Ezt úgy érné el, hogy előbb kifizeti az INA 1,8 milliárd kunás (1 kuna = 36 forint) tartozását, majd a cserébe kapott vállalati kötvényeket tulajdonná konvertálja. Az INA tavaly rossz évet zárt: az első kilenc hónapban a 2008-asnál csaknem harmadával kisebb, 14,2 milliárd kunás forgalmat ért el, és azon 168 milliós vesztesége keletkezett.

A Mol pozícióit az is gyengíti, hogy a Közép-Európában energiaszállítási monopóliumra törekvő Moszkva meg akarja erősíteni horvátországi befolyását is, és be akarja vonni az országot a közép-ázsiai és orosz gázlelőhelyeket Olaszországgal összekötő vezetékprojektbe, a Déli Áramlatba. Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly szeptember elején Jadranka Kosor kormányfőnek, majd röviddel később Mesicnek ajánlotta fel az energetikai együttműködést. Bár Oroszország a Horvátország legfőbb térségbeli vetélytársának számító Szerbia legfőbb támogatója, a HVG értesülései szerint Zágráb hajlandó lesz csatlakozni a Déli Áramlathoz. Miután Moszkva tavaly novemberben Szlovéniával is megállapodott az EU által szorgalmazott Nabucco vezeték vetélytársaként számon tartott projekthez való csatlakozásról, már csak a horvát igen hiányzik ahhoz, hogy a Déli Áramlat a lehető legrövidebb úton, a Balkánon keresztül – akár Magyarország érintése nélkül is – eljusson Észak-Olaszországba.

Az orosz befolyás erősítését pedig zavarhatja a Mol horvátországi jelenléte, hiszen a közép-európai térség – a Nabucco hiányában – legkönnyebben a horvát Adria-part felől, a Mol-leányvállalattá váló INA révén juthat nem orosz forrásból származó olaj- és gázszállítmányokhoz. Nem véletlen, hogy zágrábi sajtójelentések szerint az orosz energetikai cégek megvennék a Mol INA-pakettjét. Bár az egyik állítólagos vevőjelölt, a Szurgutnyeftyegaz – amely tavaly áprilisban megvette az osztrák OMV-től a Mol 21 százalékos tulajdonrészét – közleményben jelentette be, hogy nem tárgyal INA-ügyben, a HVG értesülései szerint több orosz cég, köztük a Gazprom is, a Mol rovására akarja erősíteni horvátországi jelenlétét.

NÉMETH ANDRÁS

Szervizeléskor összetört a kütyü, a cég mossa kezeit. Mi a teendő?

Szervizeléskor összetört a kütyü, a cég mossa kezeit. Mi a teendő?

Októberben megváltozik a Facebook, új fül alatt kell majd keresni a híreket

Októberben megváltozik a Facebook, új fül alatt kell majd keresni a híreket

3744 ember hiába várta a visszajáróját a BKK automatáiból

3744 ember hiába várta a visszajáróját a BKK automatáiból

Nem túl fényes jövő vár 2050-re Magyarországra ökológiai szempontból

Nem túl fényes jövő vár 2050-re Magyarországra ökológiai szempontból

Megöltek egy nőt Pécsen

Megöltek egy nőt Pécsen

Úgy tűnik, Trump beintett az őt korrigáló űrhajósoknak – videó

Úgy tűnik, Trump beintett az őt korrigáló űrhajósoknak – videó