Tetszett a cikk?

A felsőoktatási intézményekben tanulók által felvehető hitelek e hét végén várható drágítása okozott legújabban politikai perpatvart, igaz, kisebbfajtát, mint a lakáshitelkamatok tavaly decemberi emelése.

"A Medgyessy-kormány 2004-ben 12 százalékra növeli a diákhitelek kamatát. Ennek következtében egy egyetemi végzettséggel rendelkező, havi 100 ezer forintos kezdő fizetéssel induló fiatal kilenc évvel tovább, 29 évig törleszti majd a felvett hitelt, és 8 millió forinttal többet lesz kénytelen visszafizetni" - riogatott Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPSZ alelnöke múlt keddi sajtótájékoztatóján. Pokorni egyúttal bejelentette, amint megjelenik a Diákhitel Központ Rt. (DK) közleménye a tényleges kamatváltozásról, a Fidesz-MPSZ internetes honlapján közzéteszi azt a diákhitelveszteség-kalkulátort, amelynek segítségével bárki kiszámolhatja, hogy - mint mondta - "az MSZP-SZDSZ kormány hibás politikája neki személy szerint mekkora veszteséget okoz".

Bár a Fidesz-alelnök kész tényként kezelte a 12 százalékos, az előző félévinél 2,08 százalékponttal magasabb diákhitel-kamatszintet, a DK a Magyar Nemzetben és a Népszabadságban csak e hét szombaton teszi közzé a 2003-2004-es tanév tavaszi félévére február 1-jétől érvényes mértéket, valamint azt, hogy az átlagos havi törlesztőrészlet és a várható törlesztési idő a kamatemelés miatt mennyivel nőhet - tudatta a központ múlt csütörtöki közleményében. Kamatemelésre abból következtethetett Pokorni, hogy a DK 2003. szeptembertől drágábban tudta csak beszerezni a hitelnyújtáshoz szükséges forrásait a hazai pénzpiacról, mint tavaly február és június között, a forintspekuláció, illetve a jegybanki alapkamat november végi 3 százalékos emelésének hatására növekvő piaci kamatok miatt. Míg tavaly júniusig a DK 6,5-8,5 százalék közötti kamatra kapott kölcsönt hazai pénzintézetektől, a júniusi összesen 3 százalékpontos jegybanki kamatemelés hatására szeptemberben és októberben csak 8,52, illetve 8,38 százalékos éves átlaghozammal tudott értékesíteni összesen 20 milliárd forintnyi kötvényt a 69,5 milliárd forintos, két évre szóló kibocsátási program keretében (HVG, 2003. szeptember 20.), a november végi újabb 3 százalékpontos jegybanki kamatemelés miatt pedig december elején 5 milliárdnyi papírjára már csak 11,73 százalékon akadt vevő.

Márpedig a hallgatóihitel-rendszerről és a DK-ról szóló hatályos kormányrendelet szerint a hallgatóknak nyújtott kölcsönök félévente változó kamatát három tényező befolyásolja: alapvetően az, hogy a DK az előző tanulmányi félév első napja és a következő szemeszter kezdetét megelőző nap között beszerzett forrásokért átlagosan mennyit fizetett, emellett kockázati céltartalékot kell képeznie a vissza nem fizetett diákhitelek miatti veszteségre, valamint fedeznie kell működési költségeit. A kormányrendelet előírja, hogy az utóbbi két kamatelem együttesen nem lehet több 4,5 százaléknál, azon belül minden év május 31-éig egy független könyvvizsgáló állapítja meg a kockázati kamatelem mértékét. Ez alapján a DK előző félévi átlagos forrásköltségét 2 százalékkal fejeli meg 2004 júniusáig - tájékoztatta a HVG-t Őri András, a DK kommunikációs igazgatója.

A tavaly júniusban zárult szemeszterig a kockázati céltartalék, illetve a működési költség alapján számolt, legfeljebb 4,5 százalékos kamatmarzstól egy korábbi kormányrendelet szerint eltekinthetett a DK, ezt a bevételkiesést a 2,12 milliárd forintos állami támogatás pótolta. Tavaly augusztusban azonban a hitelfelvevők számának növekedésére, valamint a fokozatosságra hivatkozva a Medgyessy-kabinet akként módosította a kormányrendeletet, hogy a 2003-2004-es tanévben a DK a kockázaticéltartalék-képzést a kamatban már érvényesítheti, továbbra sem ismertetheti el azonban a működési költségeket. Mivel utóbbiakra ezentúl sem nyújtanak fedezetet a kamatok, ezért a DK tavaly decemberben 142 millió forintot kapott az állami költségvetésből, idén pedig 400 millióra számíthat, legalábbis ennyi az éves előirányzat az idei büdzsében. Szakértők attól tartanak, ennyi költségvetési támogatás a diákhitelrendszer első félévi működését csak szűkösen fedezheti.

"A kamat és a törlesztőrészlet között nincs közvetlen összefüggés. Utóbbi az esedékes kamatemelés után is változatlan marad, kizárólag a törlesztési idő nő néhány hónappal. A diákhitel az állami kamattámogatást nem élvező hitelek közül továbbra is a legkedvezőbb marad, és a hosszú futamidő alatt a mostani kedvezőtlen hatás várhatóan kompenzálódik" - olvasható a DK internetes honlapján múlt csütörtökön közzétett tájékoztatóban. 2004-ben egyébként egyszer már nőtt a diákhitelek havi törlesztőrészlete, 180 forinttal, 3180 forintra a minimálbér 3 ezer forinttal, 53 ezer forintra való emelése miatt. A diákhitelek havi törlesztőrészleteit ugyanis a kormányrendelet a minimálbérhez köti: az első két évben az érvényes minimálbér 6 százalékát kell leszurkolni, a harmadik évtől pedig az ügyfél két évvel korábbi személyijövedelemadó-köteles havi átlagjövedelmének 6 százalékát.

"Minden alapot nélkülöz Pokorni feltételezése a 8 millió forintos többlettörlesztésről" - állította Rózsa Endre MSZP-s képviselő múlt szerdán az MTV Nap-kelte című műsorában. Cáfolatát a szocialista honatya arra alapozta, hogy egy diák havonta legfeljebb 25 ezer, évente maximum 250 ezer forintot vehet fel hitelként, ötéves tanulmányi ideje alatt összesen 1 millió 250 ezer forintot, amelynek törlesztése Rózsa szerint a február 1-jéig érvényes 9,92 százalékos kamattal 1,9 millió forint húsz év alatt. Figyelembe véve, hogy a tavaly szeptemberi 0,42 százalékpontos diákhitelkamat-emelés a DK számításai szerint 1 százalékkal növelte az átlagos havi törlesztőrészletet, és emiatt 2 százalékkal lett hosszabb a várható törlesztési idő, az MSZP-s képviselő szerint nonszensz azt feltételezni, hogy a 2 százalék körül várható hét végi hiteldrágítás miatt a törlesztőteher majd több mint ötszörösére, a hitellejárat pedig másfélszeresére nőhet.

CSABAI KÁROLY

Pénzügyek

Hitelmérleg

Diákhitelük törlesztését 2003 végéig 20 635-en kezdték meg a 156 300, összesen 49,5 milliárd forintnyi kölcsönt...

Kövér László szerint nem szigorít tovább a kormány

Kövér László szerint nem szigorít tovább a kormány

A Buenos Aires-i elnöki palotában ravatalozták fel Maradonát

A Buenos Aires-i elnöki palotában ravatalozták fel Maradonát

Lett volna idő felkészíteni az egészségügyet a járványra, mégsem léptek a döntéshozók egy aneszteziológus szerint

Lett volna idő felkészíteni az egészségügyet a járványra, mégsem léptek a döntéshozók egy aneszteziológus szerint