Tavaly karácsonykor jelent meg az a kormányrendelet, amely megmondja, mire költhet tagjai számlájáról az önkéntes egészségpénztár. Május végétől befellegzik például a kassza által fizetett olcsó üdüléseknek, ellenben bármilyen sportszer megvehető.

Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztáraknak - amelyeknek immár együttvéve 272 ezer tagjuk van - mindeddig sok fejfájást okozott a felügyeleti bírságoktól való rettegés. A felügyeleti ellenőrök és a tagjaik érdekeit néző pénztári vezetők közötti vita többnyire akörül forgott, mire költheti jogszerűen a tagdíjakból befolyó pénzt e két kasszatípus. Jogos persze az az állami igény, hogy e kétféle önkéntes pénztár - amelyek tagsága, akárcsak a nyugdíjpénztáraké, immár kedvezményt élvez a személyi jövedelemadóból (szja) a tagdíjbefizetései után, ráadásul a munkáltatók is szja- és társadalombiztosítási járuléktól mentesen fizethetnek be e kasszába - olyasmire költsön, ami beleillik a pénztárakhoz kapcsolt célokba. Aligha jogos viszont a szűkölködők támogatását számon kérni az állami ellátást kiegészítő önkéntes rendszeren. Azért is tűnhetett fontosnak a rendelet kiadása, mert az egészség- és önsegélyező önkéntes pénztárak népszerűsége feltehetőleg gyorsan nő majd, hiszen miközben a munkáltatók által a dolgozóiknak nyújtható természetbeni juttatások köre szűkül, a pénztárakhoz kötődő adókedvezmények bővülnek, ráadásul az eddig általuk kötelezően képzendő "közös kassza" - a szolidaritási alapon elköltendő rész - megszűnik.

A szűkszavú törvényi meghatározáson kívül mind ez idáig csak e kasszák alapszabálya rendezte a "mire lehet költeni" kérdését, amit a 2001-ben és tavaly kiadott felügyeleti állásfoglalások igyekeztek mederbe szorítani. Így legalább tudhatták a pénztárak, hogy az általuk kifizetett számlákat átfésülő felügyeleti ellenőrök mit tartanak majd megengedhető szolgáltatásnak. Például a patikában vásárolt fogkefét, gyógyteát vagy svédcseppet kifizethette - és a rendelet szerint most is kifizetheti - az egészségpénztár, de ugyanezt már nem teheti meg, ha a számla szupermarketben íródott. A hatóság egyebek mellett arra törekedett, nehogy az egészségpénztárak drága külföldi üdüléseket, extrém sportokat, élelmiszer-vásárlást vagy az önsegélyező pénztárak luxusszintet tükröző villanyszámlát finanszírozzanak. Arra is volt azonban példa, hogy a felügyeleti szigort sikerrel kontrázta bírósági perben az egyik önsegélyező pénztár, a Mentőöv: a decemberben született ítélet szerint jogszabályi korlát hiányában a pénztár saját belátása szerint szabályozhatja, milyen feltételekkel tekinti tagját "önsegélyre" szorulónak, például a lakhatási vagy iskoláztatási kiadások megtérítése során.

A december 24-ei kormányrendelet most tételesen rögzíti az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatások körét, és ezek igénybevételéhez feltételeket kapcsol. E tényt egyébként - mivel a rendelet törvényben megszabott lehetőségeket szűkít - alkotmányellenesnek ítéli Tatay Tibor, a Mentőöv elnöke. A rendelet nyomán e pénztártípusoknak mindenesetre módosítaniuk kell alapszabályukat, bennük a finanszírozható szolgáltatások meghatározását, újra kell szabályozniuk, miféle bizonylatokat, igazolásokat követelnek meg a tagoktól és a nekik szolgáltatást nyújtó cégektől. A rendeletben előírtakhoz kell igazítani a pénztárak nyilvántartási rendjét és számítástechnikai programját is. Minderre május végéig adott időt a jogszabály.

Az önsegélyező pénztáraknál nem keltett különösebb riadalmat a rendelet, sőt örömmel vették, hogy bekerült a jogszabályba az ápolási segély folyósítása is. Az önsegélyező pénztárak többsége által nyújtott egyik népszerű szolgáltatás, a lakhatási támogatás - bár a rendelet nem sorolja fel a lehetőségek között - simán belefér abba a skatulyába, amit a rendelet "jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátásnak" nevez. Örülnek az egészségpénztárak annak is, hogy az ehhez tartozó, "rászorultság elvén alapuló feltételrendszert" a pénztáraknak maguknak kell kidolgozniuk - így ha már egyáltalán belekerült a rászorultság kifejezés, annak határát a tagjaiknak megfelelő szinten húzhatják meg.

Annál több panaszt hallani az egészségpénztárak körében, annak ellenére, hogy a rendelet meglehetősen hasonlít a most használatos felügyeleti ajánlásokhoz. Ha hinni lehet a HVG-nek nyilatkozó pénztári vezetőknek, az egészségpénztárak működése a rendelet hatására - szemben annak egyik meghirdetett céljával, a költségcsökkentéssel - drágábbá, adminisztrációigényesebbé válik, ráadásul korlátozottabb célokra használhatják a jövőben a tagok a pénztárakat, úgy, hogy az épp a kispénzűeket szorítja. Nem vásárolhatnak például ezentúl a kasszából munkavédelmi eszközt, nem fizethetnek be falusi turizmusra. Az egészséges életmódot szolgáló programok, árucikkek finanszírozásával szemben a betegeknek szükséges szolgáltatások és áruk - gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök - kerülhetnek előtérbe. Ilyen irányban történt a lehetőségek bővülése is a felügyeleti ajánláshoz képest: a jogszabály már megengedi, hogy Braille-írással készült kiadványokat, mozgáskorlátozottaknak való kapaszkodókat, vakvezető kutyával kapcsolatos költségeket fizessen az egészségpénztár.

A pénztári vezetők közül többen is elhibázottnak tartják, hogy a rendelet megszorító feltételekhez köti az üdülések finanszírozását, mind összegében, mind jellegében. Júniustól csak üdülésre vonatkozó orvosi javaslattal lehet ilyen számlát kifizetni. A számlán feltétlenül szerepelnie kell a szállodában igénybe vett egészségügyi szolgáltatásnak - például a gyógymasszázsnak - is. Az egészségpénztári számláról ráadásul csak olyan üdülést lehet kifizetni, amelyik gyógyüdülőben vagy (a kereskedelmi szálláshelyekről szóló jogszabály alapján) wellnesshotelnek minősülő szálláshelyen történik, miközben évente és tagonként legfeljebb 150 ezer forintot lehet a jövőben ilyesmire költeni. Az is megkötés, hogy amikor a tag üdülni megy, az egyéni számláján kétszer annyi pénznek kell lennie, mint amennyi az üdülés költsége, mivel e célra csak a számlaegyenleg 50 százaléka használható fel. "Eddig több ezer tagunk ment vasutasüdülőkbe, s erre költött a kasszába befolyt tagdíjából. A MÁV-üdülők nem wellnesshotelek; ez utóbbiak feltétele egyebek mellett, hogy legalább háromcsillagosak legyenek, és például kétféle szaunának is kell lennie bennük"- panaszolja Deák Zoltán, a Vasutas Egészségpénztár ügyvezetője.

Ehhez kapcsolódik, hogy számos nagyobb munkáltatónál választhatnak a dolgozók, milyen formában kívánják megkapni a következő évben a rájuk eső vállalati szociális kiadást. Aki azzal a céllal választotta az egészségpénztárt még decemberben, hogy abból olcsón üdülhet majd, csalódik, s máris többen becsapással vádolják a pénztárak vezetését. "Harmincezer tagunk közül tavaly 841-en költöttek 150 ezer forintnál többet maguk és családjuk üdülésére, ami a tagság 2,8 százaléka. Ennyiért nem is éri meg a megszorítással keletkező többletmunka" - véli Szabó László, a Tempó Egészségpénztár ügyvezetője.

Az orvosok rutinszerű gyógyszerfelírási feladatai ezentúl kiegészülnek az egészségpénztári tagoknak írandó javaslatokkal. "Doktor úr, írjon fel a gyereknek egy biciklit" - kérhetik majd a tagok, akiknek orvosi javaslatot kell benyújtaniuk a pénztárnak, ha sporteszközt akarnak venni a pénztári keretükből, de akkor is az orvosi rendelőbe kényszerülnek látogatni, ha üdülni szeretnének menni, ha sportbérletet, gyerektápszert vagy gyógytápszert, nem támogatott gyógyászati segédeszközt (például pótszemüveget, második lúdtalpbetétet) kívánnak venni, esetleg otthoni gondozás szolgáltatásra költetnének a számlájukról. A kasszáknak pedig össze kell kapcsolniuk ezeket az igazolásokat és a náluk benyújtott számlákat, tehát nyilván kell tartaniuk az amúgy feltehetőleg formális, bárki által beszerezhető - hiszen mindenkinek jót tesz valami sport - orvosi javaslatokat is. Egyes egészségpénztáraknál a most még finanszírozható kiadások körét szűkíti, hogy a rendelet kimondja: a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásokba a sporteszköz és a testi épséget közvetlenül védő eszköz, például fejvédő tartozik bele, továbbá a pálya-, uszodabérlet, nem tartozik viszont ide a sportoláshoz kapcsolódó utazás, szállás, étkezés költsége, valamint a sportruházat.

A sporteszközkiadás nagyságát is limitálja az új rendelet, méghozzá a vásárláskor fennálló egyéni számlaegyenleg 50 százalékában. E korlátot is fölöslegesnek, a fiatalokat sújtónak és az egészségpénztárak céljával ellentétesnek tartják sokan. Ráadásul fejenként és évente legfeljebb 70 ezer forint költhető sportszerre. Eddig azokban az egészségpénztárakban, amelyek egyáltalán vállaltak sporteszközkiadást, a tagok kifizethették, majd utólag beküldhették a pénztárhoz az ilyen számláikat - olyan összegig, amennyijük a számla benyújtásakor volt a kasszában -, és a pénztár megtéríthette nekik a kiadást. Ezentúl a vásárlás előtt ellenőrizni kell, mennyi is van épp a számlán, aminek a felét költhetik erre.

Az egészségpénztári vezetők szerint a prevenciós kiadások 10 százalékát kitevő, ez évtől igénybe vehető új, 10 százalékos szja-kedvezmény - amit egyébként mindegyikük üdvözöl és jelzésértékűnek tart - a gyakorlatban alig-alig lesz felhasználható. Ennek előfeltétele ugyanis egy szakorvos által összeállított és kétévente frissített, személyre szóló egészségterv, amit tüzetes kivizsgálás előz meg. Egy ilyen kivizsgálás, ha valaki az egészségpénztári számlájáról finanszírozza, hozzáértők szerint legalább 20 ezer forint, ami akkor térülhetne meg az adókedvezményből, ha két év alatt legalább 200 ezer forintot költ valaki a jogszabály szerint prevenciósnak minősíthető célokra (például fogyókúraprogramra, gyógyüdülésre, sportbérletre) az egészségpénztáron keresztül. Márpedig ez a tapasztalatok szerint ritkaság. Ráadásul a prevenciós kiadások 10 százalékát kitevő szja-alap-csökkentés lehetősége beletartozik az önkéntes pénztári adókedvezmény egy pénztártípusra évi 100 ezer forintos plafonjába, amit e nélkül is kihasználhatnak tagdíjbefizetéssel azok, akik ezt egyáltalán megengedhetik maguknak. A pénztárakat viszont nyomasztja, hogy a többlet-adókedvezmény lehetősége miatt is adminisztrációs plusz hárul majd rájuk: az egyéni egészségterveket, a bennük szereplő orvosi javaslatokat is nyilván kell tartaniuk, hogy "prevenciósnak" minősíthessék a tag kiadásait.

MAKARA KLÁRA

Fű alatt államosítanák az MTA teljes ingó vagyonát

Fű alatt államosítanák az MTA teljes ingó vagyonát

Top 500: A nagyság kevés, adót optimalizálni tudni kell

Top 500: A nagyság kevés, adót optimalizálni tudni kell

Megszavazták: a szülő kötelessége, hogy szakmát szerezzen a gyerek

Megszavazták: a szülő kötelessége, hogy szakmát szerezzen a gyerek

510 lóerős lopott Mercedes-AMG GT bukkant fel Röszkén

510 lóerős lopott Mercedes-AMG GT bukkant fel Röszkén

3000 forintos jeggyel lógtak be szurkolók a Puskás VIP-páholyába

3000 forintos jeggyel lógtak be szurkolók a Puskás VIP-páholyába

Beázó tető, penészes falak: a magyar lakosság negyede él ilyen lakásban

Beázó tető, penészes falak: a magyar lakosság negyede él ilyen lakásban