E hét hétfőn nem változtatott a 12,5 százalékos jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa (mt), aminek hatására az euróval szemben a múlt héten öt forinttal, 269 forintra gyengülő, de hétfőn délelőtt már 2 forinttal erősödő forintkurzus estére további 2 forinttal javult. Döntését az mt nem indokolta ugyan, de az összhangban van az MNB idei új stratégiájával. E szerint a jegybank rövid távú árfolyamkilengésekre egyetlen eszközével, a kamattal nem reagál, csak ha veszélyeztetve látja a 2005 végi 4 százalékos inflációs célját. Ezt maga Járai Zsigmond, az MNB elnöke foglalta össze azon a múlt szerdai zártkörű jegybanki munkaebéden, amelyre az mt elemzőket és gazdaságkutatókat hívott meg.

Az euró az elmúlt héten egyébként megint majdnem megkóstolta a 270 forintot. Amerikai, német, francia bankházak a londoni Cityben ugyanis ismét arra számítottak, a forint euróval szembeni árfolyama nagyot eshet csupán attól, hogy ők ezt hajtogatják, s ha erre az MNB kamatemeléssel reagál, ami szintén a levegőben lógott, akkor ők nagyot kaszálhatnak. Elsőként közel két hete a forint elleni tavalyi három spekulációs rohamban főszereplő amerikai J. P. Morgan befektetési bank brit irodája állította elemzésében, június végére 280 forintig gyengülhet a hazai valuta euróárfolyama, majd néhány nap múlva a szintén amerikai Goldman Sachs - ugyancsak a brit fővárosból - már 285 forintos júliusi és 295 forintos 2005. januári eurókurzusról küldött becslést, végül múlt szerdán a francia Crédit Agricole Indosuez londoni elemzői azt mondták, már most is 290 forint/euró a valós árfolyam.

A gyengülő árfolyamról szóló jóslatokat próbálta hitelessé tenni múlt csütörtökön a német Deutsche Bank londoni befektetési részlege azzal, hogy aznapi európai feltörekvő piaci gyorsjelentésében idézte az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsi tagjának, Gertrude Tumpell-Gugerellnek az Industriemagazin osztrák gazdasági szaklapnak adott interjúját. E szerint az EU-csatlakozásra váró országok pénzei közül a forint, a lengyel zloty és a cseh korona euróárfolyama jelenleg magasabb, mint ami főbb makrogazdasági adataikból (államháztartás, folyó fizetési mérleg, infláció) következne. Azt is hozzátette: "Amíg ezeknek a valutáknak az árfolyama nem garantálja a versenyképességet, addig nem lehet szó az euró előszobájának számító ERM-II. árfolyamrendszerhez való csatlakozásról." Michael Deppler, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai igazgatója is éppen aznap tette közzé azon véleményét, miszerint a kelet-európai országoknak már az ERM-II. árfolyamrendszerhez való csatlakozáshoz teljesíteniük kellene az euró bevezetésének feltételeit. Az ECB néhány órával később azt állította ugyan, hogy vezető tisztségviselőjének szavait a Deutsche Bank félreértelmezte, ám a cáfolat már nem tudta visszafordítani a három valuta gyengülését.

Az euró forintárfolyama például múlt csütörtökön 267-re, pénteken 269-re emelkedett, az állampapírok referenciahozamai pedig 0,37-0,82 százalékponttal, 8,49-13 százalékra ugrottak. Igaz, a forint további gyengüléséhez és a hozamok eséséhez hozzájárult Draskovics Tibor pénzügyminiszter-jelölt pénteki sajtótájékoztatója is, amelyen Draskovics - folytatva a költségvetési és monetáris politika rossz kommunikációs stratégiáját - külföldi újságírók előtt bejelentette: az államháztartás 2003. évi hiánya az uniós módszertan szerint számítva még annál is több, mint amennyiért Medgyessy Péter január elején László Csabát menesztette. Draskovics szerint ugyanis a László által mondottnál 0,2 százalékponttal több, 5,8 százalék a tavalyi GDP-arányos államháztartási deficit.

Az újabb fiskális számpontosításra az mt nem reagált, a jól értesültek szerint azért nem, mert a Szabadság téren megvárják, mit tartalmaz a Draskovics által beharangozott - a hétfői, az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsági meghallgatásán 180-185 milliárd forintosnak mondott - költségvetési megszorító csomag (HVG, 2004. február 7.).

Mindenesetre úgy tűnik, Medgyessy Péter - folytatva az orbáni hagyományokat - rosszul viseli a jegybank függetlenségét. Az Orbán-Surányi-affér azzal járt, hogy Orbán közel másfél évig nem engedett MNB-alelnököt kinevezni, Szapáry György előző mandátumának 1999. szeptemberi lejártától Surányi 2001. februári távozásáig, így ezalatt mindössze egy alelnöke volt a bankok bankjának, Riecke Werner. Most pedig a maximálisan kinevezhető öt alelnökből január közepén három maradt, miután az egyik igazán monetáris politikai szaktekintélyt, Rieckét 14 évi jegybanki múlt (ebből hatévi alelnökség) után még a bankból is elűzték. Folyik ugyanis a bűnbakkeresés az elmúlt két és fél év pénzügyi egyensúlytalanságának kialakulásáért, s úgy tűnik, Járai Zsigmond a jegybankban is talált felelőst maga helyett.

Eközben a monetáris politikai vonal viszont gyengül azáltal, hogy a maximális kilencfős mt-tagsági keretet Járai inkább tőzsdei tapasztalatokkal rendelkező szakemberekkel javasolja feltölteni. A Járaitól kapott listából Medgyessy által kimazsolázott Hardy Ilona és Bihari Vilmos közül előbbi a nyolcvanas években az Állami Fejlesztési Bankban dolgozott együtt Járaival, s együtt alapították a Budapesti Értéktőzsde elődjét, az Értékpapír-kereskedelmi Titkárságot, 1995-ben Járai hívására lett Hardy a Magyar Hitel Bank Rt. Aranykor Nyugdíjpénztárának az elnöke, 1998-ban pedig az ő pénzügyminiszteri felkérésére a Postabank és Takarékpénztár Rt. igazgatósági tagja. Bihari - mint a HVG-nek mondta - 1991 óta ismeri az MNB elnökét; amikor például 1993-ban a Pick Szeged Húsüzem és Szalámigyár Rt. tőzsdei bevezetését a Samuel Montague Rt. szervezte, Bihari volt a Pick vezérigazgatója, Járai pedig a Samuel Montague igazgatója.

CSABAI KÁROLY