Bár a magánnyugdíjpénztárak tagjai várhatóan csak 2013-tól kezdenek tömegesen havi járadékot igényelni, már most is vannak olyan nyugdíjba menők, akik nem egy összegben vennék fel járandóságukat. Ennek szabályozása azonban egyelőre hiányos.

Magánnyugdíjpénztártól akkor kaphat szolgáltatást a pénztár tagja, ha bármilyen okból nyugdíjjogosulttá válik. A szolgáltatás lehet egyösszegű is, ha - és most még ez a helyzet - 15 évnél rövidebb ideje pénztártag a nyugdíjba vonuló, de a törvény elvileg lehetővé teszi a havi kifizetést, a járadékot is.

A még nem nyugdíjas pénztártag elhalálozása esetén pedig kedvezményezettje - ha az nincs, örököse - válik jogosulttá az egyéni számlán összegyűlt pénz felvételére. A 18 magánnyugdíjpénztártól a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb, 2003. harmadik negyedéves adatai szerint egy negyedév alatt mindössze 99 millió forint egyösszegű kifizetést igényeltek - a felügyelet berkein belül működő Pénztári Központi Nyilvántartási Rendszer (PKN) tanúsága szerint azt is döntően az elhunyt pénztártagok után, egyösszegű kifizetésként az örökösök -, a tényleges kifizetés egy negyedév alatt mindössze 64 millió forintra rúgott. A PKN alapján 2003 első kilenc hónapjában összesen 188 millió forintot fizettek ki közel kilencszáz pénztártagnak, illetve döntően azok örököseinek, ami a 2003. szeptember végi 527 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári vagyon ezrelékében mérhető csak.

A HVG által megkérdezett pénztári szakemberek egy része úgy tudja, pénztáruk 2013-ig a jogszabályi lehetőség ellenére sem nyújthat járadékot, csupán egyösszegű kifizetést teljesíthet. Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár például alig tíz esetben folyósított egyösszegű kifizetést, korkedvezménnyel nyugdíjba vonult katonáknak és rendőröknek. A Postás Magánnyugdíjpénztárhoz mindössze néhány ízben nyújtottak be kifizetési (pontosabban: átutalási) kérelmet rokkanttá vált pénztártagok, mondta Tömödiné Szabó Zsuzsa, a pénztár ügyvezetője. Ők mindannyian visszaléptek a társadalombiztosítási rendszerbe - erre rokkanttá válás esetén a törvény lehetőséget biztosít. A kasszák hatéves működése alatt az egyéni számlákon összegyűlt pénz ugyanis csak egészen minimális járadékra lett volna elég. A Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztáránál (VIT) eddig ketten szerettek volna kapni járadékszolgáltatást, erre azonban egyelőre felkészületlenek a pénztárak - véli Fülepné Krammer Terézia, a pénztár főkönyvelője. A magán-nyugdíjpénztári törvény szerint ugyanis járadékszolgáltatást csak az a pénztár nyújthat, amelynek szolgáltatási szabályzatát jóváhagyta a PSZÁF, s amely a járadékszolgáltatás tényét annak megkezdése előtt egy - de ha taglétszáma nem éri el a 25 ezret, három - évvel bejelenti a felügyeletnek. E feltételeket teljesíteni tudta volna a pénztár, de a törvény azt is előírja, hogy a járadékszolgáltatást nyújtónak 100 millió forint tevékenységi tartaléka legyen. Ekkora tartalékkal viszont csak a nagy pénztárak rendelkeznek, azt ugyanis a likviditási tartalékokon belül kell képezniük, abba pedig általában az alapszabályok szerint csak a befizetett tagdíjak 0,3-0,7 százaléka kerül. A VIT szeretett volna járadékbiztosítást vásárolni biztosítótársaságtól, de - mint a magánpénztárakról szóló törvény előírja - azt csak olyan biztosítótól vásárolhatnák meg, amely tagja az Ügyfélvédelmi Alapnak. Ilyen alap pedig egyelőre nem létezik, jóllehet már a magán-nyugdíjpénztári törvény 1997-es, első változata is említést tett róla. Így azután nagy kérdés, hogy azok a biztosítói hátterű magánnyugdíjpénztárak, amelyek vezetői most azt nyilatkozták, igény esetén biztosítanák a járadékfolyósítást, miként tehetnék meg ezt.

Az üzleti alapon működő biztosítók a járadékszolgáltatást úgy oldják meg, hogy a biztosításmatematikusok kikalkulálják, az igénylő - kora, neme, egészségi állapota, körülményei alapján - hány évig lesz járadékos (valószínűsíthetően mennyi ideig él), s ennek alapján számolják ki a biztosítás díját, amelyet persze saját költségük és elvárt profitjuk is növel. Ha a cég rosszul kalkulál, az ebből származó veszteséget le kell nyelnie - fedezetül szolgál rá tőkéje -, nyeresége pedig a biztosító profitját növeli. A szolidáris alapon működő nyugdíjpénztáraknál ezzel szemben mind a nyereséget, mind a veszteséget átcsoportosítják a tagok között, miközben a magán-nyugdíjpénztári törvény - szakmailag semmivel sem indokolható módon - az "uniszex" járadékkalkulációs tábla használatát írja elő a pénztáraknál. Ez nem tesz különbséget férfi és női tagjai között, holott a statisztikák szerint a nők tovább élnek, így a tőkeszámlájukon összegyűjtött ugyanakkora összegből öt-hét-tíz évvel tovább kellene járadékot kapniuk. A helyzetet az is rontja, hogy a nőknek - mivel őket terhelik a gyerekszüléssel, gyerekneveléssel kapcsolatos feladatok - alacsonyabb a tőkegyűjtő képességük, s így eleve kisebb a nyugdíjba vonuláskor rendelkezésükre álló összeg.

GILYÉN ÁGNES

Pénzügyek

Örökösök adója

Ha a még nem nyugdíjas pénztártag meghal, kedvezményezettje, örököse három lehetőség között választhat.

Jó ebédhez szól a nóta - a brit nagykövettel

Jó ebédhez szól a nóta - a brit nagykövettel

Matolcsy: "Kívülről időnként érdesnek, hegyesnek és önfejűnek látszunk"

Matolcsy: "Kívülről időnként érdesnek, hegyesnek és önfejűnek látszunk"

"Táncoló sárkány": tollas dinoszauruszfajt fedeztek fel Kínában

"Táncoló sárkány": tollas dinoszauruszfajt fedeztek fel Kínában

Hol volt, hol nem volt egy állam, amelynek a maga Trianonja vetett véget

Hol volt, hol nem volt egy állam, amelynek a maga Trianonja vetett véget

A holland miniszterelnök bocsánatot kért a zsidóktól a holokauszt miatt

A holland miniszterelnök bocsánatot kért a zsidóktól a holokauszt miatt

Ma döntenek a győriek Borkai Zsolt utódjáról

Ma döntenek a győriek Borkai Zsolt utódjáról