Jogalap nélkül, "tévedésből" gazdagodtak Kulcsár Attila egyes ügyfelei, ezért ők tartoznak a brókercégnek - állítja az érintetteknek írt levelében a K&H Equities. Szakértők szerint a cég azért húzta elő e jogi formulát, mert más fogást nem talált.

A jogalap nélküli gazdagodás tipikus esete, ha valakinek a számlájára tévedésből másvalakinek a fizetését utalja a bank, vagy véletlenül kétszer teljesít egy átutalást. Ha az illető a sajátjaként kezeli a váratlanul érkezett pénzt, vagyis esze ágában sincs azt visszaadni, a bank polgári peres úton visszakövetelheti az eltévedt összeget. Ám a jogalap nélküli gazdagodás olyan paragrafusa a polgári törvénykönyvnek (Ptk.), amit akkor lehet előkapni, ha a pereskedni kívánónak más jogcíme nincs - magyarázták a HVG által megkérdezett jogászok. A Ptk. ugyanis kissé talányosan úgy fogalmaz: "Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni."

Mintha tévedésből utalt vagy küldött volna összegeket az egykori sztárbróker, Kulcsár Attila is a K&H Equities Rt. egyik-másik kivételezett ügyfelének, akik január utolsó napjaiban a rendszerváltás utáni magyar banktörténelemben példátlan hangvételű levelet kaptak a brókercégtől. E szerint a társaság nemhogy teljességgel alaptalannak tartja a követelésüket, de egy későbbi időpontban megállapítandó összeget visszakér tőlük, mert jogalap nélkül gazdagodtak. A HVG által megkérdezett, vagyonkezeléssel foglalkozó nagybankok kivétel nélkül azt állították, náluk még sosem történt ilyesmi, ezért a piaci hozamokat alkalmasint jócskán meghaladó profitra szert tevő ügyfeleknek sem kell attól tartaniuk, hogy utóbb bankjuk ezen a jogcímen visszakér tőlük.

A brókercégnek tanácsot adó ügyvédek - Mosonyi Richárd vagy Jutasi György - a HVG kérdésére nem voltak hajlandók megindokolni e furcsa levél tartalmát, arra hivatkozva, hogy megbízójuk nem hatalmazta fel őket erre. Meglehet azonban, hogy még ők sem teljesen biztosak a dolgukban, mivel a brókercég vezetői azt is beleírták levelükbe, a későbbiekben még módosíthatják a jogcímet, ami miatt pénzt követelnek a szóban forgó ügyfelektől. Úgy tűnik, azon ügyfelekről lehet itt szó, akikről a brókercégnél feltételezik, tudhattak Kulcsár kétes üzelmeiről. "Kezdettől fogva úgy bántak velem, mintha bűntárs lennék" - panaszolta névtelenül az egyik legtöbbet, több százmillió forintot követelő ügyfél. A Ptk. ki is tér arra, hogy a jogalap nélkül gazdagodó lehet rosszhiszemű, ám ebből még nem következik az, hogy bűncselekményt is elkövetett. A jogalap nélkül gazdagodótól nem kártérítést, hanem visszafizetést kérhet az, aki a tévedés folytán megrövidült, vagyis nem biztos, hogy a kár megtérül. Ha pedig polgári bíróság elé kerül az ügy - ellentétben a kártérítési perrel -, nem kell bizonyítani, hogy a jogalap nélkül gazdagodó jogellenesen járt el.

Nyilván a brókercég sincs könnyű helyzetben, hiszen ha egyes ügyfeleket bűncselekménnyel gyanúsít, fel is kellene jelentenie őket (emiatt viszont még azok a pénzes kliensek is megvonhatnák tőle bizalmukat, akiket pedig a társaság szeretne megtartani). Ez esetben nyilvánvalóan kártérítési pert indíthatna ügyfelei ellen, de a bíróságok az ilyen pert csak azután tárgyalják érdemben, ha a büntetőügyben jogerős ítélet születik - márpedig erre ebben az esetben éveket kellene várni, elvégre a nyomozás vége sem látszik még. Az ügyfelek egy csoportjának a számláját zároltatta ugyan a rendőrség - mondván, arra bűncselekményből eredő pénz került -, de pénzmosással vagy sikkasztással nem gyanúsítja őket. Az egyik, szintén jogalap nélküli gazdagodással "megfenyegetett" kuncsaftnak például a CIB Bank Rt.-nél vezetett számláján zárolt a bíróság egy összeget, amelynek a feladója a K&H Equities Rt.-Montrade Ltd. "páros" volt. Az utóbbi cégről feltételezi a rendőrség, hogy pénzmosási állomásként funkcionált a Kulcsár-féle tranzakciók során.

Ráadásul a jogalap nélkül gazdagodónak sem kell mindig visszafizetnie a pénzt. Ha például a számlájára érkezett összeg feladója olyan személy, akitől ajándékokat szokott kapni, feltételezheti, hogy ismét ez történt, s ilyenkor jogosan költi el az összeget. Márpedig Kulcsár Attila ügyfelei is megszokhatták, hogy brókerük ténykedése révén extraprofitot kapnak - érvelnek az érintettek ügyvédei, ezért még ha valóban jogalap nélküli gazdagodásról lenne is szó, azt nem lehet feltétlenül bevasalni rajtuk.

Tamáskodnak az ügyben nem érintett jogi szakértők is, vajon rásüthető-e egyáltalán a Kulcsár-féle ügyfelekre a jogalap nélküli gazdagodás. Az egyik - magát megnevezni nem kívánó, vagyonkezelői üzletággal szintén bíró - hitelintézetnél a HVG kérdésére elmondták: az ügyfél csak akkor gazdagodhat jogalap nélkül, ha olyan tranzakció révén kerül hozzá pénz, amelyet nem szabályoz szerződés a bank vagy brókercég, illetve a számlatulajdonos között. Az Equities érintett ügyfeleinek azonban volt szerződésük, méghozzá kétféle: értékpapírszámla-szerződés és megbízási szerződés. A HVG birtokába került egyik ilyen, Kulcsár Attila által szignált kontraktus portfóliókezelésről szólt, amelyben az Equities a tőke megőrzését egy évnél hosszabb időre garantálta, a hozamot viszont már nem. A kontraktus lényege, hogy az keretszerződés, amelyben - idézzük - "A Megbízó a portfolió kezelésére semmiféle elvet, politikát nem határoz meg. A Megbízó a konkrét portfoliókezelési tevékenységgel kapcsolatban egyes szerződések megkötésére a Portfoliókezelőnek utasítást nem adhat." E szerint tehát Kulcsár Attilának nemcsak jogában állt, de kötelessége is volt konkrét, írásbeli megbízás nélkül is értékpapírokat adni-venni az ügyfél nevében.

Kálmán János ügyvéd, néhány kliens képviselője azzal érvel: mivel az ügyfelek szerződés alapján kaptak pénzt a brókercégtől, ha elszámolási vita támad, ne jogalap nélküli gazdagodás, hanem szerződésszegés miatt perelje őket a bank, feltéve, hogy történtek olyan tranzakciók, amelyekre még e laza keretszerződések alapján sem lett volna mód. Más szakértők szerint ebbe a körbe tartozhatnak például azok az esetek, amikor az ügyfelek külföldi offshore cégek közbeiktatásával vagy "taxis Gyuszi" közvetítésével kaptak súlyos milliókat. A szerződésben nincs ugyanis olyan passzus, hogy az ügyfelek idegen cégektől vagy személyektől is megkaphatják a jussukat, s erre nekik is fel kellett volna figyelniük.

A HVG által megismert kontraktus szerint egyébként a brókercégnek havonta meg kellett néznie, hogyan áll a kliense porfóliója, de az már nem derül ki, milyen gyakran kellett egyenlegértesítőt postáznia a részére. S mivel Kulcsár szorgalmasan hamisította a nyilvántartásokat, nagyon nehéz utólag rekonstruálni, kinek mikor és mekkora összeg jár. Ráadásul a K&H bankcsoport több alkalmazottja - így például Kulcsár Attila, a nyilvántartásokat karbantartó asszisztense, sőt a K&H akkori első számú vezetője, Rejtő E. Tibor is - gyanúsított, ami valószínűsíti, hogy az ügyfelek nem ártatlan banki tévedés folytán jutottak a vitatott összegekhez. Ebből viszont az következik, hogy e "tévedésekért" maga a brókercég, illetve százszázalékos tulajdonosa, a K&H bank is felelős; márpedig ha ez így van, nem lehet jogalap nélküli gazdagodásról beszélni - magyarázta egy névtelenséget kérő banki jogtanácsos.

A bank és az ügyfelek vitájában a bíróságé lesz az utolsó szó. Ám mielőtt pert indítana, Trandler János, néhány ügyfél jogi képviselője például felszólította a bankot: indokolja meg részletesen, miért gazdagodtak a megbízói jogalap nélkül. A jogász azt is törvénytelennek tartja, hogy a brókercég nem hajlandó kiadni a kliensei nevén lévő értékpapírokat, ami az ő értelmezésében zárolás. Márpedig zárolásra csak a bíróságnak van joga. A pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről 2001-ben hozott kormányrendelet szerint a bankok, brókercégek megterhelhetik ügyfeleik vagyonát a nekik járó díjjal, jutalékkal, ám ezek összege feltehetően nem rúg százmilliókra. A HVG által megkérdezett szakértők szerint a polgári perrendtartásról szóló törvény számadási kötelezettségről szóló passzusa alapján az ügyfelek azért indíthatnának pert az Equities ellen, mert a brókercég ennyi idő múltán sem számolt el velük tételesen (ilyen típusú pereket jellemzően gondnokok, illetve társasházi közös képviselők ellen szoktak indítani). Ebben az eljárásban a felperes ügyfél előterjesztheti a bíróságnak az általa jogosnak tartott összeg nagyságát és kérheti annak ellenőrzését.

Az Equities egyébként az ügyfelek egy részével békésen megalkudott: ha az általuk befizetett összeg nagyobb volt, mint amennyit felvettek, a különbözetre a BUX-index és a hosszú, illetve rövid lejáratú állampapírok hozamából összegyúrt (körülbelül évi 8 százalékos) árfolyamnyereséget számolt fel, ami még adóköteles is. Nem csoda, hogy a leggazdagabb ügyfelek nem fogadták el ezt az ajánlatot, ami szerint az elmúlt egy-két évben az inflációt épp csak meghaladó, a lekötött betéti kamatoktól viszont elmaradó mértékben gazdagodtak volna.

GYENIS ÁGNES

Karácsony: Tíz napon belül a fővárosi daganatgyanús betegek kezében lesz a CT- és MR-lelet

Karácsony: Tíz napon belül a fővárosi daganatgyanús betegek kezében lesz a CT- és MR-lelet

Drámai adat jött Brazíliából, hihetetlen sebességgel irtják az erdőket

Drámai adat jött Brazíliából, hihetetlen sebességgel irtják az erdőket

A Roma Parlament Egyesület feljelenti Orbán Viktort

A Roma Parlament Egyesület feljelenti Orbán Viktort

Új vezetőt neveztek ki Mészárosék szállodaláncának élére

Új vezetőt neveztek ki Mészárosék szállodaláncának élére

Kézilabda-Eb: "Éreztük, hogy lebecsültek minket"

Kézilabda-Eb: "Éreztük, hogy lebecsültek minket"

Az 1000 évig élő fa titka az, hogy egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre

Az 1000 évig élő fa titka az, hogy egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre