A CIB Bank Rt. egyik ügyfele meglepődve tapasztalta: eurószámlájához kapcsolódó bankkártyájával euróért vásárolt külföldön, ám az eredeti összegnél többel terhelték meg a bankszámláját, jóllehet a vásárlások az ügyfelek számára jutalékmentesek (azokért ugyanis a kereskedőktől vonnak le díjat a bankok). Az eltérést, mint megtudta, nem is a jutalék okozta, hanem az, hogy e bank dollárban számol el a nemzetközi kártyatársasággal. Így minden külföldi tranzakciót dollárra számítanak át a kártyatársaság által megbízott külföldi számítóközpontban. A Mastercard esetében két pénzintézet végzi e munkát, az egyik Angliában, a másik - az Európán kívüliekkel foglalkozó - Amerikában, s a váltáshoz a Reuters hírügynökség (a nemzetközi bankközi forgalomban használatos) devizaárfolyamát veszik alapul. A Visa elszámolóközpontja, a társaság írásbeli tájékoztatása szerint, a bankok lakossági árfolyamainál kedvezőbb "nagybani piaci árfolyamon" vált (hogy ez pontosan mit jelent, azt a bankokkal sem közlik). A kártyatársaság által küldött terhelést a számlavezető magyar bank azután az üzletszabályzata szerinti árfolyamon átszámítja forintra, s ha devizaszámlához kötődik a bankkártya, a forintot ismét devizára "váltja át". Eközben a vételi és az eladási árfolyamok eltérésében megjelenő költség az ügyfelet terheli.

Kivétel ez alól a kártyatársaságtól érkező terhelés átváltásánál középárfolyamot alkalmazó Magyarországi Volksbank Rt., amely így leveszi a devizaváltás árrésterhét az ügyfél válláról. Hasonló helyzetet teremt a Citibank devizaalszámlával rendelkező ügyfeleinek: ha eurószámlájuk van, s ahhoz kötődik a (betéti, vagyis nem hitel-) kártya, akkor az eredetileg euróban felmerült költés tényleges összegét terheli rájuk, a váltásból fakadó árfolyamkockázatot pedig a bank állja. Így jár el a Citibank a más devizanemben nála vezetett számlák esetében is, ha azzal egyező pénznemben történt a vásárlás, és az ügyfél arról rendeli el a kiegyenlítést. Az OTP Banknál kizárólag eurószámlához váltható devizakártya, mégpedig euróelszámolású Mastercard, ezért e banknál a devizaszámlához kötött kártyák esetében már nem történik devizaváltás az elszámolás során (persze aki nem euróban költött, annak a kártyatársaság átváltja a kiadását).

Jelenleg 1-1,5 forint az eltérés a magyar bankoknál a dollár és az euró devizavételi, illetve -eladási árfolyamában - a bankszámlák közötti műveletekben használatos devizaárfolyamot alkalmazza a kártyaműveletekkel összefüggő váltásnál a hazai bankok többsége. E pénznemek valutaárfolyamában, azaz a lakossági és készpénzes műveletekben általában használt árfolyam esetén pedig 10-16 forint is lehet a vételi és eladási közötti rés. Önmagában az átváltáson tehát, ha sor kerül rá, eurónként körülbelül ennyit veszíthet az ügyfél. A CIB egyébként annyiban lóg ki a sorból, hogy kizárólag dollárelszámolású kártyái vannak, míg a HVG által megkérdezett lakossági bankok többségénél (lásd a táblázatot) vannak dollár- és euróelszámolásúak is, bár a nemzetközi elszámolás devizanemére a bankok ritkán hívják fel hangsúlyosan az ügyfelek figyelmét.

A Visa-logóval ellátott kártyákkal fizetett külföldi számlákat - a most érvényes megállapodásaik alapján - a magyar bankok mindenképp dollárban kapják meg. A Mastercard a Budapest Bank Rt. (BB), a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Rt., a Raiffeisen Bank Rt. és a Volksbank ügyfeleinek az európai kártyahasználatot euróban, az azon kívülit dollárban számolja el. A BB-től kapott tájékoztatás szerint az Európán kívüli tranzakciók esetében a Mastercard elszámolóközpont egy csekély (ezrelékes nagyságrendű) elszámolási költséget is rátesz az eredeti összegre.

Zdenek Houser, e kártyatársaság magyar- és horvátországi igazgatója szerint a Mastercard 15-féle pénznemben is vállalna elszámolást, egy-egy tagbank részére akár többfélében is, ami persze költség- és adminisztrációtöbbletet jelent a pénzintézetnek. A magyar bankok többsége az euró bevezetése előtti időkben kötött megállapodásokat a kártyatársaságokkal, s jóllehet ma a külföldi bankkártyahasználat több mint felének a pénzneme euró - állapította meg egy felmérésében az MKB, amely már kezdeményezte az euróra való átállást a Visánál -, a változás késlekedik. Az eurózóna országaiban a verseny már rég kikényszerítette a külföldi kártyahasználat elszámolásának átállítását euróra. A magyar bankok viszont nem kapkodnak, talán mert addig is kereshetnek valamit a devizaváltáson. Főleg azok élnek e lehetőséggel, amelyek még csak nem is devizaárfolyamon, hanem ennél drágábban (valutaárfolyamon vagy a kettő közötti úgynevezett kártyaárfolyamon) végzik az átszámítást.

A devizák árfolyamának mozgása közepette az ügyfelek veszíthetnek (vagy épp nyerhetnek) azon is, hogy mire elszámolják külföldi kártyahasználatukat, megváltozhatnak az árfolyamok a külföldi pénznem, a kártyatársaság elszámoló devizája és a forint között (devizaszámlához kapcsolt bankkártya esetén annak a pénzneme is belejátszik az árfolyamnyereség vagy -veszteség kialakulásába). Zdenek Houser elmondta, ha valaki elektronikus terminállal felszerelt, a bankjával on-line kapcsolatban álló üzletben vásárol külföldön, azt legkésőbb másnap feldolgozza a társaság, majd továbbküldi a számlavezető banknak a terhelést, más esetekben azonban egy vagy több hét is eltelhet, amíg a kereskedő beküldi a számlákat. A magyar bankok általában egy napot fordítanak az átváltásra, így válaszaik szerint a vásárláshoz, külföldi készpénzfelvételhez képest többnyire két-három nap - egyes esetekben viszont több hét is lehet -, amíg az ügyfél számláját megterhelik a külföldi költés összegével.

Ha sms-jelzést küldenek a bankkártyával történt fizetésekről, a számokra jól figyelő ügyfelek szóvá is szokták tenni, nem pont akkora összegről szólt az értesítés, mint amekkora a terhelés volt. Ennek oka - magyarázta Köpe Ildikó, az MKB üzletágvezetője -, hogy az sms-üzenet a vásárláskor (a bank elektronikus engedélyküldését követően) megy ki, a váltás viszont annak a napnak az aktuális devizaárfolyamán történik, amikor a terhelés megérkezik a bankhoz.

MAKARA KLÁRA