Kettőről az egyre

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Hogy az uniós csatlakozás után mekkora forgalom lesz a magyar tőzsdén, azt egyelőre nem lehet tudni, de a pillanatnyilag elkülönült két hazai börze megtette a magáét: eldöntötte, hogy 2005-től valamennyi tőzsdei ügylet egy szervezetben zajlik.

"Nemzeti tőkepiacra szükség van" - szögezte le egyetértésben Draskovics Tibor pénzügyminiszter és Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde Rt. (BÉT) elnöke múlt pénteki közös sajtóértekezletén. A pénzügyminiszter látogatásának az volt az apropója, hogy az előző két napon a BÉT, illetve a Budapesti Árutőzsde Rt. (BÁT) közgyűlése megszavazta azokat a lépéseket, amelyek révén 2005-től valamennyi budapesti tőzsdei ügyletet egy szervezetben, a Budapesti Áru- és Értéktőzsdén kötnek majd. A BÉT és a BÁT nem olvad össze, hanem az értéktőzsde megvásárolja az árutőzsde vagyontárgyait: a 4,5 milliárd forintos jegyzett, de ennek majdnem háromszorosára rúgó saját tőkéjű Központi Értéktár és Elszámolóház Rt. (Keler) 25 százalékos pakettjét és a BÁT-nak a kikiáltásos kereskedést követni képes informatikáját. Ezután a BÁT elveszíti tőzsdei státusát, és vagy "mezei" vagyonkezelő cégként él tovább, vagy a tulajdonosai kiveszik belőle a pénzüket, s megszüntetik a társaságot.

A két tőzsde múlt heti közgyűlése úgy döntött: integrációjuk első állomásaként a BÉT 2,887 milliárd forintért megveszi a BÁT-tól a Keler negyedrészét, s így az elszámolóház 50 százaléka az értéktőzsde kezében lesz - a Keler másik 50 százalékos csomagjának a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tulajdonosa. A határidős gabona- és devizakereskedés áttelepítése a BÉT-hez hosszabb időt vesz igénybe. A BÉT közgyűlése mindenesetre úgy döntött: az igazgatóság március 15-éig egy ezzel foglalkozó bizottságot állítson fel, az integrációs kontraktust pedig június 30-áig írja alá a két tőzsde. Addig abban is meg kell állapodniuk, mennyit ér a BÁT vagyonának a Keler-paketten felüli része. Feltehetően 50-100 millió forintnál nem többet, már csak azért sem, mert - jóllehet ez nem a jól kiépített infrastruktúra hibája - a BÁT veszteségesen működik, tavaly például 200 millió forintot "veszített el".

A budapesti tőzsdei integráció sajátossága, hogy az árutőzsde vagyonát részben ugyanazok adják el, akik megveszik, mivel a BÁT és a BÉT meghatározó tulajdonosi köre azonos (lásd a táblázatot). Mindkettőben a legnagyobb tulajdonosi aránnyal bír a kockázatitőke-befektetéseiről ismert Arago Befektetési Holding Rt., a Cashline Értékpapír Rt., a Korányi G. Tamás tőzsdei újságíró nevével fémjelzett Baál Vagyonkezelő Kft. és a strómancégnek tartott Econorg Ingatlanforgalmazó Kft. A BÉT közgyűlésén egyébként az MNB indítványára eltörölték azt a korlátot, hogy egy-egy részvényes maximum 10 százalékban szavazhat, s korlátlanná tették azt. A tőkepiaci törvény szerint azonban a tőzsdebeli 33, 50, 66, 75 vagy 100 százalékos tulajdonszerzéshez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélye kell.

A BÉT tulajdonosi struktúrájában három érdekcsoport látszik kirajzolódni, amelyek között hosszabb távon markánssá válhatnak a most még csak sejthető ellentétek. A mindkét börzében tulajdonos csoportosulás mellett egyre határozottabb a legnagyobb, közel 13 százalékos HVB Bank Rt. fellépése, s bár a múlt heti közgyűlésen háttérbe szorultak, a jövőben önálló érdekeket fogalmazhatnak meg a Jaksity vezette Concorde Értékpapír Rt. és egyes, vele egyetértő brókercégek is. Miközben az utóbbi időben a bankok inkább kiszálltak a tőzsdéből, az értékpapír-letétkezelői üzletágban és a részvénykereskedésben az egyik legnagyobb, a német tulajdonosi hátterű HVB azért növelte folyamatosan a részarányát - mondta el Szalay-Berzeviczy Attila, a HVB igazgatója -, mert így akarja biztosítani, hogy a tőzsde és a Keler ne kerülhessen a hazai bankokkal és brókercégekkel ellentétes érdekű külföldi, például tőzsdei vagy elszámolóházi tulajdonba. Ha ugyanis a két tőzsde közös tulajdonosi körének nyomására a BÉT a jövőben eladná a Keler fele részét, s az MNB kezében lévő pakett is eladósorba kerülne, az elszámolóház egészére "ugranának" a külföldi invesztorok. A BÉT-nek elővásárlási joga van ugyan, de elegendő készpénze nem lesz. "Pedig az az optimális, ha egyben, direkt tulajdonosi kapcsolatban vagy holdingban van a teljes hazai értéklánc, az egységes áru- és értéktőzsde és az elszámolóház" - vallotta a tőzsdei vezetés színeiben Jaksity.

Egyes magyarországi bankok viszont vagy úgy, hogy többséget szereznek a BÉT-ben, vagy úgy, hogy szindikátust alkotnak, ajánlatot tennének a BÉT Keler-csomagjára - ismertette elképzeléseiket Szalay-Berzeviczy Attila. A HVB mellett állítólag a szintén német tulajdonú Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-t (MKB) és az OTP Bank Rt.-t is érdekelné az üzlet. Úgy tűnik, a BÁT tulajdonosai arra is felkészültek, hogy a BÉT már az idén túlad a Keler-részvényeken, mert úgy állapodtak meg, hogy ebben az esetben fele-fele arányban osztoznak az árfolyamnyereségen vagy -veszteségen. Jaksity szerint ez csak biztonsági klauzula, az egységes tőzsdét, benne az elszámolóházzal, be kellene vezetni a tőzsdére, hogy a későbbiekben aki akarja, magán a tőzsdén adhassa el nyereséggel a részesedését.

Akár hosszú távú elkötelezettségük, akár rövid távú nyerészkedési szándékaik okán, abban egyetértenek a tőzsdetulajdonosok, hogy a magyar börze próbáljon önálló maradni az Európai Unióban is. Akárcsak például a 4 millió lakosú Finnország szuverén börzéje, hiszen a tőzsde a tőkebevonás egyik színtere. Sőt szakértők szerint a BÉT kelet felé terjeszkedhetne: bevásárolhatna a kisebb, forgalmat alig generáló kelet-európai börzékből, mint ahogyan például a varsói tőzsde ajánlattételre készül a litván börze többségi és az ottani értéktár kisebbségi pakettjére. E nélkül ugyanis kevés esélyt látnak a tőzsdei elemzők arra, hogy kelet-európai cégek jegyeztessék be magukat a budapesti börzére.

Az EU-csatlakozás egyébként különösebb változást nem hoz a BÉT életében - vélekedett Cselovszky Róbert, az Erste Befektetési Bank Rt. vezérigazgatója. Az EU-országok börzéiről aligha "jönnek" át a papírok a budapesti piacra, jöhetnek viszont azok a befektetési alapok, amelyek eddig csak az EU tőzsdéin vásárolgathattak, ők ezután 15 ország helyett 25 állam piacain mazsolázhatnak. Ám azt, hogy mekkora forgalmat hozhatnak, ma senki sem tudja megbecsülni. A külföldiek által legkeresettebb magyar tőzsdei részvényekkel (Mol, Matáv, OTP Bank, Richter) eddig is legalább felerészt a londoni börzén üzleteltek, s ez ezután is így lesz. Az A kategóriás papírok szinte mindegyikét jegyzik a frankfurti tőzsdén is, ám a forgalmuk meglehetősen ingadozó. Aki viszont külföldi részvényeket akart venni, eddig is megtehette, különösen azóta, hogy tavaly augusztusban a BÉT összekapcsolta saját informatikai rendszerét a frankfurti tőzsde XETRA nevezetű elektronikus hálózatával (HVG, 2003. március 1.). Ahhoz, hogy ezt a technikai lehetőséget az eddig jobbára érdektelen kisebb magyar befektetők kiaknázzák, nem EU-csatlakozásra, hanem generációváltásra, új befektetői szemléletre van szükség - állapította meg kissé szkeptikusan Cselovszky.

Rövid távon egyébként a magyar magánbefektetőknek az EU-csatlakozás legizgalmasabb hatása az lesz, hogy a személyi jövedelemadóról szóló hazai kódex értelmében az ottani tőzsdei papírok árfolyamnyeresége ugyanúgy adómentessé válik a számukra, mint a budapesti tőzsdei részvényeké - legalábbis a tőkepiaci törvény szerinti "elismert" és "szabályozott" piacra bevezetett papírok esetében. Az efféle minősítés törvényi kritériuma pedig az is, hogy a PSZÁF megállapodást kössön az ottani hasonló hatósággal. Ilyen egyezség pillanatnyilag a leendő 25 tagország közül 11-gyel nincs, köztük olyanokkal, mint például Spanyolország, Nagy-Britannia vagy Szlovénia. "Az EU lényege a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása, ezért ezzel ellentétes, bármely tagország tőkepiacát diszkrimináló szabályozása egyik tagországnak sem lehet" - jelentette ki Jaksity. Binder István, a PSZÁF sajtóosztályának munkatársa szerint a felügyelet eddig azokkal a társhatóságokkal kötött együttműködési megállapodást, amelyek piacain a magyar befektetők aktívak voltak, és fordítva. Arra viszont nem tudott választ adni, vajon május 1-jéig megszületnek-e a hiányzó egyezségek. Jogászok szerint inkább a tőkepiaci törvényt kellene módosítani, mintsem a PSZÁF aktivitásától függjön a magyar adóztatás "versenysemlegessége".