Múlt csütörtök délután egy euró 251,70 forinton cserélt gazdát a hazai bankközi devizapiacon. Ennél erősebb utoljára tavaly június 2-án volt a forint, közvetlenül azelőtt, hogy a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2,26 százalékkal leértékelte az euróval szemben, azaz ennyivel eltolta a sávközepet, amelyhez képest plusz-mínusz 15 százalékos eltérés esetén kell beavatkoznia a jegybanknak az euró-forint árfolyamba (HVG, 2003. június 14.). A csütörtöki már kellően magas forintárfolyam volt ahhoz, hogy a külföldi befektetők árfolyamnyereségüket zsebre tegyék; forinteladásba kezdtek, emiatt múlt pénteken 253 forint fölé ugrott az euróárfolyam, kedden pedig még tovább, 255 forint közelébe. Ám a hazai valuta így is közel 5 százalékkal erősebb a február elejinél.

A forint múlt heti javulását a napvilágot látott legfrissebb makrogazdasági adatok idézték elő, amelyek jobbak lettek a piaci várakozásoknál, hasonlóan az egy héttel korábban megjelent, 2003. negyedik negyedévi bruttóhazaitermék- (GDP-), illetve államháztartási adatokhoz (HVG, 2004. március 13.). A folyó fizetési mérleg januári 163 millió eurós hiánya közel 100 millióval kisebb volt a vártnál, de ami még biztatóbb, 37 millióval marad el az egy évvel korábbitól. Még a februári 7,1 százalékos éves inflációs adatnak is örült a piac - dacára annak, hogy ilyen nagy utoljára 2001 novemberében volt a pénzromlás -, a befektetők ugyanis 0,2 százalékponttal magasabb fogyasztóiár-indexre számítottak.

A hazai pénzpiacon tehát ezekben a napokban dúl az optimizmus. Kutatók és elemzők azt bizonygatják, a forint mostani erősödése nem hasonlítható össze a tavaly augusztus és október közöttivel (HVG, 2003. október 18.), amikor a hazai valuta szintén több mint 5 százalékponttal javult, s euróárfolyama szintén a 252 forintot közelítette. Ezúttal ugyanis a gazdasági kilátásokat biztatóbbnak tartják, mondván, a folyó fizetési mérleg hiánya csökkenőben van, a feldolgozóipari export beindult, s a behozatal a kivitellel mozog együtt, nem pedig a belföldi fogyasztás változásával. A befektetői bizalom visszatértét tükrözi az is, hogy nőtt a külföldiek kereslete a hosszabb lejáratú, átlagban három-öt éves államkötvények iránt, aminek hatására e papírok hozama többszörös kereslet mellett fél-egy százalékponttal csökkent, a hároméveseké például 10 százalék alá esett.

A kedvező makrogazdasági adatok, a 250 forint felé süllyedő euróárfolyam és a csökkenő állampapírhozamok miatt a piac már a 12,5 százalékos jegybanki kamat mérséklésére számít, s így a napokban a Medgyessy-kormány is elővehette kedvenc vesszőparipáját, az MNB-kamatcsökkentést. "A fiskális politika arra törekszik, hogy megteremtse a monetáris politikának a feltételeket a kamatcsökkentéshez" - mondta március elején Draskovics Tibor pénzügyminiszter az MSZP közgazdasági tagozatában. Lazításra azonban az MNB addig nem hajlandó - sulykolják már hetek óta a jegybankárok -, amíg magas az infláció. Márpedig kutatók és elemzők szerint a pénzromlás májusig tovább nőhet.

Ilyen kilátásokkal dönthet a kormány április végén, napokkal az EU-csatlakozás előtt arról, továbbra is 2008-ban tervezi-e bevezetni az eurót Magyarországon, ahogy azt tavaly júliusban a jegybankkal egyetértésben kitűzte, vagy pedig később. A változtatás lehetőségét még január elején vetette fel Medgyessy Péter, amikor a László Csaba menesztett pénzügyminiszter helyére jelölt Draskovics Tibornak azt az útravalót adta, hogy "vizsgálja meg, hogyan hatnak a 2003. évi államháztartási folyamatok az euró 2008-as magyarországi bevezetésének lehetőségére" (HVG, 2004. január 17.). "Nyilvánvaló, hogy azt a makrogazdasági pályát, amelyet a 2008-as euróbevezetéshez a kormány meghatározott, nem lehet teljesíteni" - közölte Draskovics a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) Stratégiai Elemző Központja által múlt szerdán rendezett konferencián. Ennek ellenére még az sem kizárt, hogy marad a 2008-as dátum, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy - mint Draskovics mondta - a Pénzügyminisztériumban most vizsgálják, hogy 2008-2010 között mikor lenne célszerű törvényes fizetőeszközzé tenni az eurót Magyarországon. "Egy szép tavaszi napon majd Járai Zsigmond úrral zárt ajtók mögött határozunk az eurózónához való csatlakozási szándékról" - mondta a pénzügyminiszter, a jegybankelnök azonban finoman jelezte, hogy a döntés joga a kormányé. "Bárhogy határozzon is a kabinet, azt az MNB támogatni fogja" - adta újabb tanújelét Járai, hogy a kormány és a jegybank közötti kommunikációs zavar már a múlté.

Az euróbevezetés elhalasztásával egyébként a kormány precedenst teremtene, lévén hogy eddig minden ország akkor vezette be az uniós pénzt, amikorra azt előre meghirdette. Mégis úgy tűnik, a szószegés ellenére a piac kedvezően fogadná a változtatást. "Hiába nincs vita ugyanis arról politikai és szakmai körökben, hogy az euró bevezetése stabilitást vinne egy olyan kis, nyitott gazdaságba, mint a magyar, kérdés, milyen áldozatokat kíván a bevezetési feltételek megteremtése" - tette fel a költői kérdést Szekeres Imre, a MEH politikai államtitkára. Ahhoz ugyanis, hogy egy országban az euró lehessen a törvényes fizetőeszköz, négy, az EU által meghatározott úgynevezett maastrichti feltételt kell teljesíteni két éven át. Ezek: az államadósság nem lehet több a GDP 60, a költségvetési hiány a GDP 3 százalékánál, miközben a magyarországi pénzromlás nem lehet másfél százalékponttal magasabb a három legalacsonyabb inflációjú EU-tagállam inflációs rátájának átlagánál. Tízéves fix kamatozású állampapírjaik éves átlagos kamatlábánál pedig a hasonló futamidejű magyar állampapírok kamata legfeljebb 2 százalékponttal lehet nagyobb. Márpedig e kritériumok közül Magyarország jelenleg csak egynek felel meg: államadóssága kisebb a referenciaértéknél.

A többi kritériumnak való megfelelésért azonban nagy árat kellene fizetni. Surányi György volt jegybankelnök, a CIB Bank Rt. igazgatósági elnöke szerint olyan költségvetési megszorításokat kellene bevezetni 2006-2007-ben, amelyek visszafognák a gazdaságnak az előző negyedév óta meglódulni látszó növekedését, s emiatt munkahelyek szűnhetnek meg. A fogcsikorgató feltételteljesítés miatt a kormány kevesebbet költhetne a gazdaság felzárkóztatására, a költségvetési forrásokra szoruló ágazatok finanszírozására, az életszínvonal javítására, társadalmi csoportok támogatására. Az eurót jelenleg nem alkalmazó három EU-tagországban - Dániában, Nagy-Britanniában, Svédországban - egyébként most gyorsabb a gazdasági növekedés és alacsonyabb a munkanélküliség, mint az euróövezetben.

"Alacsony inflációra a maastrichti kritériumok teljesítése nélkül is szükség lenne" - érvelt elődjével szemben Járai. Ráadásul az MNB-elnök szerint "könnyebb harmonikus gazdasági növekedési pályát elérni az eurózónán belül, mint azon kívül". Jegybanki számítások szerint az euróbevezetés évi 0,6-0,9 százalékkal gyorsítaná a magyar gazdaság fejlődését azáltal, hogy alacsonyak lesznek a kamatok, megszűnnek a valutaátváltási költségek, ami nemcsak a cégeknek, hanem a turistáknak is költségmegtakarítást jelentene. Járai azonban elsősorban azért érvel az euró minél előbbi bevezetése, tehát a 2008-as dátum meghagyása mellett, mert akkor megszűnne az árfolyamkockázat, a befektetők számára kiszámíthatóbbá válna a piaci környezet, még ha ez az MNB mozgásterének radikális szűkülését eredményezné is.

Ennél nagyobb veszélynek tartják a jegybanknál, hogy ha marad a forint, megismétlődhetnek a tavalyi három spekulációs rohamhoz hasonló események. Éppen azért nem javasolja Járai az euró előszobájának számító ERM-II. árfolyamrendszerhez való csatlakozást, nehogy újabb spekulációs támadások érjék a forintot. Az ERM-II.-ben a forint árfolyamát az euróval szemben rögzítenék, és attól két éven át nem billenhetne ki a hazai valuta egyik irányba sem 15 százaléknál jobban. "Ha Magyarország azt vállalva lép be az ERM-II.-be, hogy minden jó irányban halad, de a konszolidáció késni fog, vagy a piac csalódott lesz a konszolidáció miatt, akkor nehézségek támadhatnak" - véli Járai. Mások szerint az ERM-II. azért lehet előnyös Magyarország számára, mert a sávszélhez közelítő árfolyam esetén az Európai Központi Bank is a forint mögé állhatna devizatartalékaival.

CSABAI KÁROLY