A történtek után több mint hat évvel, jövő hétfőn állnak bíróság elé az 1998 elejére becsődölt Allied Investment brókercég egykori tisztségviselői. Egyelőre nem tudni, hova került az ügyfelektől elsikkasztott 300 millió forint.

Váltakozva csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, engedély nélküli pénzügyi tevékenység, vesztegetés és okirat-hamisítás a vád az Allied Investment Értékpapír-kereskedelmi és Tanácsadó Rt. korábbi vezetői, egyes brókerei és tulajdonosai ellen abban a büntetőperben, amelyik jövő hétfőn kezdődik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Teller László bíró tanácsa előtt. Az Allied Investment tönkretétele az egyik legszövevényesebb bűnügy a magyar brókercégek történetében, s egyes szereplői fontos állami tisztségeket is viseltek. Az első számú vádlott ugyanis Gubuznai Zoltán, aki alliedbeli tevékenysége és az 1998-as kormányváltás után Simicska Lajos akkori adóhivatali elnök főtanácsadója volt. A második számú a horvát-bosznia-hercegovinai kettős állampolgárságú, hírek szerint korábban a Milosevics családdal üzletelő Darko Canadic, akinek a protektora Kiss Kálmán vezérőrnagy, az Orbán-kormány alatt átmenetileg megbízott - állását épp a kétes üzletfeleinek tett szívességek miatt elveszítő (HVG, 2000. november 11.) - határőrparancsnok volt. A vádlottak padjára került Lippai Lajos Szabolcs is, aki 1990 óta mindmáig Bőcs község szocialista polgármestere.

Az 1994-ben alakult, első éveiben virágzó Allied 1996-tól kezdve olyan tevékenységet végzett békéscsabai fiókjában, amit a nyomozók tiltott pénzgyűjtésnek tartanak: havi 4-6 százalékos hozamígérettel vett át pénzt az ügyfelektől anélkül, hogy szerződésben rögzítették volna, milyen ügyletekbe fektetheti a brókercég a milliókat. A csillagászati hasznot az akkor ígéretes tőzsdén gondolták megkeresni. Gubuznai, a brókercég békéscsabai fiókjának akkori vezetője és a szintén vádlott Bajusz Tamás üzletkötő 1997 nyarán egyszerűen "kiemelt" a kasszából, majd aktatáskában Budapestre vitt 40 millió forintot. A békéscsabaiak a vádirat feltételezése szerint a brókercég akkori elnöke, Vaktor László István utasítására cselekedtek, amit viszont Vaktor az eljárás során tagadott. A HVG kérdésére is leszögezte: nem tudott sem a hozamgaranciás ügyfelekről, sem arról, hogy munkatársai fosztogatják a kasszát.

A "kölcsönvett" 40 millió forint arra kellett, hogy Darko Canadic ebből finanszírozza a brókercég kivásárlását. A Gyulán élő külföldi szélhámos már 1996-ban azt ígérte, hogy 120 millió forintot fizet az Allied névértéken 101 millió forintnyi részvényéért. Ezt nem tette meg ugyan, mégis igazgatósági tagja lett a brókercégnek, miközben rangos kapcsolata, a brókercégnél történtek miatt egyébként nem gyanúsított Kiss Kálmán a felügyelőbizottságba került (HVG, 2000. november 4.). A vádirat szerint Canadic "zseniális" tervet dolgozott ki arra, hogy a békéscsabai ügyfelek lenyúlásán túl miképpen szerezze meg az általa ígért tőkéből még hiányzó tízmilliókat. Az Allied egyik legnagyobb ügyfele Bőcs önkormányzata volt, amely két év alatt összesen 450 millió, saját bevételeiből származó szabad forintját forgatta meg a brókercégnél. Miközben a vádirat szerint Canadic vagyoni előnyt (5-5 millió forintot) ígért a polgármesternek és jegyzőjének azért, hogy Bőcs önkormányzata befektetési szerződésnek álcázva kisegíti őt, Lippai Lajos a HVG kérdésére kijelentette: egyikük sem kapott egy fillért sem.

A képviselő-testület jóváhagyása után, 1997 júniusában 71 millió forint befektetésére kötöttek szerződést a brókercéggel, amely vállalta, hogy szeptember végéig, azaz két és fél hónap alatt 40 százalékos hozammal forgatja azt meg. Biztosítékul az Allied a saját részvényei 90 százalékát adta, épp azokat, amelyeket akkor vásároltak meg az önkormányzat pénzéből a brókercég vezetői és munkatársai az addig tulajdonos magánszemélyektől és cégektől úgy, hogy egyikük se legyen 10 százaléknál nagyobb tulajdonos, mivel ahhoz az akkori Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) engedélye kellett volna. Az új tulajdonosi felállást átmenetinek szánták addig, míg Canadic ki nem vásárolja őket. A bőcsi önkormányzat is tulajdonossá vált 10 százalékban, miután 10 millió forintért megvette a magánszemélyek tulajdonában álló Buda Ipartechnika Kft. pakettjét.

Bőcs 1997 őszén sem a pénzét, sem annak beígért hozamát nem kapta meg, ezért Lippai október közepén bejelentette az ÁPTF-nek, hogy megszerezte a brókercég 100 százalékos tulajdonjogát. A felügyelet először nem engedélyezte a tranzakciót, mondván, azt előzetesen kellett volna bejelenteni, majd a későbbiekben mégis zöld utat adott. A vádirat azonban felrója a polgármesternek, hogy a cégbíróságon fiktív (hamis aláírásokkal ellátott) szerződések alapján jegyeztette be tulajdonossá válásukat, ráadásul a felügyelet jóváhagyását sem várta meg. A bőcsi önkormányzat és az Allied közötti szerződéseket egyébként megnézte az Állami Számvevőszék, s nem talált bennük szabálytalanságot, sőt azt állapította meg: az önkormányzat 1997-ben 297 millió forintot nyert azon, hogy az Alliednél forgatta meg a szabad pénzét.

Igaz, veszített is, mert az Allied 81 millió forintért megszerzett, ma már semmit sem érő részvényeitől nem tudott megszabadulni. Lippai 1998 januárjában közjegyző előtt kötött szerződést Canadic delaware-i bejegyzésű cégével, a Dar & Ko Incorporationnel a részvények megvásárlásáról 1998. március végéig, immár csak névértéken. Vaktor az Allied és egyik leánycége, az 1 millió forintos törzstőkéjű, azóta felszámolt Allied Services Kft. színeiben vállalt kezességet a fizetésre. "Már 1997 decembere óta nem én vezettem a céget, hanem Gubuznai, de aláírási jogom még nekem volt, ezért kellett szignálnom a szerződéseket" - mondta el Vaktor. Ezenfelül Canadic a Dar & Ko nevében váltót is kiállított Bőcs javára, amiről utóbb kiderült, hogy alaki hiányosságok miatt nem érvényesíthető. Mivel az akkori ÁPTF 1998 februárjában korlátozta az Allied működési jogosítványait, és felügyeleti biztost nevezett ki a brókercég élére, Bőcs nem tudott élni a neki adott biztosítékokkal.

Az 1997. őszi tőzsdei összeomlásban ugyanis az Allied 737 millió forint veszteséget szenvedett el a határidős piacon. A vádhatóság felrótta Vaktornak, hogy a saját számláján keletkezett 56,7 millió forintos veszteséget a cég kontójára vezette át, amiről Vaktor azt állította, valójában Canadic ügylete volt, csak az ő nevén futott. A vádiratból kiderül, hogy Canadic rendszeresen megrövidítette a brókercéget, Gubuznai utasítására a békéscsabai fiókban többször fizettek ki neki az ügyfelek pénzéből "magánhasználatra" kisebb-nagyobb összegeket, összesen 8 millió forintot. Az egyik alkalommal 400 ezer forintos telefonszámlája kiegyenlítésére kellett a pénz, 100 millió forintot pedig azon a címen kapott meg Gubuznaitól, hogy fektesse azt be, ám az összeg eltűnt.

Az Allied ügyfelei egyébként a hiányzó mintegy 300 millió forintjukból 250 milliót követeltek vissza, amiből a Befektetővédelmi Alap mindössze 105 milliót fizetett ki nekik. A többit a HVG információja szerint vagy azért tagadta meg, mert 1 millió forintnál többet kért az ügyfél, vagy azért, mert a hozamgaranciás kliensek szerződése nem az értékpapírtörvénynek megfelelő befektetési kontraktus volt. Egy szó sem esett ugyanis benne arról, hova fekteti be az Allied az ügyfelek pénzét, így ezek a megállapodások kölcsönszerződésnek minősültek.

GYENIS ÁGNES

Ezzel a napelemes jachttal örökké bolyonghat a tengeren

Ezzel a napelemes jachttal örökké bolyonghat a tengeren

Megváltozik a brit útlevél is

Megváltozik a brit útlevél is

Katolikus diákok tüntettek kirúgott meleg tanáraikért

Katolikus diákok tüntettek kirúgott meleg tanáraikért

Megugrott a koronavírusos fertőzöttek száma Olaszországban

Megugrott a koronavírusos fertőzöttek száma Olaszországban

Feladta magát a csepeli gyilkos

Feladta magát a csepeli gyilkos

A Google üzeni a Huawei telefont vásárlóknak: kétszer is gondolja meg, mit telepít

A Google üzeni a Huawei telefont vásárlóknak: kétszer is gondolja meg, mit telepít