Tetszett a cikk?

Apró lökést adhat csak a jegybank e hét hétfői újabb, negyed százalékpontos kamatcsökkentése a tavaly ősz óta növekedésnek indult magyar gazdaságnak. A Magyar Nemzeti Bank még kivár a nagyobb mértékű monetáris lazítással.

E hét hétfőn negyed százalékponttal, 12 százalékra mérsékelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a jegybanki alapkamatot keddi hatállyal, vagyis a tanács pontosan ugyanannyival csökkentett, mint két héttel korábban (HVG, 2004. március 27.). A befektetők reakciója is ugyanolyan meglepő volt hétfőn, mint két hete: a kamatcsökkentésre a forint nem gyengült, hanem enyhén erősödött a hazai bankközi devizapiacon, s az euróval szembeni árfolyama hétfőn este már 248 forint alá került. Pedig március 22-éhez képest összességében már fél százalékponttal alacsonyabb a jegybanki alapkamat, amelyhez igazodnak a piaci kamatok, elsősorban az állampapírhozamok, tehát forintbefektetéssel immár kisebb kockázatmentes haszon érhető el. Ennek ellenére ugyanezen idő alatt a forint iránti kereslet nem lankadt és a magyar pénz pozíciója folyamatosan javult; hétfőn 1 euróért mintegy 6 forinttal kellett kevesebbet adni a két héttel korábbinál. A közgazdasági tanoknak ellentmondó befektetői reakció oka, hogy a piac további kamatcsökkentéseket vár a jegybanktól. Sőt egyesek már most hétfőn is nagyobb mértékű lazításra számítottak, mivel úgy ítélték meg, ehhez a kedvező magyar gazdasági adatok és a világgazdasági konjunktúra elegendő alapot szolgáltattak.

A magyar gazdaság élénkülése 2003 őszétől tart, tavaly az utolsó negyedévben már 3,6 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), a Központi Statisztikai Hivatal múlt pénteki, a korábbi közlését 0,1 százalékponttal felfelé javító adata szerint 1 százalékkal jobban, mint 2003. július és szeptember között. Ilyen magas a gazdasági növekedés negyedéves üteme utoljára két éve volt. Ezúttal azonban jobban díjazzák elemzők a GDP megugrását a 2001 véginél, mivel az az export és a beruházások növekedéséből fakad, szemben a két évvel ezelőttivel, amikor a lakossági fogyasztás volt a húzóerő. 2003 utolsó negyedében az export a világgazdaság élénkülése miatt megnövekedett kereslet hatására három éve nem látott mértékben, 17 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, s a kivitel bővülése hosszú idő után először jelentősen meghaladta a behozatalét. Eközben a lakossági fogyasztás dinamikája három hónap alatt 5,2 százalékra esett, az előző háromhavi 9 százalékról.

Az is kedvező fejlemény, hogy a szaporodó külső megrendelések teljesítése érdekében a vállalatok fokozták beruházásaikat, miközben ipari termelésük és termelékenységük is nőtt. Igazán biztató ugyanis a reálbérek visszafogott növekedése, ami idén januárban mindössze 0,4 százalék volt, szemben az elmúlt két év 10 százalék feletti átlagával. Mindezek nyomán javult az ország pénzügyi pozíciója: az importnál jobban gyorsuló export miatt a folyó fizetési mérleg hiánya csökkenőben van, miközben jövedelméből a lakosság is egyre többet takarít meg, s egyre kevesebbet fogyaszt.

A kedvező adatoknak tudható be, hogy a forint az euróval szemben február elejétől folyamatosan erősödik, e hét hétfőn már közel 7 százalékponttal állt jobban. Míg februárban és március első felében kizárólag az úgynevezett forró pénzek áramlottak be az euró- és a forintkamatok közötti akkori több mint 10 százalékos különbség következtében, március második felében változott a helyzet, mivel már a hosszabb távra befektetők is megjelentek - állítják hazai kutatóintézetek és elemzők. Soha ennyi állampapírt még nem birtokoltak külföldi befektetők, mint múlt szerdán: 2408 milliárd forintnyit. Vonzóbbá vált az elmúlt két hétben a forint a külföldi befektetők számára azáltal is, hogy régióbeli versenytársai belpolitikai okokból gyengélkednek: a lengyel zloty a miniszterelnök lemondása, a szlovák korona pedig Meciar első fordulóbeli meglepő választási győzelme miatt.

A pozitív hangulatra jellemző, hogy a forint szárnyalását még az sem akasztotta meg, hogy az MNB múlt szerdán közzétette: a folyó fizetési mérleg hiánya 2003-ban 6,5 milliárd euró lett, közel 2 milliárddal több az előzetesnél. Igaz, ez a növekedés csupán módszertani változásból adódik, miszerint a külföldi befektetőknek a magyarországi cégeikbe visszaforgatott jövedelmét is tőkekivitelként szerepelteti az MNB. Tavaly azonban még ez a technikai ok is elegendő lett volna a forint gyengüléséhez. Ebből elemzők és kutatók arra következtetnek, a forint azért erősödik, mert kezd helyreállni a magyar gazdaságba vetett, a 2003. nyár eleji spekulációs rohammal megrendült befektetői bizalom, amit tovább erősített, hogy a jegybankárok e hét hétfőn úgy ítélték meg, alacsonyabb kamattal is teljesíteni lehet az MNB 2005. végi 4 százalékos inflációs célját.

Mostanában a hazai exportlobbi hangja is halkabb, mint volt 2002-2003 fordulóját követően, ami a Medgyessy-kabinetet az utóbb önkritikusan elhibázottnak minősített 2003. júniusi forintleértékelésbe, azaz az euróval szembeni ingadozási sáv eltolásába hajtotta (HVG, 2003. június 14.). A tavaly júniusi sáveltolás előtt egy euró 245-246 forintot ért, e hét elején pedig - miután múlt év végén a 272-es magasságot is megjárta - 248 forintot. Az exportőrök most mégis kevésbé panaszosak, mert fut a szekerük, a világgazdaság fellendülőben van, nő a megrendelésállományuk, ezért még a számukra kedvezőtlenebb valutakurzust is jobban elviselik. Ugyanakkor éppen a tavalyi tapasztalatokból okulva egyre többen védekeznek úgynevezett fedezeti ügyletekkel az árfolyamváltozások ellen, azaz úgy, hogy az ez évre tervezett dollár- vagy euró-árbevételüket egy határidős ügylet keretében előre rögzített árfolyamon eladják.

"A kedvező folyamatok azonban ma még sérülékenyek, ezért a monetáris tanács indokoltnak látja az óvatosságot és a fokozatosságot" - magyarázta a testület, hogy az optimista piaci hangulatban miért a befektetők várakozásainál kisebb mértékben, negyed százalékponttal csökkentette csak hétfőn kamatát.

A jegybank továbbra is a költségvetés miatt óvatos, ígéretek helyett ugyanis bizonyítékokra van szüksége ahhoz, hogy elhiggye, az államháztartási hiányt a GDP-hez viszonyítva az idén a kormány az önként vállalt 4,6 százalékos korláton belül tudja majd tartani. "A Draskovics-csomag csupán kozmetikázás, az államháztartás tartós konszolidálásához átfogó szerkezeti reformokra van szükség" - üzent például az elmúlt másfél év rossz kommunikációjára emlékeztetően a múlt héten Járai Zsigmond, az MNB elnöke a német Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Szigor helyett azonban a pénzügyminiszter lazítana, legalábbis múlt pénteken Londonban - ugyancsak régi beidegződéssel - egy zárt ajtók mögötti beszélgetésen elemzőknek kijelentette: Magyarország 2005-től GDP-arányosan csak évi fél százalékpontnyit faragna az államháztartás előző évi deficitjén, a korábban vállalt 1 százalékkal szemben. "A kiadáscsökkentés nehezíti a gazdaság helyzetét, árt a kormány népszerűségének, és politikai kockázattal jár" - indokolt Draskovics.

Eddig kudarcot vallott az EU agrárpolitikája a biológiai sokféleség megőrzésében

Eddig kudarcot vallott az EU agrárpolitikája a biológiai sokféleség megőrzésében

Európa leggazdagabb embere újra túl a 100 milliárd dolláros álomhatáron

Európa leggazdagabb embere újra túl a 100 milliárd dolláros álomhatáron

Egy gyilkosságért 25 évet kapott férfi a magánzárkába kerülve matematikai mérföldkövet ért el

Egy gyilkosságért 25 évet kapott férfi a magánzárkába kerülve matematikai mérföldkövet ért el