Az e hét hétfői fél százalékpontos jegybanki kamatcsökkentés felgyorsíthatja a megtakarított pénzek visszaáramlását a befektetési alapokba, elsősorban az állampapírokat vásárlókba.

Április végén 727 milliárd forintot értek a magyarországi értékpapírokat vásárló befektetési alapok, 1 százalékkal többet, mint március utolsó napján - ez olvasható ki a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) adataiból. Azért érdemel mindez említést, mert az alapok csupán két hónapja gyarapodnak. 2004 harmadik hónapjában egy közel háromnegyed éve tartó zsugorodási tendencia tört meg, a március végi állomány viszont még csak 0,3 százalékponttal haladta meg az egy hónappal korábbit.

A tavaly júniusi, összességében 3 százalékpontos jegybanki kamatemelések után (HVG, 2003. június 14.) a befektetők hónapról hónapra vonták ki pénzeiket a hosszú lejáratú állampapírokat vásárló alapokból, az állampapír-piaci hozamok ugyanis az egekbe szöktek, így sokan érdemesnek tartották áttenni megtakarításaikat a többet fialó költségvetési adósságpapírokba. Ehhez járult, hogy a lakosságot már jó ideje nem ösztönzi adóhitel a befektetési jegyek vásárlására.

A pénzkivonás a november végi további 3 százalékpontos monetáris szigorítás után felgyorsult, s február végén már mintegy 350 milliárd forinttal volt alacsonyabb (418 milliárd) a kötvényalapok értéke tavaly május végéhez képest, míg a pénzpiaci alapok 50 milliárdnyival, 177 milliárdra karcsúsodtak. A nem állampapírokba fektető alapok közül a magyar részvényeket vásárlókat is jegelték a kamatemelések: mivel a szárnyaló külföldi tőzsdeindexekhez viszonyítva a BUX csak fele-, illetve harmadannyit nőtt, a magyar részvényalapokba háromnegyed év alatt mindössze 8 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, közel 30 milliárddal kevesebb, mint a nemzetközi részvényekbe fektetőkbe. Az ingatlanalapok a kamatemelés ellenére 20 milliárdnyit híztak, igaz, növekedési ütemük múlt októbertől hónapról hónapra lassult.

Ahogy az alapok zsugorodását, úgy azok márciusi gyarapodásának megindulását is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntése idézte elő. Bár a március 22-ei MNB-kamatcsökkentés csak negyed százalékpontos volt, már ennyi is elég volt a csökkenő irányzat megfordulásához, s a két héttel későbbi újabb negyed százalékpontos kamatcsökkenés további lökést adott. Fokozta a befektetési alapok vonzerejét, hogy az MNB-kamatcsökkentések miatt az állampapír-piaci hozamok mérséklődtek, és a bankok is beszüntették magas, nemegyszer 12 százalék feletti éves kamatot ígérő betétgyűjtési akcióikat.

A hazai értékpapírokba fektető alapok közül márciusban és áprilisban a legnagyobb mértékben, 25 milliárd forinttal, 202 milliárdra a befektetési alapokban összegyűlt tőke közel egynegyedét adó, hazai pénzpiaci eszközöket (állampapírokat, bankbetéteket) vásárló alapok nőttek, míg az összes állományból körülbelül 50 százalékkal részesedő, kötvényekre szakosodott alapok márciusban még csökkentek, áprilisban viszont már 5 milliárd forinttal gyarapodtak. Sokan a befektetési alapok között csoportosították át megtakarításaikat - legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hazai részvényekbe, valamint a vállalati kötvényekbe fektető alapok stagnáltak, annak ellenére, hogy a BUX (s ezzel az alapokban lévő részvények értéke) 7,3 százalékkal emelkedett, míg az ingatlanalapok 6,5 százalékkal apadtak.

A részvényalapok iránti lanyha kereslet azért meglepő, mert az elmúlt három hónapban a tőzsdei papírok fialták a legtöbbet - mondta a HVG-nek Vízkeleti Sándor, a CA-IB Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. vezérigazgatója. Az összes alap közül listavezető Aegon Belföldi Részvényalap például január vége és április vége között éves szinten 13,3 százaléknyi hasznot hajtott a jegytulajdonosoknak. Vízkeleti szerint azonban az emberek óvatosak, nem szeretnék még egyszer megégetni magukat úgy, mint 2001-2002-ben, amikor sokat vesztettek a részvénylufi kipukkadása miatt. Biztonságos befektetést keresnek, lehetőleg nem túl hosszú időre.

Ezt az igényt próbálja meglovagolni mostanság egyre több befektetésialap-kezelő, olyan alapok indításával, amelyek a befizetett tőke és emellett még előre meghatározott hozam kifizetését is garantálják. Ez természetesen csak zárt végű alapokban lehetséges, rögzített futamidőre (HVG, 2004. február 14.), viszont a jegyek tőzsdei jegyzése lehetővé teszi azt is, hogy a befektető "menet közben kiszálljon". Május 13-áig lehet jegyezni például a K&H Általános Befektetési Alapkezelő Rt. két új befektetési jegyét, a K&H Dollár Fixet dollárért és a K&H Fix Plusz 5-öt forintért. Előbbi a banki, 0-1 százalékos kamatozású dollárbetétek alternatívájaként két évre összesen 8,16 százalékos dollárkamatot garantál, a tőkét és a kamatot lejáratkor dollárban fizeti ki, vagy forintban, ha a kétéves futamidő végén a zöldhasú 10 százalékkal gyengébb lenne az MNB 2004. május 20-ai középárfolyamánál. Utóbbi esetben a magas kamat és az árfolyamnyereség miatt két évre 19 százalékos hozamot realizálhatnak a befektetők.

Az igazi slágerek mostanában azonban azok a befektetési alapok, amelyek a külföldi részvényindexek jövőbeni alakulásától függő hozamot garantálnak. A K&H Fix Plusz 5 konstrukcióba fektetőket például a pénzintézet azzal kecsegteti: három év múlva a várható inflációt meghaladó, minimum 24 százalékos, vagyis évi 6,34 százalékos kamatot tehetnek zsebre. Ez a külföldi részvényindexek (az amerikai S&P 500, az angol FT-SE 100, az uniós Euro Stoxx 50, a japán Nikkei) jó teljesítménye esetén évente akár 10 százalékkal is megfejelődhet. Lapzártánk utánig, e hét szerdáig lehetett jegyezni a CA Tőkegarantált Alap befektetési jegyeit, amely 2007 nyarán jár le, s miközben a HVB Bank Rt. a befizetett tőke maradéktalan visszafizetését garantálja, az S&P 500, az Euro Stoxx és a tokiói Topix mutató változását egyharmad-egyharmad arányban beszámítva az alap a futamidő végén forintban fizet hozamot. A Budapest Alapkezelő Rt. május 17-e és június 11-e között szintén forintért jegyezhető alapjából 2006 nyarán a tőkén és a minimális fix, a jövő héten meghatározandó hozamon felül ugyancsak részvényindexekből képzett kosár hozamából lehet részesedni, ha az pozitív lesz. Minimális fix hozamot a Budapest Alapkezelő azáltal ígér, hogy az összegyűjtött pénz nagy részét bankbetétekbe, illetve állampapírokba teszi majd, míg az extraprofitot attól reméli, hogy részvényindexekre szóló opciós ügyleteket kötnek.

Még szélesebb lehet a garanciás alapok palettája, ha az Országgyűlés rábólint a hatályos tőkepiaci törvény kormány által javasolt módosítására - az áprilisban benyújtott legújabb pénzügyi salátatörvény-tervezet keretében -, hogy ilyen konstrukciókat az alapkezelők ne csak előre meghatározott futamidővel indíthassanak el, hanem nyílt végűként is, amelynek a jegyeit a befektetők bármikor megvásárolhatnák, és vissza is válthatnák. Eddig ugyanis az, hogy a zárt végű alapok jegyei a lejárat előtt csak a tőzsdén adhatók el, veszteséget okozhatott a sürgősen pénzhez jutni szándékozó tulajdonosoknak - közölte a HVG-vel Holtzer Péter, a Bamosz elnöke.

Marad azonban problémája így is a szabályozással a Bamosznak azáltal, hogy az eddigi befektetésiadóhitel-kedvezmény - amely már amúgy is csak a részvényekre és az ilyet, illetve ingatlanokat tartó alapokra vonatkozott - megszűnik. A Bamosz az adótörvény olyan értelmű módosítását szorgalmazza a Pénzügyminisztériumnál, hogy a legalább tíz évig megtartott befektetési jegyek értékének 30 százalékát lehetne a személyi jövedelemadó alapjából levonni. Ha az ügyfél az egyik befektetési alapból a másikba tenné át pénzét, nem veszítené el az adókedvezményt, hasonlóan a biztosításokhoz (ha viszont felszámolná a befektetését vagy annak egy részét, akkor a jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó büntetőkamatot kellene fizetni). Holtzer Péter egyébként azt is nehezményezi, hogy a pénzügyminiszter legújabb ötleteként sokadjára felvetett kamatadó a befektetési jegyeket is hátrányosan érintené, miután árfolyamnyereségük kamatnak minősül.

A befektetési adóhitel megszűnése következtében a befektetők megspórolják ugyan az ennek érdekében fenntartott tőkeszámla (egyes bankoknál több ezer forintos) éves díját, ám értékpapírszámlájuk után csak az Általános Értékforgalmi Bank Rt., a Budapest Bank Rt. és a Magyarországi Volksbank Rt. nem kér díjat, az Erste Bank Hungary Rt. viszont csak a bankcsoport által kibocsátott Alpok befektetési jegyek nyilvántartásához biztosítja a díjmentességet. A többi pénzintézetnél 6 ezer forinttól 30 ezer forintig terjedő éves díjat kell leszurkolni az értékpapírszámla vezetéséért, ami elriasztó lehet egy 100 ezer forintos kisbefektető számára.

Az viszont jelenleg még kérdéses, hogy ha a jogszabályok a hazai alapkezelők szája íze szerint változnának is, ki tudnák-e használni a szabályok adta új lehetőségeket, fel tudnák-e venni a versenyt a külföldi alapokkal, amelyek itteni forgalmazásához május 1-jétől már nem kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye. "Míg Magyarországon közel 4,5 milliárd eurónyi a befektetési alapokban lévő vagyon, addig csak Ausztriában 90 milliárd" - érzékeltette Holtzer a kapacitásbeli különbségeket. Még a legnagyobb hazai alapok is eltörpülnek EU-s társaik mellett.

Egyelőre azonban a befektetésialap-kezelők az újabb, fél százalékpontos hétfői jegybanki kamatcsökkentésnek örülnek, ettől ugyanis az alapok iránti kereslet további növekedését remélik - mondta Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő Rt. vezérigazgatója. Elsősorban a kötvényalapok lehetnek a menők, s ha folytatódik a forint erősödése, valamint a jegybank tovább farag alapkamatán, akkor ezen alapok hozamai megközelíthetik a részvényekbe fektető alapokéit. Az alacsonyabb kamatok az ingatlanokat vásárló alapoknak is hasznára válhatnak, minthogy az EU-csatlakozás miatt a magyarországi ingatlanok iránti külföldi kereslet erősödésével számolnak.

CSABAI KÁROLY

Átveszi a mandátumát a mohácsi polgármester

Átveszi a mandátumát a mohácsi polgármester

Sajátos nevelés egy keszthelyi gimnáziumban: nyilvános bocsánatkérésre köteleztek diákokat és egy tanárt egy műsor miatt

Sajátos nevelés egy keszthelyi gimnáziumban: nyilvános bocsánatkérésre köteleztek diákokat és egy tanárt egy műsor miatt

Rosszmájú megjegyzésért kínzás jár a csecseneknél

Rosszmájú megjegyzésért kínzás jár a csecseneknél

Borkai az ügyei elévülésére játszhat és ez veje miatt Orbán érdeke is lehet

Borkai az ügyei elévülésére játszhat és ez veje miatt Orbán érdeke is lehet

Lackner Csaba felfüggesztette MSZP-tagságát

Lackner Csaba felfüggesztette MSZP-tagságát

Műtét közben rosszul lett egy orvos a Semmelweis Egyetemen, miután leszerelték a mobilklímát

Műtét közben rosszul lett egy orvos a Semmelweis Egyetemen, miután leszerelték a mobilklímát