Tanácstalanok a tőzsdén jegyzett Zalakerámia Rt. kisbefektetői, felajánlják-e részvényeiket a június 1-jéig tartó felvásárlási akcióban az osztrák Lasselsberger magyarországi leányának.

Múlt hétfőn 4,3 százalékkal, 2135 forintra esett a Zalakerámia Rt. (ZK) részvényeinek árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén - így reagáltak a befektetők arra, hogy közleményében a zalaiak igazgatósága (it) "a jelenleg rendelkezésre álló információk, ismeretek és dokumentumok alapján" azt javasolta, ne fogadják el azt a felvásárlási ajánlatot, amelyet a társaság 28,2 százalékos tulajdonosa tett nekik. A Lasselsberger Ceramics Kereskedelmi és Vagyonkezelő Kft. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével a május 3. és június 1. közötti időszakban 2350 forintot ajánl egy részvényért. Bár múlt kedden a zalai részvények közel 5 százalékkal erősödtek annak hatására, hogy a Lasselsberger szintén közleményben igyekezett megnyugtatni a részvényeseket, mondván, az ajánlattal kapcsolatban nincsenek bizonytalansági tényezők, a kft az akció során felkínált összes részvényt meg kívánja vásárolni, azok mennyiségétől függetlenül, ám később a ZK-részvények újra olcsóbbodtak, s e hét hétfőn 2175 forinton zártak.

Nem lettek okosabbak a kisbefektetők azután sem, hogy a múlt héten elolvashatták az it csak számukra hozzáférhetővé tett elutasító álláspontjának az indokait a társaság zalaegerszegi székhelyén és a felvásárlást lebonyolító Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt.-nél. A dokumentumban az it öt kizáró okot nevezett meg: a Lasselsberger létszámcsökkentésre készül; a Gazdasági Versenyhivatal kifogásolhatja a kft befolyásszerzését; a Lasselsberger nem fizetne osztalékot a 2003. évre; a kft perben áll a ZK másik nagybefektetőjével, az 56,3 százaléknyi tulajdonos Általános Értékforgalmi Bank Rt.-vel (ÁÉB); a két főrészvényes eltérően ítéli meg a Zalakerámia vagyoni helyzetét. A héttagú it egyébként nem volt egységes, a felvásárlási akciót az ÁÉB által delegált négy tag kifogásolta, míg a Lasselsbergert képviselő három személy - ez nem meglepő - támogatta.

Az it elutasító álláspontja azért volt váratlan, mert a két nagyrészvényes tavaly ősszel még a legnagyobb békében volt egymással, s e szimbiózis megbomlásának azóta semmi jele nem mutatkozott. Európa egyik legnagyobb, 2003-ban 700 millió eurós árbevételű építőipari alapanyaggyártó és -forgalmazó cége, az osztrák Lasselsberger GmbH (lásd Ausztriából jöttek című írásunkat) október végén abban állapodott meg az ÁÉB-vel, hogy legkésőbb tavaly december közepéig megvásárolja a Megdet Rahimkulovhoz, az ÁÉB elnök-vezérigazgatójához köthető Intergazprom-Invest Holding Rt. 19,88 százaléknyi ZK-részvényeit, majd az erre a célra alapítandó magyarországi leányvállalatán keresztül 2004 első felében nyilvános vételi ajánlattal az ÁÉB 56,3 százaléknyi ZK-pakettjét is megveszi, részvényenként 2350 forintért, feltéve, hogy ennél a hatályos tőkepiaci törvény alapján nem kellene többet fizetnie és a versenyhivatal is áldását adja az ügyletre. Ha az osztrákok ajánlattétele mégis elmaradt volna, az ÁÉB április 25-éig megvásárolhatta volna a Lasselsberger legalább 25 százaléknyi ZK-részvényét, ezzel megszerezve a biztos irányítást. Az ÁÉB még azt is vállalta, hogy a Lasselsberger saját termékeinek piacot szerez Oroszországban, legalábbis Rahimkulov ezt közölte egy tavaly novemberi interjújában.

Az első repedések a magyar csempegyártó cég tulajdonosainak kapcsolatán április elején keletkeztek. Akkor a ZK egyes it-tagjai levélben kérték az it elnökét, hívja össze a testületet, mivel olyan információ jutott a tudomásukra, hogy a részvényesek megbízása alapján egy független könyvvizsgáló cég a ZK Rt. vagyonának jelentős, 10 százalékot meghaladó csökkenését mutatta ki - olvasható az it-nek a Lasselsberger felvásárlási ajánlatáról készített állásfoglalásában. Az április 26-ára összetrombitált it-ülésen az ÁÉB által delegált tagok közölték, a Lasselsbergerrel kötött "megállapodás egyes rendelkezései a mai napig még nem, illetve nem a megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően teljesültek, emiatt a megállapodás értelmezése és előírásainak alkalmazása kérdésében az ÁÉB Rt. és a Lasselsberger GmbH között vita alakult ki". Az ÁÉB világossá tette, amíg ez a vita nem rendeződik és a ZK vagyoni helyzetével kapcsolatos bizonytalanság nem szűnik meg, nem értékesíti részvényeit a kft-nek. "Pedig minden lépés előre egyeztetett volt" - mondta a HVG bécsi tudósítójának Klaus Kralovec, a Lasselsberger pénzügyi igazgatója.

Jól értesültek szerint a vitát az váltotta ki, hogy a Lasselsberger két ZK-leányvállalatot kevesebbre taksál, mint amilyen értéken a zalai cég könyveiben szerepelnek, s emiatt a kft csak a 2350 forintos felvásárlási ár feléért vásárolná meg az ÁÉB ZK-pakettjét, miközben a kisbefektetők megkapnák a teljes összeget. A leányvállalatok vagyonértékelésének elhúzódása miatt függesztették fel egy hónapra április végén a cég éves közgyűlését. A vételár megváltoztatására a Lasselsberger és az ÁÉB közötti megállapodás lehetőséget nyújt - közölték a HVG-vel a megállapodást jól ismerők. A törvény sem zárja ki, hogy nagybefektetők az egymás közötti részvényadásvételekre külön feltételeket kössenek ki, ha nyilvános vételi ajánlat keretében cserélnek is gazdát papírjaik. Úgy tudni, a Lasselsberger a tőzsdei választott bírósághoz fordult, mivel a könyvvizsgáló által kimutatott vagyonvesztést az ÁÉB számlájára írja. "Sem a Lasselsberger GmbH és az ÁÉB Rt., sem az ajánlattevő és az ÁÉB Rt. közötti jogvitáról nem tudok" - olvasható ezzel szemben a Lasselsberger-ajánlatot elutasító it-állásfoglalásban Márton Péternek, a felvásárló kft ügyvezetőjének a véleménye.

Számviteli vitáktól az ÁÉB ZK-ügyletei eddig sem voltak mentesek. 2002 őszén a ZK közgyűlése előtt egy nappal kiderült, nem 2 milliárd forint volt 2001-ben a cég nyeresége, ahogy azt az it hetekkel korábban közzétette, hanem gyakorlatilag nulla, ezért az ÁÉB a KPMG nemzetközi könyvvizsgáló cég átvilágításától tette függővé, megvásárolja-e az akkor fő tulajdonos Aragó Befektetési Holding Rt. zalai részvényeit (HVG, 2002. október 5.). Végül az ÁÉB rászánta magát a vásárlásra, ha viszont most a Lasselsberger csak feleannyit fizetne neki, mint a kisbefektetőknek, akkor egyetlen fillért sem keresne e befektetésén. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a 2350 forintos ár tavaly őszi szerződésbe foglalása után Rahimkulov egy interjúban azzal dicsekedett: nem egészen egy év alatt 80-100 százalékot keresnek majd a Zalakerámián.

Ráadásul visszakozásával az ÁÉB az egész felvásárlási ajánlatot megtorpedózhatja. A Lasselsberger az ajánlatában közölte ugyanis, ha a felvásárlási akció révén nem kerül többségbe a ZK-ban, akkor fenntartja magának a jogot, hogy a többi papírt sem vásárolja meg. Ennek pedig a kisbefektetők láthatnák a kárát, hiszen a Lasselsberger által kínált ár felett a zalai papírok utoljára több mint három éve, 2001 márciusában cseréltek gazdát, s elemzők szerint ajánlati kudarc esetén a nagyrészvényesi vita miatt egy ideig nem lehetne számítani a zalai papírok drágulására. "Az ajánlat esetleges meghiúsulása nagymértékben veszélyeztetné a kisrészvényesek érdekeit és hatalmas árfolyamesést okozna" - véli Márton. Ha viszont a nagybefektetők mégis kiegyeznek egymással a május 28-án folytatódó éves közgyűlésen, akkor azok járhatnak jól, akik megtartják részvényeiket: ha ugyanis a Lasselsberger 90 százalékosnál nagyobb tulajdonos lesz, a törvény szerint újabb vételi ajánlatot kellene tennie a maradékra, s ekkor már minimum az egy részvényre jutó 2003. év végi saját tőkét kellene fizetnie, ami körülbelül 2700 forint. Amennyiben pedig nem érné el ezt a tulajdoni arányt az osztrák leánycég, akkor abból profitálhatnának a kisrészvényesek, ha a Lasselsberger által ígért nagy ívű fejlesztések eredményeként növekedne a ZK-papírok tőzsdei árfolyama.

CSABAI KÁROLY

Pénzügyek

Ausztriából jöttek

Az 1990-ben létesült osztrák Lasselsberger-csoport egy testvérpár, Josef és Anton tulajdonában van, s 700 millió...

A marsi növénytermesztésről rendeztek kiállítást Londonban

A marsi növénytermesztésről rendeztek kiállítást Londonban

Állat módjára viselkedő masszát is lehet most már nézni a párizsi állatkertben

Állat módjára viselkedő masszát is lehet most már nézni a párizsi állatkertben

Orbán nem szeretne női biztosjelöltet megnevezni

Orbán nem szeretne női biztosjelöltet megnevezni

Elfogadták az EU-tagországok vezetői a Brexitről szóló új megállapodást

Elfogadták az EU-tagországok vezetői a Brexitről szóló új megállapodást

A Mein Kampf ismét ott lesz a francia könyvesboltokban

A Mein Kampf ismét ott lesz a francia könyvesboltokban

Détári Lajost ittas vezetésen érték

Détári Lajost ittas vezetésen érték