Vitát kavart a hazai tőkepiacon, hogy a múlt héten - a HVB Bank közreműködésével - osztrák kezekbe került a Budapesti Értéktőzsde.

Múlt szerdán 24 órán belül kétszer cserélt gazdát a Budapesti Értéktőzsde Rt. (BÉT) 550 millió forintnyi alaptőkéjének közel egyharmada. Előbb az osztrák HVB Bank AG magyarországi leánya, a HVB Bank Hungary Rt. vásárolt összesen 50,3 százaléknyi BÉT-részvényt mintegy 8 milliárd forintért öt társaságtól (az Arago Befektetési Holding Rt.-től, a Buda-C Befektetési Holding Kft.-től, az Econorg Ingatlanforgalmazó Kft.-től, a Szintra Invest Befektetési Rt.-től és a Tardex Kereskedelmi, Szolgáltató és Gazdasági Tanácsadó Kft.-től), valamint Korányi G. Tamás magánbefektetőtől, a Napi Gazdaság tőzsderovat-vezetőjétől. Ebből a HVB 12,5 százaléknyi tőzsdepapírt megtartott magának, a többit négy osztrák cégnek értékesítette 10 százalékkal drágábban, mint amennyiért ő vásárolta: a bécsi tőzsdét működtető, a HVB által 11,71 százalékban birtokolt Wiener Börse AG-nek (14 százalék), a felerészben HVB-tulajdonú Österreichische Kontrollbank AG-nek (11 százalék), a Raiffeisen Zentralbank AG-nek (6,4 százalék), valamint az Erste Bank AG-nek (6,4 százalék), amivel az utóbbi BÉT-részesedése 12,2 százalékra nőtt. Egyidejűleg a HVB másik három, meg nem nevezett befektetővel együtt megvette a 600 millió forint jegyzett tőkéjű BÁT Budapesti Árutőzsde Rt. 75 százalékát is - a két tőzsde egyébként idén februári döntése alapján szeptember 6-ától egy szervezetben működik majd.

"Azért vásároltuk fel a tőzsderészvények több mint felét, mert a legnagyobb magyarországi tőkepiaci részesedésű pénzintézetként nem volt mindegy a számunkra, kinek a kezébe kerül a tőzsde és az elszámolóház" - mondta a HVG-nek Szalay-Berzeviczy Attila, a HVB Bank ügyvezető igazgatója. A tranzakcióval a HVB befolyása a BÉT-ben pont egyharmadnyi lett. Épp amiatt volt szüksége a banknak frissen megvásárolt tőzsdepapírjai továbbértékesítésére, nehogy 33 százalék fölé kerüljön, ez esetben ugyanis a tőkepiaci törvény értelmében nyilvános vételi ajánlatot kellett volna tennie a többi befektetőnek.

A BÉT-et 1990-ben alapította 42 magyarországi bank és brókercég önkormányzó szervezetként. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2000-ben engedélyezte, hogy a tőzsdetagok az 1999. december 31-ei mintegy 3,9 milliárd forintos börzevagyonból rájuk eső hányadot nyilvános aukciókon értékesítsék, bármely, nem tőzsdetag gazdálkodó szervezetnek és magánszemélynek. A vagyonhányadokból 2002 áprilisában, a BÉT részvénytársasággá alakulásakor részvények lettek, amelyek három, egymástól jól elhatárolható érdekű tulajdonosi kör kezében koncentrálódtak. Két, egymással rivalizáló szakmai befektetőnél (a HVB-nél, illetve a 2002 áprilisában három évre tőzsdeelnökké választott Jaksity György által irányított és részben tulajdonolt Concorde Értékpapír Rt.-nél), valamint pénzügyi befektetők csoportjánál, amelyet a kockázatitőke-befektetéseiről ismert Arago Befektetési Holding Rt., a Cashline Értékpapír Rt., illetve Korányi alkotott. Bár utóbbi szakmai kérdésekbe is beleszólt - folyamatosan szorgalmazta például, hogy a BÉT részvényeit vezessék be a tőzsdére -, a pénzügyi befektető trió elsődleges célja az volt, hogy tőzsdepapírjaikat mielőbb magas haszonnal értékesítsék.

A két pesti tőzsde egyenként 25 százalékos tulajdonosa - a felerészben gazda Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett - annak a tőzsdei ügyletek elszámolását végző Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.-nek (Keler), amelynek 2003. végi saját tőkéje 12 milliárd forint volt, ennek több mint 90 százaléka pedig készpénz. Ez adott eddig is, most is igazi vonzerőt a tőzsdepapíroknak (a Keler tavaly 1,1 milliárdos nyereséget ért el, több mint tízszer többet a BÉT-nél, miközben a BÁT veszteséggel zárt). Így, amikor ez év februárjában a két tőzsde közgyűlése eldöntötte, hogy hamarosan integrálódnak egymással, s első lépésben a BÉT 2,887 milliárd forintért megveszi a BÁT-tól a Keler negyedrészét, s az elszámolóház az értéktőzsde kezébe kerül (HVG, 2004. február 28.), az élelmes pénzügyi befektetők elérkezettnek látták az időt BÉT-részvényeik áruba bocsátására. "A magyarországi pénzintézeteket kerestük fel, s mivel kizárólag a HVB mutatott érdeklődést, neki adtuk el a pakettünket" - tájékoztatta a HVG-t Albrecht Ottó, a Cashline Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója.

Nem kizárt azonban, hogy az új tulajdonosoknak kevesebb Keler-részesedéssel kell majd beérniük. Márciusban ugyanis az MNB bejelentette: hiába állapodott meg a BÁT és a BÉT, a bankok bankja a zártkörű rt-ként működő Keler felerésznyi gazdájaként él elővételi jogával, és igényt tart a BÁT Keler-pakettjének kétharmadára, a társaság összes részvényének 16 százalékára. Sőt a vételár felét az MNB már le is szurkolta, a fennmaradó összeget pedig május 28-án készül átutalni. A BÁT felügyelőbizottsága szerint azonban az MNB kicsúszott az elővételi jog gyakorlásának bejelentésére biztosított 15 napból. "A helyzet tisztázásáig nem értékesítjük Keler-részesedésünket, azt követően pedig csak a BÉT-nek vagyunk hajlandók felajánlani azt" - jelentette ki kategorikusan a HVG érdeklődésére Török Sándor, a BÁT elnöke. Ez esetben a BÉT és a BÁT többségi tulajdonosai mégiscsak élveznék a Keler-részesedés gyümölcseit.

A HVB múlt szerdai tőzsderészvény-akciójával a vita amúgy is nyugvópontra juthat. A jól értesültek szerint ugyanis Keler-elővételi joga gyakorlásával az MNB nem az anyagi előnyre törekedett, hanem vezetése elsősorban az Arago-Cashline-Korányi hármas orra alá akart borsot törni, személyes okokból. Eszerint Albrecht Cashline-vezér bűne az, hogy tavaly többször élesen bírálta a jegybankot kamatdöntéseiért, Leisztinger Tamás Arago-főnöknek pedig állítólagos szocialista kapcsolatai szúrtak szemet a Szabadság téren. Korányival a pletykák szerint az volt a gond, hogy 2000-ben beperelte a jelenleg MNB-alelnök Auth Henrik által akkor vezetett Postabank és Takarékpénztár Rt.-t, amiért a bank formai okokból kizárta őt a névérték 5 forintra történő leszállítása után lebélyegzésre, illetve cserére le nem adott, ezért 1999 decemberében érvénytelenné nyilvánított részvények helyébe lépett papírok értékesítésére kiírt pályázaton.

Az új osztrák tulajdonosok számára olyan gyorsan jött az üzleti lehetőség, hogy múlt csütörtöki bemutatkozó sajtótájékoztatóján a bécsi tőzsde elnöke, Stefan Zapotochy még nem tudott részleteket mondani arról, mire terjedhet ki a BÉT-tel való együttműködés. Elemzők valószínűnek tartják, hogy a két tőzsde szemezget majd egymás kínálatából, így a magyar befektetők Budapesten vásárolhatnának egyes osztrák papírokat. A Zapotochy által kitűzött cél, hogy a két tőzsdén forgó részvények együttes piaci értéke a jelenlegi mintegy 70 milliárd euróról (Bécs: 50 milliárd, Budapest: 20 milliárd) négy éven belül 100 milliárdra növekedjen, azonban csak úgy teljesíthető, ha más országok részvényeivel is bővül a paletta. A bécsi tőzsde a varsói és a ljubljanai börzével is szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatát, ezáltal lengyel és szlovén papírok is közvetlenül elérhetővé válhatnának Budapesten. Emellett új termékekkel is lehetne kereskedni, például közös részvényindexeket lehetne kialakítani. "A tőzsdék együttműködéséhez azonban elengedhetetlen, hogy közös kereskedési rendszert működtessenek, márpedig jelenleg ahány börze, annyiféle számítástechnikai háttér" - mondta Szalay-Berzeviczy.

"A BÉT-nek inkább olyan partnerre lenne szüksége, amelyen keresztül betörhetne más értékpapírpiacokra, s így a külföldi részvények a magyar befektetők számára is elérhetővé válhatnának" - osztotta meg a HVG-vel a BÉT osztrák orientálódásával kapcsolatos ellenérzéseit Pacsi Zoltán tőkepiaci szakértő, az egykori Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet volt elnöke. Két éve tőzsdeelnöki szűzbeszédében Jaksity György is azt szorgalmazta, hogy a BÉT valamelyik nagy nemzetközi tőzsdével, az amszterdami, a párizsi és a brüsszeli börzét egyesítő Euronexttel vagy a frankfurtival lépjen partnerségre. Ám e tárgyalások 2002 közepén megrekedtek amiatt, hogy Magyarország felkerült a pénzmosás ellen küzdő nemzetközi szervezet feketelistájára (HVG, 2002. június 15.), s az elejtett fonalat azóta sem sikerült felvenni. Szalay-Berzeviczy szerint azonban a magyar értékpapírpiacnak csak hátrányára válna, ha a BÉT szorosabbra fűzné a szálakat az Euronexttel vagy a Deutsche Börzével, mert alárendelt szerepbe kerülne. Egy ilyen kapcsolat nem növelné a kapitalizációt, ellenben a magyar részvények nyugatra vándorlását idézheti elő.

A nézeteltérések miatt kérdéses, hogyan tudna együtt dolgozni a BÉT-tulajdonos osztrákokkal Jaksity György tőzsdeelnök. "Kizárólag Jaksity Györgyön múlik, marad-e tőzsdeelnök" - üzent a HVB vezérigazgatója, Matthias Kunsch. Ez formálisan valóban igaz: Jaksity elnöki megbízatása csak jövő nyáron jár le, őt elmozdítani pedig csak 75 százalékos többséggel lehet.

CSABAI KÁROLY

Pénzügyek

Bécsi szeletek

Végre van partnere a Nyugat-Európában törpének számító bécsi tőzsdének, s nem a rettegett óriás, a frankfurti tőzsde...

Hiányolta a választási bizottság a zárt láncolatot a pécsi balhé felvételei között

Hiányolta a választási bizottság a zárt láncolatot a pécsi balhé felvételei között

Ekkora tököt még nem látott Kalifornia

Ekkora tököt még nem látott Kalifornia

Többet dolgoztak idén az alkalmi és idénymunkások, mint a korábbi években

Többet dolgoztak idén az alkalmi és idénymunkások, mint a korábbi években

A "halálból" visszatért korallokat fedeztek fel, a kis polipok kifejlesztettek egy túlélési stratégiát

A "halálból" visszatért korallokat fedeztek fel, a kis polipok kifejlesztettek egy túlélési stratégiát

5 játékos tipp, mely növeli az együttműködést

5 játékos tipp, mely növeli az együttműködést

Hogy szavazott az ország 10 legszegényebb és 10 leggazdagabb települése?

Hogy szavazott az ország 10 legszegényebb és 10 leggazdagabb települése?