Tetszett a cikk?

A magyar középiskolák, bár a Nemzeti Alaptanterv előírja gazdasági ismeretek oktatását, meglehetősen mostohán bánnak ezzel a témakörrel.

Az amerikai kisiskolások százezerszámra látogatják az Orangekids.com internetes oldalt, ahol két szimpatikus képregényhős, Cedric és Amy kíséretében barangolhatnak Pénzország, Befektetés-sziget, Dél-Költés vagy Spór Köztársaság útjain. A könnyen érthető és érdekes idegenvezetés során a 8-10 éves "utazók" megtudhatják, mi az osztalék, vagy hogy miért nő az infláció.

Egy magyar kisdiákot ma még hiába faggatnánk erről. Az Oktatási Minisztérium (OM) azonban már belátta, hogy a gazdasági ismeretekre szükség van a boldoguláshoz, ezért 2003 őszétől a Nemzeti Alaptantervben (NAT) is szerepel a téma, a társadalmi ismeretek tantárgyban. Azok a gyerekek, akik az idén kezdik az általánost, már a középiskola előtt találkozhatnak gazdasági ismeretekkel, és legkésőbb 2008-ig minden általános iskolában elkezdődhet a tananyagok oktatása.

A diákokon nem múlik - legalábbis ez derült ki a Budapesti Értéktőzsde által életre hívott és számos tőkepiaci szereplő által támogatott Öngondoskodás Alapítvány 2004 elején készített felméréséből. A középiskolások a kérdőíven felsorolt tantárgyak közül az idegen nyelv, az informatika és a matematika után a pénzügyet jelölték meg a negyedik legfontosabbnak, 20 százalékuknak - az ellenkező nem és a könnyűzene után - a pénz a harmadik legfontosabb beszédtémája, és 76 százalékukat érdekelné egy saját vállalkozás beindításáról szóló szakkör.

A középiskolákban már a kilencvenes évek elején elkezdték oktatni a gazdasági ismereteket, eleinte kísérleti jelleggel, jelentősebb állami közreműködés nélkül. Az intézmények ezzel a divatos tárggyal kívántak imponálni a szülőknek és a gyerekeknek. Erre az időszakra tehető az is, hogy gombamód szaporodtak a közgazdasági szakközépiskolák. A cél elsősorban a fiatalok vállalkozóvá válásának elősegítése volt. 1995-ben a NAT-ba is beépítették a gazdasági ismeretek oktatását középfokon. Ennek azonban a vállalkozásoktatás és a gazdasági ismeretek oktatása szempontjából inkább csak elvi jelentősége volt. Az iskolák továbbra is úgy tanították - ha tanították - a gazdasági ismereteket, ahogy akarták. Az iskolai szintű fejlesztések, kísérletek azóta fokozatosan veszítettek jelentőségükből, viszont egyre népszerűbbé váltak a civil szervezetek által gondozott programok.

A két legnagyobb hazai szervezet, amely ilyen programokat kínál, a Young Enterprise (YE) és a Junior Achievement Magyarország (JA) több mint tíz éve van jelen Magyarországon. A JA amerikai módszerét, amelyben gyakorlati alapokra helyezve tanítja az üzleti ismereteket, eddig körülbelül 335 általános és középiskola vette át, és 11 év alatt 40 ezer diákot tanítottak felhasználásával, az Angliából származó YE égisze alatt pedig tavaly 75 diákvállalat működött az országban. A KSH szerint viszont 2003-ban 666 ezer diák tanult középfokú oktatási intézményben Magyarországon, vagyis a két alapítvány programjai csak a töredékükhöz jutottak el.

Gazdasági oktatás márpedig van, a Vállalkozást Oktató Tanárok Országos Egyesületének (VOTOE) nemrégiben készített, 200 budapesti középiskolát érintő felméréséből legalábbis ez derült ki. A gimnáziumok 77, a szakközépiskolák 56 és a szakiskolák 100 százalékában adnak át ilyen jellegű ismeretanyagot. Ám a budapesti gimnáziumoknak csupán az 5 százaléka oktatja a gazdasági ismereteket önálló tantárgyként, a többiek - arra hivatkozva, hogy nincs rá órakeret vagy nem érettségi tárgy - valamelyik másik tárgyba integrálják, esetleg száműzik a tanrendből. A szakközépiskolákban a képzés jellegétől függ, mekkora hangsúlyt fektetnek a gazdasági ismeretekre. A közgazdasági szakközépiskolákban 4 éven át oktatják, de például a rendőröket vagy a művészeket képző intézményekben az a tanárok véleménye, hogy fölösleges az ilyesmi.

Szomor Tamás VOTOE-elnök szerint a gazdasági ismeretek oktatását azért is nehéz megvalósítani, mert kevés a tanár, és azok sem igazán értenek a gazdálkodáshoz. Szomor szerint a magyar pedagógusok többségéből hiányzik a vállalkozói szemlélet. A poroszos oktatási rendszer sem kedvez a vállalkozásoktatásnak, hiszen ha mindenben felülről döntenek a gyermek helyett, nehezen tanulja meg a vállalkozói lét egyik alapját: önálló döntéseket hozni.

Igaz, Darázs Dóra, a YE koordinátora szerint, ebben is le vagyunk maradva a nyugati országokhoz képest. Az alapítvány által szervezett nemzetközi versenyeken a magyar gyerekek még a legegyszerűbb kérdésekben is sokkal nehezebben döntenek, mint más országok versenyzői.

Az Öngondoskodás Alapítvány most azért lobbizik az Oktatási Minisztériumnál, hogy a pénzügyi kultúrát 2005-től előbb választható, majd kötelező középiskolai tárggyá tegye. A tantárgy szükségességét szerintük az is indokolja, hogy a magyar lakosság általában nem ért a pénzhez, nem ismeri a befektetési lehetőségeket, nem takarékoskodik előre. Pedig - állítják - a pénz kezelését, sőt a meggazdagodást is meg lehet tanulni.

HERMAN BERNADETT

Pozitív lett a portugál pénzügyminiszter tesztje

Pozitív lett a portugál pénzügyminiszter tesztje

Koronavírus-díjat szednek a lengyel magánegészségügyben

Koronavírus-díjat szednek a lengyel magánegészségügyben

 PM: jól járnak a cégek az elektronikus fizetéssel, mert így többet költ a lakosság

PM: jól járnak a cégek az elektronikus fizetéssel, mert így többet költ a lakosság