Veszélybe kerülhetnek a fuvarozóknak kiadott Széchenyi-hitelkártyák, mert Brüsszel nehezményezheti ezt a támogatást. A kártya 10 millió forintra emelhető hitelkeretével azonban már nem csupán a legkisebb cégeket vették célba a bankok.

A kisvállalkozásokat - az állami támogatásnak köszönhetően - a piacinál alacsonyabb kamatú forgóeszközhitelhez juttató Széchenyi-kártya jól használható arra, hogy egy ilyen vállalkozás átvészelje azokat a heteket-hónapokat, amíg - miután árut szállított, szolgáltatást teljesített - letelik a sokszor 60-90 napos vagy hosszabb fizetési határidő. A bankok és a Széchenyi-kártyát kibocsátó KA-VOSZ Rt. - amelyet 2002 tavaszán a Széchenyi-kártya-program koordinálására hozott létre, 340 millió forint állami támogatással, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) - mindenféle vállalkozásnak ajánlja e megoldást, de úgy tűnik, a hitelkonstrukció a kereskedelemben a legnépszerűbb: a kártyahasználók 25 százaléka ebben az ágazatban tevékenykedik. További 10 százalékuk fuvarozó, náluk a beruházásokat - például a gépjárművásárlást - a kártyahasználat nagyon megkönnyíti, mivel meg lehet finanszírozni az új jármű vásárlásakor lerótt áfát a sokszor több hónapot felemésztő visszaigénylésig.

Az ország EU-csatlakozásával azonban éppen a fuvarozók Széchenyi-kártyához jutása kerülhet veszélybe, mivel az Európai Unió szabályai szerint az uniós versenyben részt vevő cégek nem kaphatnak állami támogatást. A fuvarozók pedig május 1-je óta elvileg versenyeznek, minthogy szabadon szállíthatnak árut Magyarországról az EU-tagállamokba. Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára viszont úgy becsüli, hogy a 25 ezer hazai fuvarozó 70-80 százaléka csak Magyarországon vállal szállítást.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM) gőzerővel keresik a megoldást. Pogácsás Péter, a GKM főosztályvezető-helyettese úgy látja, esetleg meg lehet találni a módját annak, hogy a kizárólag belföldi áruszállítással foglalkozó vállalkozók továbbra is kiválthassák a Széchenyi-kártyát. Egyébként a csatlakozási tárgyalások során kialkudott halasztás, úgynevezett derogáció értelmében a taggá válást követő két évig külföldi vállalkozás nem vállalhat fuvart két magyar belföldi pont között, ebben a piaci szegmensben tehát egyelőre nincs EU-s verseny. Most az a helyzet, hogy azok a fuvarozók, akiknek érvényes a Széchenyi-kártyájuk, a lejáratig használhatják azt, de a június óta beérkezett igényléseket a KA-VOSZ már elutasította.

A 2002 őszén bevezetett, sokoldalúan felhasználható hitelkártyát immár havonta 1200-1300 vállalkozás igényli újonnan vagy hosszabbításra. Az indulás óta kibocsátott kártyák száma megközelítette a 20 ezret. Az államnak eddig a kamattámogatással és az összes kapcsolódó kiadással együtt is alig 2 milliárd forintjába kerülő programmal a politikusok is elégedettek lehetnek, mivel a kisvállalkozások csaknem 50 milliárd forintnyi "felforgótőkésítése" mellett megvalósulni látszik a vidékfejlesztés szándéka is: 85 vidéki kártyatulajdonosra csak 15 budapesti jut, ráadásul attól, hogy a kártyakibocsátók sorához most mintegy 812 fiókkal csatlakoznak a Volksbank Rt. és Takarékbank Rt. által koordinált takarékszövetkezetek - eddig az OTP Bank Rt., a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (MKB), illetve az Erste Bank Hungary Rt.-vel nemrég egyesült Postabank Rt. vett részt a programban - is, azt remélik, hogy tovább erősödik a kártya vidéki jellege.

Az ez év közepe óta már akár 10 millió forint hitel felvételét is lehetővé tévő Széchenyi-kártyához egyszerűen lehet hozzájutni, és használni sem bonyolult - épp ebben látja a siker titkát Szabó Aladár, az MKB főosztályvezetője. Az ügyfélnek a VOSZ vagy a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara irodájába kell csak elmennie (összesen 45 iroda van az ország nagyobb városaiban), onnan az adatlap és a megfelelő igazolások benyújtása után elektronikus úton továbbítják a hitelkérelmet a bankokhoz. Alig két-három hetes átfutási idő után a vállalkozó már mehet is a számlavezető pénzintézetbe, ahol kézbe veheti a kedvezményes hitelhez hozzáférést nyújtó plasztiklapot, amellyel egy éven át szabadon vásárolhat, illetve készpénzt vehet fel bel- és külföldön egyaránt.

A kártyát azok a vállalkozások kaphatják meg, amelyek 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, éves árbevételük nem haladja meg a 40 millió eurót (10 milliárd forint), mérlegfőösszegük pedig a 27 millió eurót (6,75 milliárd forint). Emellett legalább egy lezárt pénzügyi évvel kell rendelkezniük, és fő tevékenységi körük nem lehet olyan, ami állami támogatásban nem részesíthető. Ilyen például a mezőgazdaság, a nemzetközi fuvarozás, a szerencsejáték, a pénzügyi tevékenység vagy éppen a fegyver- és lőszergyártás. A feltételeknek megfelelő hitelképes kérelmezők - arányuk a KA-VOSZ közlése szerint körülbelül 80 százalék - egytől egyig meg is kapják a Széchenyi-kártyát.

A Széchenyi-kártya egy év után lejár, ekkor újból lehet igényelni - s egyúttal kérni a hitelösszeg megemelését is. A pénzintézetek ilyenkor a korábbi keret duplájáig szavazhatnak bizalmat az ügyfélnek. Az átlagosan kihelyezett hitelkeret nagysága korábban 4 millió forint körül volt. A bankok kockázata az e speciális hitelfajtához nyújtott állami garancia miatt elenyésző, de amúgy is csak elvétve fordul elő olyan Széchenyi-kártyás ügyfél, aki nem törleszti rendesen "kártyaadósságát". Jelenleg mindössze 23-an vannak; ők a szabályok szerint egyébként felkerülnek a bankok feketelistájára, másrészt a Széchenyi-kártya internetes honlapján is olvasható a nevük - ehhez már az igényléskor hozzá kellett járulniuk, bár az egyik adós az adatvédelmi biztosnál panaszt tett e lista nyilvánossága miatt.

A Széchenyi-kártyával felvett hitel kamata az adott negyedév bankközi kamatához (az úgynevezett három hónapos buborhoz) igazodik, erre jön 5 százalékpont kamatfelár és 1 százalék kezelési költség. Az így kialakuló hiteldíjat csökkenti a 2004-ben 3 százalékos, 2005-2006 során pedig 2 százalékos állami kamattámogatás. A részleteket jelenleg mindenesetre körülbelül évi 14,1 százalékos kamattal kell törleszteni, tehát jóval alacsonyabbal, mint ami a bankoknál felvehető egyéb vállalkozói forintkölcsönöket terheli (ez utóbbiakra ma általában 18-20 százalékot számítanak fel). A mostani kondíciók szerint a hitelkeretet negyedévente 20 százalékig kell feltölteni - azaz legalább annyit vissza kell fizetni az addig felvett hitelből, hogy a keret ötöde ismét rendelkezésre álljon -, és egy év után kell törleszteni a teljes hitelt. Az uniós szabályok miatt 2007-től az állami kamattámogatás megszűnne, s a piacon dőlne el, anélkül is életképes-e a Széchenyi-kártya-konstrukció.

Jóllehet a kamat alacsony, a hozzájutás az egy évre szóló, majd azután meghosszabbítható kártyához nem olcsó mulatság. A legkisebb, 500 ezer forintos keretet adó kártya díja 15 ezer forint, a 10 milliósért pedig már 85 ezret kell leszurkolni. A kártyát kiváltóknak a Hitelgarancia Rt.-nek is fizetniük kell úgynevezett garanciadíjat, bár ennek felét az állam átvállalja, így a garancia a félmilliós kártyánál 3285, a 10 milliósnál pedig 65 700 forint kiadást jelent az igénylőnek. Mindezen felül még 15 ezer forintos regisztrációs díjat is kell fizetni. Igaz, ezt az MKIK, illetve a VOSZ tagjainak nem kell megtenniük, a társult szervezetek (több mint nyolcvan testület ilyen, például a Magyar Mérnöki Kamara) tagjainak pedig elég 7500 forintot leszurkolniuk. A kártyához azonban mindenképpen külön vállalkozói bankszámlát is kell nyitni valamely, a Széchenyi-kártya-programban részt vevő pénzintézetnél. Az MKB-nál vagy az OTP Banknál ez lehet alszámla is, de az Erste Bank vállalkozó ügyfelei például egyelőre a Postabanknál (vagy valamely másik, a programban részt vevő pénzintézetnél) kénytelenek erre a célra számlát nyitni. Márpedig egy újabb számla éves költsége a legszerényebb esetben is eléri a 20 ezer forintot. Ilyen magas járulékos költségek mellett már nem feltétlenül igaz - különösen kis hitelkeret esetében nem -, hogy a vállalkozó e kártyával juthat a legolcsóbban hitelhez.

HERMAN BERNADETT

22 világörökségi helyszín, amit Trump bombázni akart

22 világörökségi helyszín, amit Trump bombázni akart

Megmondta a MÁV, mennyibe kerülne, hogy ne legyenek késések

Megmondta a MÁV, mennyibe kerülne, hogy ne legyenek késések

Az egekbe szökött a Kobe Bryanthez köthető sportcipők ára

Az egekbe szökött a Kobe Bryanthez köthető sportcipők ára

Amanda: végtelenül emberi film arról, hogy vészeljük át egy terrortámadás tragédiáját

Amanda: végtelenül emberi film arról, hogy vészeljük át egy terrortámadás tragédiáját

Megtévesztette a fogyasztókat, 350 milliós bírságot kapott a Magyar Telekom

Megtévesztette a fogyasztókat, 350 milliós bírságot kapott a Magyar Telekom

Olyan telefont készít a Motorola, mint amilyen a Samsungnak is van?

Olyan telefont készít a Motorola, mint amilyen a Samsungnak is van?